Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-35

258 35. országos ülés 1906 július 23-án, hétfon. Itt nagy súlyt és gondot kell fordítani arra is, hogy az a vasúti személyzet, mely közgazdasági életünknek nagy tényezője, melynek ébersége, megbízhatósága és becsületessége képezi biztositékát ezrek és ezrek életének, millió és millió vagyoni értéknek, hogy ez a vasúti személyzet az ő sorsáról való gondoskodás által megnyugtatva, a nagy kötelességet, mely reá hárul, híven, lelkiismeretesen és becsületesen teljesíthesse. (Helyeslés.) E tekintetben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur már tett kijelentéseket, de különösen a következő költségvetésre vonatkozó tervezetében nagyon helyes álláspontot foglal el, midőn a törvényhozás által kivánja szabályoztatni az államvasuti tisztviselőknek helyzetét, szolgálati viszonyát, azonkivül javadalmazása kérdését is. (Helyeslés.) A másik főtényező a viziutak, a hajózás kérdése. E tekintetben ismét könnyű az én helyzetem, mert hiszen köztudomású, hogy az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur kezdeményezése folytán a Dana és a Tisza közötti csatorna létesítésével olyan terv van felvetve és előmunkálatba véve, amelynek helyes megoldása esetén Magyarország közgazdasági érdekei itt is kielégítést fognak nyerni. Ezeken kívül, t. képviselőház, a posta- és távirda ügye az, a mely az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur teendői között nagy szerepet játszik. Ide vonatkozólag is a fő az, hogy az ott alkalmazottaknak, a kiknek buzgósághoz és kötelességtelj esitéséhez ez ideig szó nem fért, azoknak jogviszonyai, anyagi érdekük, szolgálati viszonyuk szintén akként szabályoztassanak, a mint az helyzetüket és kötelességük arányát méltán megilleti. A költségvetés tételeire vonatkozólag, t. ház, előterjesztem, hogy az 1906-ik évre előirányoztatott kiadásként 322,406.053 K, 1904-re pedig 298,638.339 K volt megállapítva. Ez a részletekben igy oszlik meg : Rendes kiadásként előirányoztatott 1906-ra 237,120.043 K, az 1904. évre megállapittatott 215,647.909 K, tehát több a kiadás 21,472.134 K-val. Átmeneti kiadásként 1906-ia előirányoztatott 7,709.600 K, 1904-re megállapittatott. 6,197.400 E, tehát több a kiadás 1,512.200 K-val. Beruházásokra előirányoztatott az 1906. évre 77.576.410 K; 1904-re meg volt állapitva 76,793.030 K, tehát a folyó évi többlet 783.380 K. Ezek szerint a kiadások összege a folyó esztendőre az 1904-ik évhez képest több 23,767.714 K-val. A bevételek következőleg oszolnak meg ; 1906-ra rendes bevételként előiránvoztatott 323,224.336 K; 1904-re meg volt állapitva 299.561.250K, tehát a bevételi többlet 23,663.086 K. Rendkívüli bevétel czimén 1906-ra elő van irányozva 77,073.617 K ; 1904-re meg volt állapitva 71,173.430 K. A folyó évi többlet tehát 5,900.187 K. A bevételi összes többlet 1904-el szemben 29,563.273 K. A bevételeket és kiadásokat egybehasonlitva látjuk, hogy a mérlegjavulás 1904-gyel szemben 5,795.559 korona. Azokra a teendőkre vonatkozólag, a melyeket a kereskedelemügyi miniszter ur teljesíteni kivan, bizonyára ő maga a legilletékesebb az előterjesztések megtételére. Mégis szükségesnek látom röviden megjegyezni, hogy sürgősen teljesítendő az ipartörvény revíziója a kereskedelmi törvénynyel kapcsolatban, mely utóbbi körében a tőzsdeügyek szabályozása kikerülhetetlen. Szabályozni kell törvényhozásilag a kartell kérdését, nemkülönben a vámeljárást és a kereskedelemügyi miniszter urnak meg keh állapítania a hajózási rendtartást, a melyet sajnálattal nélkülözünk. Tárgyalás alá keU vennünk a tengeri szabad hajózásra vonatkozó törvényjavaslatot, a mely, mint méltóztatik tudni, értekezleti tárgyalás alatt van. Eelfogásom szerint haladék nélkül intézkedni kell az igen t. kereskedelemügyi miniszter urnak kereskedelmünk érdekében abban az irányban, hogy azokat a nagy hiányokat és hátrányokat, a melyek a konzuli kérdésben nyilvánulnak Magyarország rovására, sürgősen hárítsa el, és ebben a tekintetben akként szervezze és állapítsa meg a szervezetet, hogy ha már ezt az intézményt közösnek deklarálták, e mellett gondoskodjék Magyarország jogszerű érdekeinek külön képviseletéről, mert a gyakorlat kétségtelenül bebizonyítja, hogy a konzulok Magyarország érdekeit azzal a figyelemmel és azzal a kötelességérzettel, a mely állásukból folyik, és a melyet teljesiteni kötelességük volna, ez ideig nem védik, és arról nem gondoskodtak oly mértékben, a mint azt hazánk érdeke joggal megkívánja és követeli. Bizonyára nem fogja kikerülni a t. kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét a vasúti tarifa ügyének kérdése és azonkivül az a körülmény, hogy a közvetítő kereskedés tekintetében gondoskodjék, miszerint az lehetőleg Fiúmén keresztül történjék, mert ha ez nem történik, nagyon természetesen a mi kereskedelmünket ugy fellendíteni, mint óhajtandó, csaknem lehetetlenség. A mi a nemzetközi szerződéseket illeti, igaz, hogy azokat, a rnelyck életbevágók és döntők a mi közgazdasági életünkben, a volt ügyvivő kormány már megkötötte, e tekintetben tehát túlnyomó részben lekötött helyzetben vagyunk. Vannak azonban még szerződések, melyek ezután kerülnek elbirálás alá. Én ezekre nézve arra kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a kötött szerződések keretén belül minden téren, hol az ország szabadsága biztosítva van, Magyarország önállósága érdekében mindazon intézkedéseket tegye meg, melyek közgazdasági életünket az önállóság felé vezetik, s e téren az üdvös működést erősbitik. E tekintetben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur már is eléggé kifejezte a maga álláspontját azzal, hogy a Svájczczal kötött kereskedelmi szerződés bevezető részét akként