Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-31

'6' Julius 18-án, szerdán. 109 31. országos ülés 190 szellemének azt a ruganyossagát, a melyet a birói hivatásban okvetlenül meg kell kívánni ; másodszor elveszti anyagi függetlenségét, (Ugy van! bal­fdöl.) mert a szerény dijazás mellett kénytelen adósságokat csinálni; majd elkövetkezik a család­alapítás ideje, természeti kényszerűséggel fel­lépő ideje, és kénytelen 2000 koronás fizetéssel családot alapitani, a minek ismét az adósság­csinálás egész áradata lesz a következménye. A midőn végre az albirói székbe ülhet, a mely némi exisztencziát nyújthatna, az ily körülmények között már nem nyújt neki rendes megélhetést, mert az elmúlt évekből származott deficzitet kell pótolnia. Ez a hiány húzódik azután tovább fel egészen a kúriai birói székig. A birói karnak ez a nevelési módja tehát oda vezet, hogy épen nem nyerjük el azt az eszményi birósági személyzetet, a melyet törvé­nyeink a papiroson megalkottak. Bíróságaink ily módon elvesztik anyagi függetlenségüket, s ezzel együtt szellemi függetlenségüket is, a mi rend­kívül káros hatással van az egész bíráskodásra. Hiszen van egy szép törvényünk, az 1869 : IV. t.-cz., a mely megállapítja a bírói függetlenséget. De, fájdalom, hogy legtöbbnyire, mint minden ilyen deklaráczió rendszerint csak a papiroson ma­rad, ez a papíron lévő birói függetlenség is ép olyan, mint a papiros-alkotmány. (Igaz ! ügy van !) Nem elegendő, ha egy deklaráczió nagy szóval és nagy hangon megjelenik, hanem az abban lefektetett elveket intézményileg is biztosítani kell, fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni. A birói függet­lenségnek alapja, gyökerei, azok a csemeték, a melyeket támogatni kell, hogy belőlük erős és hatal­mas törzsek növekedhessenek, épen a joggyakor­nokság és aljegyzőség intézményében élnek. Oda kell tehát a kormány figyelmét elsősorban irányí­tani, ott ragadjuk meg az alkalmat és már ott a kezdetnél megtegyük a szükséges intézkedéseket, hogy igazi független magyar birói kart nevelhes­sünk. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Ha valamikor és valahol szükséges a független birói kar, ugy ép Magyar­országon és épen most, a mai viszonyok között szükséges az. (Igaz ! ügy van !) Hiszen csak nem is oly régen teltek el azok a nagyon is szomorú idők, a midőn már a kormányzat teljesen infi­cziálva volt, s a mikor már csak egynek, egy utolsó bástyának kellett volna ledőlnie, a birói függetlenségnek. (Igaz! ügy van!) Pedig ez az a bástya, a melynek a legsúlyosabb, legnehezebb viszonyok között is sziklaszilárdan kell megállania. Mert ha azt megdöntjük, ha azt inogni engedjük, akkor ebben az országban sem alkotmány, sem birói függetlenség, sem jog, sem igazság, de még csak jogbiztonság sem létezhetik. Hogy e tekin­tetben milyen hamis fogalmak terjednek el, mutatja az, hogy pl. a legközelebbi időkben, mikor azok a sajtólefoglalások voltak, a birói függetlenség nem működött, a mennyiben minden ily lefoglalás kor­mányaktusra volt visszavezethető ; a bírák, az ügyészség tagjai ugy tekintettek, mintha kötele­sek lettek volna a kormány szándékait egyszerűen végrehajtani. (Igaz! ügy van!) Ilyen körülmé­nyek között, midőn tanulságként előttünk álla­nak a közelmúlt eseményei, méltóztassék megen­gedni, de nem hittem volna, hogy a legközelebbi napokban lefolyt vita alkalmával, mely itten Bródy t. képviselőtársunk interpellácziója foly­tán keletkezett, s a mely folytatását találta az igazságügyminiszter urnak tegnap elmondott pTogrammszerü beszédében is, mondom, nem hittem volna, hogy nekem az a sajátságos benyo­másom fog keletkezni ebben a vitában, hogy ez a kérdés ugy tekintetik, mint egyszerű czélszerű­ségi kérdés .... Polónyi Géza igazság ügy miniszter; Milyen kérdés ? Nagy Dezső : Czélszerűségi kérdés ! A mennyi­ben a kérdés az volt, vájjon szükséges volt-e a sztrájk megakadályozása czéljából azt a hírlapi czikket lefoglalni, igen vagy nem í Holott ha ezt a kérdést nem csupán a sajtószabadság szempontjából vizs­gálom, nagyon szomorúan azt kell látnom, hogy ennek a kérdésnek tárgyalásából egy rendkívül fontos mozzanat kimaradt. Ez a fontos mozzanat jiedig az, hogy ily esetekben, a mint láttuk, tulaj ­donképen nem a kormány intézkedik a sajtó­termék lefoglalásánál, hanem a független bíróság. (Igaz ! ügy van !) Hol van itt a birói független­ség 1 (Mozgás. Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Objektív akarok lenni a dolgok megbirálásá­ban és csak a figyelmet akarom erre is felhívni és irányítani. Utóvégre is minden lefoglalás, bárminő véle meny nyel és bármely czél elérésére utasítja is a kormány az ügyészt a lefoglalásra, mindig csak egyszerű indítványozás, azonban a határozat­hozatal joga a független bíróságot illeti. Nekünk független bírákra van elsősorban szükségünk, ha meg akarjuk oltalmazni a sajtószabadságot (Igaz ! ügy van !) és lehetővé kell tennünk, hogy a bíróság függetlenül is működhessék, a bírák függetlenek maradhassanak, s akkor hasonló inczidensek sem a sajtótermékek lefoglalása terén, sem pedig itt, ebben a képviselőházban elő nem fordulhatnak. Bakó József: A birót sem szabad ám le­szólni ! Bródy Ernő': A múltban nem volt szabad 1 (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Nagy Dezső: Kérem, én a bíróságot leszólni nem akarom; csak azt akarom mondani, hogy a sajtótörvénynek egyik legfontosabb kiegészítő ré­szét épen a birói és pedig az igazi birói független­ség képezi. (Igaz ! ügy van !) Minden állami intézmény a legszorosabb összefüggésben van egymással. Az egyiket kira­gadni és önmagában szabályozni külön a többitől, és azt mondani, hogy az önmagában álljon meg, lehetetlen egy organikus államéletben. Az organikus államéletnek minden egyes szála összefüggésben van egymással és valamint a sajtószabadság korolláriumát képezi a birói függetlenségnek, ép ugy a birói függetlenség egyik főbiztositéka

Next

/
Thumbnails
Contents