Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés 19Ö6 Julius M-én, kedden. 297 nemzet hadi történetében, de az állami élet nemzeti irányban való alapozásában is maradandó érde­meket szerez és nagy köszönetre fogja a nemzetet kötelezni: Somogyi Aladár: Mit szólnak hozzá Bécsben ? Samassa János: Azonban én nem ezt akarom jutalmul a t. honvédelmi miniszter urnak, hanem azt, hogy a miniszter ur magyar érzelmeiben és lelkiismeretében legyen meg a legnagyobb jutalom, a melyet ki fog érdemelni az által, hogy a mostam honvédséget, a mely végre-valahára fokról-fokra már nagyon előrehaladott, abba az erős poziczióba fogja hozni, a melyben az önálló magyar hadsereg­nek legbiztosabb oszlopa lesz, ós a nevelés terén ezt az alapozást fenn fogja tartani. A mi azt a közbeszólást illeti, hogy nem enge­dik ám meg, röviden megjegyzem, hogy én ezt, miként sok jelét az akadékoskodásnak, egy bizo­nyos okadatlan, túlmenő skrupulózitásnak venném az illető bécsi köröknél, a melyekre okvetlenül nagy hatással volt a legutóbbi időknek rossz befo­lyása. Azonban ugy vélem, és tudom biztosan, hogy a mostam kormány és kivált a honvédelmi miniszter ur ezeket a skrupulusokat el fogja osz­latni, és rá fogja birni a legfelsőbb köröket, illetve a legfőbb hadurat, hogy belátva a magyar nemzeti hadseregnek nagy értékét épen az apostoli magyar királyi korona szempontjából, e kérdések hadászati szempontból való megoldása elé semmi nehézséget gördíteni nem fognak. Erre óhajtottam kérni a t. honvédelmi minisz­ter urat; remélem, hogy az általa benyújtandó őszi költségvetést bizalmam egész melegével fogom üdvözölhetni és megszavazni; a mostani költségve­tést pedig csakis a közérdek szempontjából, azért, hogy a béke teljesen helyreálljon és hogy, a mint Bakonyi Samu t. képviselőtársam igen jól mon­dotta, ez a kormány hozzászokhassak a nagyfon­tosságú nemzeti alapozó munkához, megszavazom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve; kérdem : kiván-e még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senlá sem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter ur kivan szólni. (Halljuk/ Halljuk!) , Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn hon­védelmi miniszterré történt legfelsőbb kinevezésem óta most először van alkalmam a t. ház előtt nyi­latkozni, legyen szabad néhány szóval előadnom azon irányelveket, a melyeket a honvédségi in­tézmény vezetésénél követni szándékom. (Hall­juk ! Halljuk !) T. Láz! A legnagyobb odaadással, a leg­nagyobb szeretettel csüngök ezen az intézményen. Hiszen együtt nőttem fel vele, együtt lettünk, hogy ugy mondjam, öregek. De, fájdalom, hogy erre az intézményre vonatkozólag nem tehetek eleget már most mindazon kivánságaimnak és óhajaimnak, a melyeknek megvalósítását úgy­szólván égetően szükségesnek is tartom. A jelen­legi kormány bizonyos korlátok között vállalt KÉPVH. NAPLÓ, 1906 —1911. II. KÖTET. kormányzást; talán felesleges ismételnem ezeket a korlátozásokat. Főleg a katonai kérdéseket il­letőleg vannak olyan dolgok, a melyekhez hozzá nem szólhatok erről a helyről, mert kötelezettséget vállaltam e dolgoknak nem érintésére. De szoros összefüggésben van a honvédségnek a létérdeke, a honvédségnek a fejlődése épen ezzel a kérdéssel. Uraim ! A honvédségnek évek hosszú sora óta 12.500 főnyi ujonczjutaléka van. Ez a 12.500 fő annak idején ugy volt kiszámítva, hogy ha egy ember besoroztatása után megbetegedett vagy elhalálozott, annak a honvédségnél pótlása többé nem volt. Elég az hozzá, hogy a rendelkezésemre álló ujonczjutalék olyan kevés, hogy azokat a kereteket, a melyeket múlhatatlanul fenn kell tartani, a melyek szükségesek a kiképzéshez és főleg a tisztikar kiképzéséhez, hogy az azon a színvonalon megálljon, a melyet a mai kor követel, ezeket a kereteket fentartani ma úgyszólván telje­sen lehetetlen. A költségvetésembe felvettem az ezredszékhelyenkénti összpontosítást. Miért ? Ki­zárólag azért, hogy tisztjeinknek alkalmuk legyen egy hadilábon álló zászlóaljat látni. Sokan csak igen ritkán jutnak ebbe a helyzetbe. Olyan állo­másokon, a hol az ezrednek három vagy négy zászlóalja együtt van, lehet bemutatni az illető tisztnek olyan nagyobb csapatokat, a milyeneket hivatva van az ellenség előtt vezényelni, de ott, a hol egy zászlóalj van egy állomáson, mondjuk századonként 55 fővel, ott abból a négy századból egy erős szakaszt vagy legfeljebb egy gyenge hadi­lábon álló századot lehet csak összeállítani. Uraim ! Ki kell azt is a leghatározottabban jelentenem, hogy a honvédségnél teljes odaadással, a fizikai erő legvégső megfeszítésével dolgozunk. Az a két esztendő a napnak minden perczét igényli ahhoz, hogy a kiképzés elérje azt a nívót, a melyen manapság modern katonának állnia kell. Nem henyélünk, nem komotizálunk, de dolgozunk teljes odaadással. Azonban, ha a legelkerülhetetlenebb kellék hiányzik, ha abból a gépezetből, a melyet a tiszt annak idejében hivatva van mozgatni, hiány­zik az anyag, a kiképzést a legjobb akarat mellett sem lehet arra a színvonalra emelni, a melyen múlhatatlanul állania kell. Mi mindenesetre a mos­tani viszonyok között is igyekszünk a kiképzést megtartani azon a fokon, a melyen van. Hogy mennyire leszünk képesek a megkezdett utón tovább haladni, az a jövő titka. Azokat a terveket, a melyeket a honvédség harczképes és modern ki­képzésére nézve czélul magam elé tűztem, egész nyíltan szólva, csak akkor foganatosíthatom, ha az uj véderőtörvény több embert bocsát rendelke­zésemre. Uraim ! Lajtán túli szomszédaink kornolvan foglalkoznak a tüzérség felállításával. (Halljuk ! Halljuk!) Ott a tüzérségből már a keretiitegek felállítása, vagyis az A. betű ki van mondva. Bizo­nyos évek eltelte után az osztrák honvédség hadosz­tályainak megfelelő számú hadosztály-tüzérezre­dekkel fog birni. Mi kötve vagyunk jelenleg, mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozhatunk, mert az ujon­38

Next

/
Thumbnails
Contents