Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-26

388 26. országos ülés 1906 Julius 12-én, csütörtökön. tegnapról elmaradt interpelláczióját, mely a honvédtartalékosoknak aratási idő alatt fegyver­gyakorlatra való behi vásár a vonatkozik, a dolog sürgősségénél fogva a mai ülés végén terjeszthesse elő. (Helyeslés.) Én erre nézve az engedélyt meg­adtam. (Helyeslés.) Ennélfogva a mai ülés végén Marjay Péter képviselő ur interpelláczióját elő fogja terjeszteni, majd akkor, midőn a mai napi­rendünkben foglalt ügyek letárgyaltattak. Bizony Ákos képviselő ur a következő indít­ványt nyújtotta be hozzám. Kérem Benedek Já­nos jegyző urat, szíveskedjék az indítványt fel­olvasni. Benedek János jegyző (olvassa): »Inditvány. Beadja Bizony Ákos. Miután fontos politikai és alkotmányjogi érdek fűződik ahhoz, hogy "az 1906-ik évi költségvetés még e hó folyamán le­tárgyaltassék és a törvényen kivüli állapot újból el ne következhessek, a mi jiedig a költségvetés nagy terjedelme és a rendelkezésre álló idő rövid­sége mellett a rendes tárgyalási idő megtartása esetén alig lenne elkerülhető, indítványozom: határozza el a képviselőház, hogy a napirend tár­gyalására a házszabályok 203-ik §-a értelmében megállapított időt az 1906-ik évi költségvetés tár­gyalásának tartamára egy órával meghosszab­bítja, ugy hogy az ülések reggeli 10 órától dél­utáni 3 óráig tartsanak.« (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 203. §-a értelmében a legközelebbi ülés végén a ház vita nélkül fog határozni a felett, hogy elfogadja-e ezen indítványt, vagy sem. Mukits Simon, az első bíráló-bizottság elnöke kivan a háznak jelentést tenni. (Halljuk! Hall­juk/) Mukits Simon az I. biráló-bízottság elnöke: Az első bíráló-bizottság részéről van szerencsém bejelenteni, hogy a bizottság Rigó Lajosnak az igazoló-osztály által alakilag kifogásolt mandá­tumát bírálat és tárgyalás alá vette és nevezett képviselőt végleg igazolt képviselnek jelentette ki. Kérem tehát a házszabályok 78. §-ának rendel­kezése értelmében, méltóztassék Rigó Lajost a végleg igazolt kéjyviselők jegyzékébe beiktatni. Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az első bíráló-bizottságnak javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor határozatkép kimon­dom, hogy Rigó Lajos képviselő az első bíráló­bizottság által végleg igazoltatván, a végleg iga­zolt képviselők sorjegyzékébe fog iktattatni. Következik napirend szerint a felirat hitele­sítése, aláírása és megpecsételése. Mindenekelőtt a felirat fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a felirat szövegét felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a jeliratot). Elnök : A felirat szövege hitelesíttetik. Most következik a felirat aláírása és megpe­csételése. (Megtörténik.) A felirat hitelesittetvén, aláíratván és meg­pecsételtetvén, javaslom a t. háznak, hogy az a szokáshoz képest a miniszterelnök utján hódolat­teljesen ő felsége elé terjesztessék. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni '( (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik a napirend szerint a pénzügy­miniszternek a Magyarország és Horvát-Szlavon­Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatának, és ezzel kapcsolatosan a pénzügyi bizottság jelenté­sének tárgyalása (írom. 15, 105). Az előadó urat illeti a szó. Rátkay László, a pénzügyi bizottság eló'­adója : T. képviselőház ! (Halljuk. !) Hogy a Ma­gyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok kö­zött kötendő pénzügyi egyezmény beczikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot a t. képviselőház előtt tiszta világításba helyezzem, elsősorban rövi­den összegezni fogom a törvényjavaslat történeti előzményeit, másodsorban pedig rá fogok térni a törvényjavaslat jiénzügyi részére. (Halljuk!) A t. képviselőháznak méltóztatik bölcsen tudni, hogy az 18f>8 : XXX. t.-cz. értelmében Magyarország és Horvátország között a pénzügyi egyezmény tíz évről tiz évre ujittatik meg, még pedig azzal a határozott kikötéssel, a mely mind­két törvényhozásra nézve egyúttal biztosítékot is képez : hogy az egyezmény csakis a két törvény­hozás hozzájárulása, illetőleg a regnikoláris bizott­sági munkálatok előzetes befejezése után emel­kedhetik törvényerőre. A legutóbbi egyezményt az 1889 : XL. t.-cz. czikkelyezte be és ennek hatálya 1899 deczember 31-én járt le. Ugy a magyar, mint a horvát ország­gyűlés gondoskodott arról, hogy a pénzügyi egyez­mény megújítása czéljából a regnikoláris bizott­ságok kiküldessenek és núndkét törvényhozás meg is választotta regnikoláris bizottságát. A regnikoláris bizottságok munkálkodásukat meg­kezdették, be is fejezték és mindkét bizottság, tör­vényjavaslat alakjába foglalva, be is nyújtotta jelentését az illető országgyűléshez, és pedig a magyar bizottság 1904 november 7-én, a horvát regnikoláris bizottság pedig 1904 november 6-án. A horvát országgyűlés letárgyalta a jelentést és elfogadta az egyezményt; a magyar országgyűlés elé azonban a benyújtott törvényjavaslat nem juthatott, minthogy a magyar országgyűlést idő­közben feloszlatták és így abból törvény nem is válhatott. Ezért 1905 január 1-étől kezdve a pénzügyi viszony Magyarország és Horvátország között nélkülözte a törvényes alapot. A mostani kormány, a mint helyét elfoglalta, első kötelessé­gének tartotta, hogy ebben a kérdésben is helyre­állítsa a törvényes rendet. A kormánynak e tekintetben a között kellett választania, hogy vagy uj regnikoláris bizottság ki­küldését kérje a háztól, vagy magáévá tegye a korábbi regnikoláris bizottságnak munkálatát. A kormány az utóbbit választotta és ebben az alakban fekszik a képviselőház előtt a kormány törvényjavaslata. Azt hiszem, hogy a t. képviselő­ház, különösen az 1868: XXX. t.-cz. 70. §-ára való tekintettel, minden aggály nélkül tárgyal-

Next

/
Thumbnails
Contents