Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-28

4 28. országos ülés 1906 július lk-én, szombaton. b. Bánffy Dezső, a naszódi iskolai ösztöndíj tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ; 1906. évi Julius hó 14-éről Petrovics István, Lukács György volt miniszter által a népiskolákra vonatkozólag kiadott rendeletek tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Elnök : Javaslom, hogy a t. ház az interpelláeziókra félhárom órakor térjen át. Ha napirendünkkel előbb végeznénk, természetesen a napirendre kitűzött tárgyak elintézése után közvetlenül fogunk áttérni az interpellácziókra. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a Svájczczal 1906. évi márezius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó »Nyilatkozat« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (Írom. 22, 120) harmadszori olvasása. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedj ék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, hogy a Svájczczal 1906. évi márezius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó »Nyilatkozat« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot méltóztatik-e harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és javaslom, hogy miután a törvényjavaslat most már általánosságban, részleteiben és harmadszori olvasásban is elfogadtatott, méltóztassék azt tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz átküldetni. Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik a Svájczczal 1906. évi márezius hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 26, 106) harmadszori olvasása. Ráth Endre jegyző urat kérem, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Svájczczal 1906. évi márezius 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az elfogadtatik. Egyszersmind javaslom, hogy miután a képviselőház a törvényjavaslatot most már harmadszori olvasásban is elfogadta, ez a javaslat tétessék át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. A dolog sürgősségére való tekintettel javaslom a t. háznak, hogy a jegyzőkönyvnek a mostan harmadszori olvasásban is elfogadott két törvényjavaslatra vonatkozó részét méltóztassék hitelesíteni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Ezt azért tartom szükségesnek, hogy azután nyomban átküldhessük a főrendiházhoz a két törvényjavaslatot. Kérem tehát Raisz Aladár jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvnek idevonatkozó részét felolvasni szíveskedjék. Raisz Aladár jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a mai ülés j egyzőkönyvének most felolvasott része ellen ? (Nincs !) Ha nincs senkinek észrevétele, akkor a mai ülés jegyzőkönyvének most felolvasott részét hitelesítettnek nyilvánítom. Következik napirend szerint az 1906. évi állami költségvetés. (írom. 110—118.) Az általános vitát megnyitom. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház! Ámbár minden költségvetés a legszorosabb nexusban áll az ország általános politikai helyzetével, sőt annak egyenesen óramutatója, méltóztassék mégis megengedni, hogy ez alkalommal tartózkodjam mindenféle politikai fejtegetéstől, és a t. ház kegyes engedelmével csakis a számszer őség és a budgetszerűség szempontjából mondjak néhány megjegyzést az előttünk fekvő költségvetésről. Méltóztatik tudni, t. képviselőház, hogy a költségvetési előirányzat igen kicsiny felesleggel záródik. Ez első látásra és felületes megítélésnél alkalmatos lenne , hogy aggodalmakat keltsen nemcsak a nagyközönségben, de talán magában a képviselőházban is. Mert hiszen a kormány előterjesztése szerint összesen 2572 korona az, a mi mint felesleg van előirányozva. E tétel nagyon kevéske módosulást szenved a pénzügyi bizottság előterjesztése szerint, de akkor sem tesz ki többet, mint 4093 koronát. Már most méltóztassék meggondolni, hogy mily óriási budgettel, nagy kiadásokkal, nagy bevételekkel állunk szemben ; hiszen költségvetésünk egy milliárd és 290,000.000 korona. Ha ekkora összegeknél, ekkora kiadásoknál és ekkora bevételeknél az összes felesleg nem több 4093 koronánál, ez sokakban azt az aggodalmat keltheti, hogy egynéhány tétel visszamaradása folytán nem áll-e elő máris a deficzit, még pedig annyival is inkább, mert hiszen évről-évre fokozódnak a kiadások, a bevételek pedig nem mindenkor tartanak velük lépést; nem oly korszak elején állunk-e megint, a mikor állandóak lesznek a deficzitek, és nemcsak állandóak, de tetemesek is ? Ha azonban alaposan vizsgálat tárgyává teszszük e költségvetést, meg fogunk róla győződni, hogy ez az aggodalom merőben alaptalan. Nem kellett volna a pénzügyminiszter urnak semmi egyebet tennie, csak arra kellett volna iparkodnia, hogy jobban fessen, hogy fényesebb legyen a költségvetés, ezt igen könnyen sikerült volna elérnie azon számok alapján, a melyekkel itt dolgunk van. Hogy csak egy-két tételt említsek ; az összes beruházásokra e költségvetésben 141 millió korona van fölvéve. A miniszter ur a beruházásokra szűk-