Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-25
376 25. országos ülés 1906 Julius íl-én, szerdán. Elnök: Méltóztassanak csendben lenni! (Halljuk! Sálijuk!) Polónyi Géza igazságügyminiszter: . .. rendelkezést tartalmaz, a mely szerint sajtórendészeti szempontból — és nem ugy, mint a későbbi törvény mondja: tudományos szempontból — a nyomtatványokbókkét példány beszolgáltatandó, a helybeli hatóságnak átadandó. (Ugy van! Halljuk !) Ezt azért tartom szükségesnek felemlíteni, mert a kérdés lényege, épen a bűnvádi perrendtartásnak most felolvasandó 567. szakasza alapján azon fordul meg, hogy itt a terjesztés megkezdése pillanatában — bár az 1848-iki törvény, de különösen a bűnvádi perrendtartás szerint minden királyi ügyésznek — a mint azt rögtön fel fogom olvasni, kötelessége, ha bűntényre szóló felhívás, vagy nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekményt észlel, a vizsgáló biró előtt a terjesztésnek megakadályozását indítványozni és az előzetes lefoglalást kérni. Ez ahhoz a feltételhez van kötve, hogy ezt biró rendelje el. Vázsonyi Vilmos: Lányi is így mondta ezt! (Mozgás. Zaj.) Polónyi Géza igazságügyminiszíer: Rátérek én Lányira is, legyen e felett nyugodt a t. képviselő ur! (Derültség.) A törvény azt mondja (olvassa): »Valamely nyomtatvány, büntettet vagy vétséget megállapító tartalma miatt, a feljelentés megtétele után vagy ezzel egyidejűleg csak a vádló indítványára foglalható le. A lefoglalás elrendelésére és foganatositatására rendszerint az illetékes vizsgálóbíró (565. §.) vagy sajtóbiróság (562. §.), ha azonban a késedelem veszélylyel járna, bármely vizsgálóbíró vagy járásbíróság is jogosítva van. A lefoglalás kiterjed a nyomtatványnak mind forgalomba hozott, mind postának vagy szállitóintézetnek átadott, mind végre a szerkesztőnél, a kiadónál, a nyomdásznál vagy más egyénnél készletben levő példányaira. Kiterjeszthető továbbá a nyomtatvány előállítására szolgált mintára, metszetre és más sokszorosító készülékre. A minta lefoglalását a kiszedett szövegbetűinek szétszedése is pótolhatja.« Ez a mi törvényünk, t. ház, a melyre nézve röviden még csak azt akarom megjegyezni, hogy tudtommal a világ összes jogállamai között, Északamerikát kivéve, egyben sincs meg az u, n. korlátlan és oly sajtószabadság, a mely ezt az u. n. előzetes lefoglalást nem ismeri. Csak kérdés, vájjon ha egyszer Eszakamerikában is lábra kap modern betegség, a melyet aratósztrájk czimen ismerünk, nem fogják-e ott is a törvényt megváltoztatni. Erre nézve várjuk meg az időt, ha Amerikában is jelentkeznek majd ilyen sztrájkok. Erancziaországban pl., a mely pedig elég előrehaladott állam a sajtószabadság terén, méltóztatnak tudni, az erkölcsellenes nyomtatványok tekintetében a legszigorúbb előzetes ellenőrzés intézménye van meg, kivált a köteles példány beszolgáltatásának szempontjából. Méltóztassék megnézni, a j^orosz birodalom példáját, és hogy többet ne mondjak, a szomszéd Ausztriának kezemben lévő törvényét, a hol pláne a rendőrségnek is megadatik a lefoglalás joga. (Mozgás.) Vázsonyi Vilmos: Megvan a kártérítés! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Nálunk is megvan. Az ártatlanul elitélteknek való kártérítést tetszik érteni. Mezőfi Vilmos: Nem adnak kártérítést! Somogyi Aladár: Honnan tudod? Mezőfi Vilmos: Volt elég lefoglalásom! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Nálunk ez az élő jog, vagyis magyar alaki jog, mert itt az alaki jog érvényesül. Ismer büntetendő cselekményre való felhívás tekintetéből oly rendelkezést, a mely birói határozattól feltételezetten, az illető, büntetendő cselekmény elkövetését tartalmazó nyomtatvány lefoglalását rendeli el. Már most t. képviselőház, a múltban e kérdés tekintetében talán visszaélés követtetett el. Én magam nemcsak nem vitatom, hogy ez ne történt volna, de eleget panaszkodtam ellene magam is. (Igaz!) Miről van szó ? Arról, hogy első sorban addig, mig ez a törvény fennáll, a jogállam intézményes biztosítékai tekintetében minden kötelességtudó miniszter és ügyész teljesítse azt a kötelességét, hogy intézmények felforgatását, az állami rend veszélyeztetését meg nem engedi és meg nem tűri. (Helyeslés.) Lehetséges, hogy magam is szükségét fogom érezni — minek? •—• annak, hogy legközelebbi időben e törvény tekintetében, hogy az alkotmányjogi biztosíték lehessen, novelláris intézkedést fogok javasolni. (Élénk helyeslés.) Mire nézve? (Halljuk! Halljukl) Arra ugyanis, t. képviselő ur legyen szives megengedni, hogy a sajtó privilegizált helyzetben bűntényre felhívhasson és büntettet büntetlenül elkövethessen, vállalkozni nem akarok. (Helyeslés és taps.) De arra szívesen fogok vállalkozni, hogy taxatíve állapítsuk meg azokat az eseteket, a melyekben az ily előzetes lefoglalásnak helye van, (Helyeslés. Zaj.) Elmondom pl., hogy miket tartanék én ilyeneknek. A felségárulásnak eseteit, azt hiszem, senki sem fogja oly területnek tekinteni, hogy monarchikus államban meg lehetne tűrni azt, hogy sans géné királygyilkosságra vagy akármire lehessen bujtatni. (Nevetés a jobboldali újságírói karzaton.) Mezőfi Vilmos: A miniszter ur is vád alatt volt! (Nagy zaj.) Szatmári Mór: Ez reakczió! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Folytonos nagy zaj.)
