Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

25. országos ülés 1906 Julius il-én, szerdán. 377 Farkasházy Zsigmond: Ez Kristóffy politikája! (Nagy zaj.) Elnök: Figyelmeztetem az irói karzatot, hogy minden tetszés vagy nem tetszés nyilvánítástól tartózkodni méltóztassék, mert különben kiüríttetem. Az uraknak jegyezni a kötelességük és hallgatni, (Zaj.) Polónyi Géza igazságügyminiszter: Ilyennek tartanám én például a családi élet szentélyét, a női becsületnek kérdését, (Elélik helyeslés.) a melyet én a magam részéről sohasem engednék semmiféle üzérkedés czéljaira kihasználtatni, bármiféle sajtószabadság kedvéért, (Helyeslés és taps.) Méltóztassék most megengedni, hogy erre a specziális aratósztrájkra vonatkozólag nyilatkozzam. A büntető bíróság, a mely a kezemben lévő nyomtatvány alapján ezt a lefoglalást elrendelte, a 172. §-nak második pontja alapján intézkedett. Én azonban nem habozom kijelenteni, hogy egy országban, a melynek úgyszólván egész exisztencziája, ha nem is kizárólag, de lényegében a körül forog, hogy az az aranysárga kalász ne csak learattassék, hanem a csűrbe be is kerüljön, (Igaz! Ugy van!) s ez áll nemcsak a birtokos osztály érdekében, hanem annak a munkásosztálynak érdekében is, a mely ebből a gabonából akar megélni, (Elénk helyeslés és tap?.) annak a munkásosztálynak érdekében én azt mondom, hogy nem is a 172. §. második pontjáról van szó, hanem ha oly esetekben, midőn az 1898 : II. t.-cz. által nyújtott törvényes oltalmon belül a munkások szerződéseket kötnek, jogaikat a szerződéskötés értelmében hatóság felügyelete alatt megvédelmezik, ha akkor, mikor ott áll az az aranykalászos termés, körülállják a kenyérre szoruló magyar munkások, felbujtogatva internáczionális izgatóktól, (Hosszasan tartó éljenzés és taps.) ott hagyják a munkát, hogy ezt az államot és saját családjuknak megélhetését alapjaiban ingassák meg, (Elénk éljenzés és taps.) hogy koldusokat neveljenek a kivándorlás számára: (Élénk éljenzés és taps.) akkor én azt mondom, hogy ez nem is osztály elleni izgatás, hanem a zsarolásnak legveszedelmesebb fajtája. (Hosszan tartó élénk helyeslés és taps.) A magyar birtokos osztálynak az alkotmány védelmében annyi köszönettel tartozunk, hogy mikor róla van szó, a magyar birtokos osztályról, megvédelmezzük, és igenis, én védelmére fogok állni és teljesíteni fogom kötelességemet. (Elénk helyeslés és taps.) T. képviselőház! Méltóztassék megengedni még egyet. Mondja meg nekem a t. képviselő ur, mi helyesebb, az-e, ha én magamat ilyen interpellácziók veszélyének teszem ki, avagy pedig, ha majd — felolvastathatom a t. képviselő urnak azt a közleményt, a melyről itt szó van — a szegény népet annak teszem ki, hogy a távolból izgatóknak felülve, ott vérontás következzék be és szuronyok elé kergessem a népet KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. I. KÖTET. ilyen hitvány izgatókért ? (Igaz! Ugy van!) Avagy elnézzem az igazságyminiszteri székből azt, hogy az a jóravaló magyar munkás, a ki velünk imádkozik a hazáért, a mig idegen izgatók hozzá nem férkőznek, izgatók áldozata legyen, hogy vért ontsanak és akkor az utólagos perben . odaálljon a _ strómann, a kit szerzőnek megneveznek! (Elénk helyeslés és taps). Ennek, a míg én itt állok, nem szabad megtörténnie. (Elénk éljenzés.) Én mindenkivel szemben hűségesen megtartom a törvényt. Én mélyen tisztelem a sajtószabadságot, s ugy állok itt, hogy ha bárki a legkisebb jelét érezné annak, hogy valamelyik ügyész a sajtószabadság ellen, követ el vétséget, én fogom megtorolni gyorsan és igazán; (Helyeslés.) de az én ügyészeim nem tettek eddig egyebet, mint tűrték — nem akarom felolvasni — azt a sok gyalázkodást, a mit mi ellenünk szór az internáczionális szoczialista sajtó — eltűrték ezt, és a sajtószabadságért ezt eltűrni nekünk nem is áldozat. Mikor azután azt láttuk, hogy oly veszedelem fenyeget, nem minket, hanem a magyar állam intézményeit, a birtokos osztályt, a munkás osztályt, mely helyrepótolhatatlan kárt okoz, kötelességet véltem teljesíteni. (Elénk helyeslés és taps.) Ez okból rendeltem azt, a mit rendeltem. A kir. ügyész az arató sztrájkra való lázitásnak orgánuma, a »Yilágszabadság« ellen panaszt emelt a Bttkv 172. §. 2-ik pontja alapján és kérte a lefoglalást. A törvény szerint arra hivatott biró azt elrendelte és foganatosította. Ez a válaszom, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Bródy Ernő: T. képviselőház! (Zaj.) Mindenekelőtt figyelmeztetnem kell a t. miniszter urat, hogy válaszában egy ígéretével adós maradt; ő azt mondta közbeszólásomra, majd beszélünk Lányiról is, de nem beszélt Lányiról. (Zaj. Mozgás.) Én az igen t. igazságügyminiszter ur beszédének azt a részét, a mely vázolta azokat a nagy veszedelmeket, melyek az izgatásból folynak, magamévá teszem, elfogadom ós aláírom. Azt azonban nem tartom elfogadhatónak, nem tartom helyesnek, hogy ma, a XX. században azzal a régi, elkojDott fegyverrel a véleményszabadságot lebunkózzák a sajtó útján. (Nagy zaj.) Én nagy figyelemmel hallgattam a mélyen t. igazságügyminiszter urnak törvénymagyarázatát, nagy figyelemmel hallgattam azokat a paragrafusokat, melyekkel engem tájékoztatni óhajtott, melyeket én azonban ismerek, de az igen t. igazságügy miniszter ur hosszú törvénymagyarázatában hiányzik a legfőbb, hiányzik az egész kérdés veleje, hiányzik a gerincze, (Zaj és mozgás.) hiányzik a sajtótörvény 1. §-a, a mely azt mondja: hogy az előzetes czenzura örökre eltöröltetik ; Polónyi Géza igazságügyminiszter: Nincs czenzura! 48