Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-24

24. országos ülés 1906 Julius lO-én, kedden. M5 hallgattam, hogy most, a XX. században, egy államférfiú, a lei ez országnak miniszterelnöki székét foglalta el, képes volt kiszalasztani a száján azt a szót, hogy jogállam nem kell, (Felkiáltások : Nem azt mondta, hanem hogy előbb a nemzeti államot Bell kiépíteni !) és hogy nekünk jogot statuálni csak kétszáz év múlva lehet. (Felkiáltások : Azt nem mondta !) Olay Lajos : Azt mondotta, hogy előbb a nem-' zeti államot épitsük ki, és ezt mi is mondjuk! Maniu Gyula: Hivatkozom, t. ház, a gyorsírói jegyzetekre; bizonyosan meg van örökítve az, hogy báró Bánffy Dezső ő exczellencziája azt mondotta, hogy a jogállamot igenis meg kell csinálni, de csak akkor, a mikor a jogállam eszméjének és elveinek félretételével megcsináljuk a nemzeti államot. (Felkiáltások : Ezt nem mondotta soha !) Az előttem szólott t. képviselő urnak nincsen szerencséje az idézetekben. A midőn egy múlt alkalommal felszólalt, szintén oly dolgokra hivatkozott, a melyeket vissza kellett vonnia. Most is, a midőn arról volt szó, hogy soviniszta nemzeti politikáját igazolja, hivatkozott Bismarck politikájára és múltjára. Hát, t. képviselőház, hogyha az igen t. képviselő ur olyan kilátást lát az ő erőszakos politikájában, a minő eredményre vezetett Bismarcknak politikája az egyházpolitika terén, akkor azt mondhatom a t. képviselő urnak, hogy az ő politikájával szemben is találkozni fog egy Windhorst, a ki be fogja bizonyítani, hogy a nemzeti jogok terén kifejtett politika épugy, mint az egyházi politika terén is csak a jog. a méltányosság és az erkölcsi alap az, a melyen előre lehet haladni. En, t. ház, ezzel a politikával, a melynek kiindulási pontja erkölcstelen, nem foglalkozom. (Zaj és mozgás. Felkiáltások : A nemzeti állam politikája erkölcstelen ?) Engedelmet kérek, annak a politikának, a melyet a t. képviselő ur vall, az alapja erkölcstelen, (Elénk ellenmondások a baloldalon.) a mit legjobban bizonyít épen az előttem szólott t. képviselő urnak, b. Bánffy Dezsőnek, az a kijelentése, hogy azon politikát, a melyet ő vall, nem merte vallani akkor, a mikor a miniszterelnöki széket elfoglalta. Mert, t. ház, ha az a politika igazságos, ha az a politika morális alapon nyugszik, ha az a politika olyan, hogy ugy a lelkiismeret birája, mint a világ birája előtt meg tudja állani a sarat, akkor vallhatta volna akkor, a mikor a miniszterelnöki székben ült. De nem vallotta azért, mert azon j>olitikának az.alapja immorális, mert az ellenkezik a természettel és a természetnek örök törvényeivel. T. ház ! Legyen meggyőződve b. Bánffy Dezső t. képviselő ur arról, hogy, daczára annak, hogy ő nem hiszi, egy a czélunk, nekem is, neki is ; meg vagyok győződve, hogy a ház minden tagjának egy .a czélja, ez a czél pedig nem egyéb, mint a haza boldogulásának előmozdítása, az állam hatalmának öregbítése,, és minden nép előhaladásának biztosítása. A czél elérésére azonban az utak különfélék lehetnek. Az az ut, a melyet .b. Bánffy UÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. I. KÖTET. Dezső követ és a melyen kívánja, hogy az egész nemzet kövesse, a jogtiprás útja, az az ut természetellenes, mert az az Istentől adott sajátságok kifejlődését akadályozza meg. Az az ut, a melyet mi követünk és követni kérjük önöket, az igazság útja, a természetes fejlődés útja és küzdelmünk jelszavát a természetes erők rész're a szabad fejlődési ut megnyitása képezi. Válaszszanak önök ezen két ut között. Biztosithatom önöket, hogy egy igaz van, a mit megdönteni nem lehet: az immorálisnak, a természetellenesnek buknia kell ; a mi örökkévalósággal és jövővel bir : az az Isten által megállapított igazságon és a természet törvényein alapul. Már pedig a visszafojtás, az erőszak politikája immorális és igazságtalan, tehát el kell buknia. És ha báró Bánffy Dezső még egyszer azon polezra fog jutni, a melyet elfoglalt, bukni fog az igazság örök törvényével szemben. T. ház, őszintén szólva, a felirati vita során nem szándékoztam felszólalni, nem pedig azért, mert a két felirati javaslat egyszeri bepillantás után minden kétséget kizárólag meggyőzi az embert, hogy az önök felirata az expedienseket keresi és egy bizonyos kényszer jségi helyzetből kifolyó palástot képez kifejezésre nem juttatott czélok részére. A mi feliratunk ellenben az őszinteségnek, a hazafiságnak, a valódi hazafiságnak félreismerhetetlen bélyegét viseli magán. (Élénk ellemnondások a bal- és a jobboldalon.) Ityen körülmények között, t. ház, nem forgott volna fenn szüksége annak, hogy felszólaljak, annyival inkább, mert a többség által beterjesztett felirati javaslatot maga a többség sem tartotta érdemesnek támogatni. Mindannak daczára, t. ház,, azért kívánok felszólalni, mert a kifejlődött vita során oly invektivák hangzottak el, a melyeket megjegj^zés nélkül hagyni — ugy gondolom — politikai hiba lenne, felszólalok pedig daczára annak, hogy látom azt az idegességet és türelmetlenséget, a melylyel a t. kormány és a többség felszólalásainkat követi. Engedje meg a t. ház, hogy megjegyezzem, hogy a jelen vitában való részvételünket különösnek találják a t. képviselő urak ; ellenben az nem volt különös, a mikor az 1896. évben helyet foglalt felirati vita alkalmával nem kevesebb mint 64 szónok vett részt, akkor, a mikor tényleg munkaidő várt a képviselőházra, önök pedig most rossz néven veszik a mi felszólalásainkat, csak azért, mert kivannak minél hamarabb leőröltetni a felirati és a költségvetési vitát, hogy minél hamarább hazamehessenek — üdülni. (Ellentmondások a baloldalon.) Olay Lajos: Ez a magyar nemzet érdekében, történt, nem a magyar nemzet, ellen ! (Folytonos zaj a baloldalon és a középen.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Maniu Gyula : Azon szemrehányások közül, a melyekkel találkozunk, mindenekelőtt azzal kívánok foglalkozni, mely pártállásunkra vonat* kőzik. Engedelmet kérek, t. ház, a mi külön párt44