Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.
Ülésnapok - 1906-31
124 31. országos ülés 1906 Julius 18-án, szerdán. nagyobb terhet ró. (Élénk helyeslés és taps.) Azt hiszem, hogy erkölcsi obiigója ennek a háznak, mely most azért van itt, hogy a nemzeti jogokat kiterjeszsze, hogy ezen jogtalan sérelmet valami utón kiküszöbölje. (Elénk helyeslés.) És ha ezen kérdés az igazgatás általános reformjának halasztódása folytán ez idő szerint még megoldható nem volna, arra kérném a t. belügynrniszter urat, méltóztassék akár novelláris utón is e tekintetben intézkedni, mert nem lehet, hogy a községi lakcsok közt ily divergencziák hozassanak létre, és csak fokoztassék azon ellentét, azon ellenszenv, melynek kitörése ellen nem ott kell védekeznünk, hol a bajjal szembenállunk, de le keU szállnunk a gyökerére, és nekünk, kiknek előnyei nagyobbak, elől kell járnunk az áldozatok fokozotabb hozatalában. (Élénk helyeslés és taps.) Hogy hová vezet ez, e tekintetben élő példára hivatkozom, — bocsánatot kérek, hogy hosszabban szólottam (Halljuk! Halljuk!) — hivatkozom a községi törvény 137. §-ára. a mely megengedte azt, — nem elégedvén meg ezen kedvezményny r el — hegy esetről-esetre, hat évről hat évre mintegy szerződhetik a puszta a községgel az adminisztraczionális költségek ellátására. Halász Lajos: Ismerjük az ilyen szerződéseket. Návay Lajos: Hogy ez hogy ment és hogy milyen utón lettek ezen szerződések megkötve, erre igazán csak a községi és vidéki életet kell ismerni és tudni kell, hogy milyen állást foglal el ott az a nagybirtokos, a ki munkájával, befolyásával tekintélyt képvisel, és a kivel a jegyző mindenkor legjobb viszonyban óhajt lenni. Csak igy képzelem lehetőnek azt, hogy pl. Csanád vármegyében tudok egy 4000 holdas birtokot, a mely oly község határában feküdt, a melynek volt, ha jól emlékszem, 60 százalék pótadója, és ez a birtokos kiegyezett éveken keresztül, ha jól tudom, 300 forint évi adóban. (Zaj.) Ezeket a bajokat ott orvosoltuk. En eddigi működésemben is, mikor a közigazgatást szolgáltam, mindig arra törekedtem, hogy a lehetőségen belül, minden mellékérdektől eltekintve, ezen jogos érdekeket kielégitsük. (Élénk helyeslés.) Azonban tényleg ezen törvények megvannak, ezen szakaszok fennállanak, és azt nem szabad egyes alispánoknak vagy egyes törvényhatósági bizottságoknak belátására bizni, hogy segit-e e visszásságon, hanem törvényhozási utón, ugy a hogy az az intézkedés ide belekerült, azt a községek és a jogegyenlőség érdekében onnan ki is kell törölni. (Élénk helyeslés és taps.) A községek anyagi helyzetére nézve megakarom emliteni, hogy talán helyes volna a községi pótadók szempontjából a községeket is nagyabb ellenőrzés alá venni és azt a paragrafust, a melyre az előbb hivatkoztam, akként kiegészíteni, hogy bizonyos pótadó-százalék maximumán tul, mindenkor egy felsőbb hatóság külön vizsgálat tárgyává tegye azon okokat és módokat, a melyek miatt a pótadók oly rohamos emelkedése szükségessé válik. Mert számolnunk kell a képviselő-testületekkel, a melyekben többnyire tudatlan és járatlan emberek ülnek és megesik, hogy egyes községekben luxuriózus építkezésekbe és felesleges kiadásokba mennek bele. Fájdalom, a megyei törvényhatósági bizottságok igen lazán teljesitik kötelességüket és a törvényhatósági bizottságok üléseinek harmadik napján sok ilyen határozatot egész könnyen hagynak jóvá, nem is gondolva arra, hogy ezen jóváhagyással a községeknek milyen messzemenő érdekeit sértik. (Elénk helyeslés.) Azért ezzel kapcsolatban bátorkodom egy eszmével szolgálni, a mely szükségessé tenné és az önkormányzat szempontjából is helyes volna, hogy az igazgatásnak érdekei tekintetében a megye és a községek között egy ujabb önkormányzati testületre, mondjuk pl. a járási bizottságokra bizatnék ily kérdések elbirálása, a mely a községeknek bizonyos érdekeit, pl. a közegészségügyi, pénzügyi dolgokat, a munkáskérdést stb. egy körzetben sokkal egyöntetűbben birálhatná meg, a melynek elnöke volna a főszolgabíró és tagja lenne a járási számvevő is. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ily bizottság létesitése nem képezne nehézséget, sőt a törvényhatósági bizottságok munkáját könnyitené meg, a mennyiben a községi számadások felülvizsg £L1Í1JTJ£1 és jóváhagyása rendszerint a törvényhatósági bizottságok üléseinek záró akkordját képezi és hasonlit ahhoz az utolsó indulóhoz, a melyet egyes színházakban játszanak akkor, a mikor a közönség már távozik, (Elénk helyeslés.) a mikor en bloc, százával fogadják el a községi számadásokat és senki sem törődik az önkormányzatnak ezen fontos érdekeivel, mikor azok a törvényhatósági bizottságok, a melyek büszkén hivatkoznak önkormányzati jogaikra, nem vesznek maguknak időt arra, hogy ezen kérdésekkel behatóbban foglalkozzanak, sőt rossz néven veszik attól az alkalmatlan előadótól, a ki e tekintetben a törvényhatóság figyelmét valamire fel akarja hivni. (Élénk helyeslés.) Éjjen ezért javaslom, t. ház, hogy ezen számadások felülvizsgálása sokkal helyesebben történnék egy kisebb körű bizottság részéről, a mely a községek ugyanazon körzetében azoknak érdekeit közelebbről ismeri, az ügyet a járási számvevő referádája alapján elintézhetné, a mi által sokkal egyöntetűbb és sokkal jobb elintézést nyernének ezek a kérdések. (Igaz! Ugy van!) Ez az eszme, azt hiszem, közigazgatásunk javitása szempontjából igen fontos, mert oda kell törekednünk, hogy az önkormányzatot helyes irányba tereljük, hogy az önkormányzat ne csak politizáljon, hanem hogy abban az egyes községek fontos érdekeivel való foglalkozás is kifejezésre jusson. (Élénk helyeslés.) Ezek után szabadjon még megjegyeznem azt, hogy a községi tisztviselőkre vonatkozólag lényegesnek és fontosnak tartanám, hogy fegyelmi
