Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés 1906 Julius M-én, kedden. 303 Az adóhivataloknál 990.000 korona a több­kiadás. Ez abból származik, hogy a fizetések emelve lettek s azonkívül 27 egészen uj adóhivatal lett szervezve. Valamivel több a kiadás a pénzügyőrségnél is, a hol 575.000 korona emelkedés mutatkozik, a mi abban leli magyarázatát, hogy a zsoldokat valamivel emelték, a mi 600.000 koronán felül emeli a kiadásokat. 1,600.000 korona emelkedés mutatkozik a dohánynál is, mert termelési czélokra nagyobb területek lettek engedélyezve, nag} r obb tesz tehát a beváltási összeg; maga a fuvarozási költség 200.000 koronával lett emelve ; azután a gyárt­mányok költségei is 400.000 koronával magasabb összegben vannak felvéve. Ezek a kiadásoknak a főbb tételei. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) A bevételeknél, a mint voltam bátor emlí­teni, 14,978.000 koronával, tehát majdnem 15 millióval több bevétel mutatkozik, mint az 1904­iki költségvetésben. A legnagyobb mértékben az egyenes adók emelkednek, körülbelül 4 millióval. Természetesen nem a földadó, mert hiszen az állandó, de emelkedik valamivel a kereseti adó. Ez is olyformán, hogy 2,300.000 koronával van több preliminálva, mint 1904-ben volt, vagyis 49,300.000 korona, szemben az 1904-ik évre preliminált ösz­szeggel, a mely 47 millió koronát tesz ki. De ez is annyira indokolva van, hogy az 1904-ről szóló zárszámadás szerint abban az évben 59 millió korona kereseti adó folyt be, most pedig 49 millió van preliminálva, a miből látni méltóztatnak, hogy a költségvetés nagy gondossággal van összeállítva és hogy a bevételeknek az a tétele, a mely fel van emelve, be is fog folyni. A szeszadónál meg épen az történt, hogy 1,300.000K-val kevesebb lett felvéve, mint a mennyi 1904-bsn volt. Ennek oka az, hogy a múlt eszten­dőben a szeszfogyasztásban határozott hanyatlás állott be Magyarországon, a mi örvendetes, nem ugyan pénzügyi tekintetben, hanem egyébként, s tény az, hogy az elmúlt esztendőben kevesebb szesz fogyasztatott el, mert az emberek inkább bort ittak. T. képviselőház! Valamivel emelve vannak a vasúti szállítások utáni adók is, és pedig 21 mil­lióra, ugy hogy az emelkedés két millió. Ezzel szemben rámutathatunk a most szétosztott 1904. évi zárszámadásra, a mely szerint abban az eszten­dőben több mint 23 millió korona folyt be ezen a ozimen. Emelve van a jövedelem a dohánynál, még pedig hat millió koronával, ugy. hogy annak az összegét, a mély ezután be fog folyni, "a miniszter ur 108'millió koronára preliminálta; de 1903-ban befolyt ezen a czimen 107 millió korona, 1904-beo. 111 millió korona, 1905-ben 114 millió korona. Teljesen indokolva van tehát, ha ezt emeljük, mert hiszen ez, mint látjuk, folytonosan emelkedő ten­dencziát mutat és ezt a 108 milliót, a melyet várunk) harmadéve is túlhaladta az e téren beállott ered­mény. Valamivel a sójövedéknek a jövedelme is emel­kedőleg van preliminálva. Itt ismét egy örvende­tes dolog okozza az emelkedést. Ugyanis a marhasó igen nagy mértékben fogy. Ebben az esztendőben körülbelül 2500 vaggon marhasó többfogyasztásra van kilátás, a mi 1,500.000 K tiszta bevételi többletnek felel meg. Ebből az egynéhány tételből is méltóztatnak látni, hogy a lehető gonddal van összeállítva az egész költségvetés, és azért kérem, méltóztassék azt és annak egyes tételeit is elfogadni. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző : Earkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond : T. ház ! Meg kell val­lanom, nem vagyok abban a szerencsés helyzet­ben, hogy barátaim és jóakaróim unszolására be­szélhetnék. Mert ha barátaim és jóakaróim un­szolására hallgattam volna, akkor most nem be­szélhetnék. (Egy hang: Ugy van! Derültség. Halljuk!) Mindamellett kötelességemnek érzem, hogy ezúttal felszólaljak, még pedig elsősorban azért, mert gondolom, most már nem kétséges, hogy a költségvetés sorsa a ma megszavazott in­demnitás igénybevétele nélkül is biztosítva van. De fel kell szólalnom másodsorban azért, mert azt, a mit el akarok mondani, épen ennél a költség­vetésnél adhatom elő, a melylyel az igen t. kormány nem azonosítja magát; előadhatom tehát erre a költségvetésre vonatkozó igen alapos kifogásai­mat ; a nélkül, hogy ezzel a bizalmatlanság gya­nújába esném az igen t. kormány iránt. En e kormány iránt a legnagyobb bizalom­mal viseltetem, és ennélfogva ezt a költségvetést, a mely ellen kifogásaim vannak, egészében és rész­leteiben elfogadni kész vagyok. Felszólalásom­nak nem is az a czélja, hogy bármely legcsekélyebb részében is megváltoztatását óhajtsam a költség­vetésnek ; hanem az, hogy kimutassam, mikép ezzel a költségvetéssel, ennek ugy formájával, mint tartalmával, egészével ugy mint részleteivel, egyszersmindenkorra szakitanunk kell. Szakítani pedig azért, mert ez a költségvetés típusa, a gyö­kere annak a régi rendszernek, a melytől szaba­dulni akarunk. Ez a költségvetés, merem állitani, az oka annak, hogy ez az ország szomorú gazdasági helyzetbe került; ez a költségvetés oka annak, hogy maga az állam is a defiezítek küszöbére jutott, sőt. már be is lépett a deficzitek szomorú hajlékába, és végül ez a költségvetés oka annak, hogy a szabadelvű rezsim megbukott, mert ez a budgetirozási mód okozta az országban azt a végtelen elkeseredést és türelmetlenséget, a szabad­elvű rendszer meddőségével, eredménytelenségével, fukarságával és igazságtalanságával szemben, a mely annak a rendszernek bukására vezetett, ugy, hogy ebben a részben ennek a költségvetésnek és hibáinak még hálával is tartozunk. De mivel, azt hiszem, hogy nekünk nem czélunk" az, hogy az ország gazdasági helyzetének és.az államgazdálkodás, állapotainak megrontása

Next

/
Thumbnails
Contents