Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-24
346 24. országos ülés 1906 július 10-én, kedden. állásunk tagadása nekem ugy tümk'fel, mint a liberális kormány által. Hieronymi által,kibocsátott rendeleteknek folytatása, folytatása azon politikai rendszernek, a melyet már megdőltnek hittünk. Furcsán tűnik fel nekem, hogy a múlt rendszer megd öltét csak akkor üdvözlik önök, a mikor olyan cselekmények megszűnéséről van szó, a mely önöknek volt kellemetlen, ellenben nem üdvözlik a régi rendszer megdőltét, sőt folytatását támogatják akkor, a mikor a mi jogunk, a mi jogos követelményeink megsértését magukban foglaló cselekményekről van szó. T. ház ! A pártalakulás a politikai vélemények megnyilatkozása, a politikai vélemény pedig a gondolatszabadságnak szükségszerű következménye. Ennek következtében, ha önök tőlünk megtagadják a pártalakulás jogát, ha önök per absolutum megtagadják valamelyik politikai pártnak létezését, akkor megtagadják a gondolatszabadságot és megtagadják a véleményszabadságot. (Elénk ellenmondások a baloldalon.) Egy körülményre kivánok rámutatni ebben a tekintetben, t. i. arra, hogy ha a gondolatszabadság, a véleményszabadság ellenére a pártalakulást akarják megakadályozni, akkor nem lehet más választás, mint a politikai okkultizmus, a politikai konspiráczió. Erre vagy az abszolutizmusra vezet a jelenlegi rendszer, a melynek alapelve ugy látszik az, hogy egyes nem tetsző politikai pártok alakulása megtagadtassék és egyes pártoknak programmja — bocsánatot kérek a kifejezésért — türelmi bárczához köttessék. (Ugy van! a közép hátsó padjain. Felkiáltások bal/elől : Nagyon szellemes !) T. ház ! Megtagadni egy pártalakulást elvileg, egy pártnak programmját a többségnek engedélyéhez kötni: egyaránt jogtalan és erkölcstelen dolog. Hogy pedig a mi programmunk létezését megtagadják, hogy a mi pártalakulásunknak jogosultságát kétségbe vonják, ez kétszeresen hibás, mert ezzel egyfelől megtagadják a véleményszabadságot, másfelől pedig megtagadják azon érdekkörök érdekének védelmét, a melyekhez mi tartozunk. T. ház ! önök a mi pártalakulásunkkal szemben azt hangoztatják, hogy nincs jogunk és nem állott jogunkban nemzetiségi alapon szervezkedni, mondván, hogy e pártalakulás olyan külön érdekeket védelmez, a melyek az ország házában helyet nem foglalhatnak. Legyen szabad ezzel a kérdéssel két oldalról foglalkoznom. Azt a kérdést vetem fel: meg vannak-e önök győződve arról, hogy mi partikuláris elvekért küzdünk 1 Mert ha erről meg vannak győződve, akkor biztosithatom önöket, hogy meggyőződésük teljesen téves, mert a mi pártunk elnevezését nem az egyes párttagoktól nyerte, hanem azon politikai elvtől, a melynek megvalósítására törekszik, a mely politikai elv regnikoláris, a mely politikai elv a hon minden polgárának javára fog szolgálni. Melyik az a politikai elv, a mely a mi pártunk alapját képezi 1 A nemzetiségi elv, t. i. az a követelmény, hogy az ország minden nemzetisége részére a szabad fejlődés biztosittassék és mindazon kautélák megadassanak, a melyek ezen szabad fejlődés biztositására szükségesek. De feltéve, hogy partikuláris érdekeket képviselünk, akkor sem áll önöknek jogukban pártunkat megtagadni, nem pedig azért, mert akár társadalmi, akár pedig más érdekek védelme jogosan képviselhető. Hogy mennyire jogos ez, bizonyítja maga a parlamentek összeállítása, a melyekben sokhelyt az érdekkörök képviselete intézményileg van biztosítva. Hogy mennyire törvényes a mi párttá alakulásunk és mennyire erőszakos az önök eljárása ezzel szemben, a tekintetben hivatkozom Németország példájára, a melytől csak nem fogják megtagadni, hogy nemzeti állam, és hogy nemzeti állammá lenni törekszik. Németországban vannak lengyelek, Németországban ugy a Eeichsrathban, mint a porosz képviselőházban a lengyeleknek különálló klubjuk van. Ezt talán tagadásba vennék egyesek a ház tagjai közül és azért beszereztem olyan bizonyítékot, a melyet megdönteni nem lehet, beszereztem a lengyel klub átiratát, a melyben szórói-szóra a következők vannak (olvassa) : »Mi ugy a porosz képviselőházban, mint a német birodalmi gyűlésben mint önálló politikai klub vagyunk szervezve. Mint ilyen ugy a kormány, mint a német pártok által el vagyunk ismerve és pedig mint olyan párt, mely alapját a lengyel nemzet jogainak megvédésében találja, önálló párt lévén, van elnökünk, a ki helyet foglal és szavazati joga van az elnökök tanácsában és számarányunkhoz képest helyet foglalunk és szavazati jogunk van a bizottságokban és ezen jógánkat eddigelé senki kétségbe nem vonta. Mint önálló párt önálló indítványokat teszünk.« T. ház ! Ha önök Németországra . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Maniu Gyula : Ha önök Németországra hivatkoznak akkor, a mikor valamilyen jogosító lepellel akarják beborítani azt, a mit velünk szemben elkövetnek, legyenek legalább méltányosak, és hivatkozzanak ugyancsak Németországra akkor, a mikor olyan dolgokról van szó, a melyek nekünk kedvezők. Ha azon Németországban, melyre önök mindig hivatkoznak, a lengyeleknek, a szegény lengyeleknek, a kiknek jogállása különben egészen más, s kikkel szemben folytonosan szemünkre vetik, hogy nekünk sokkal jobb helyzetünk van, a lengyelek klubját, a lengyel nemzet jogainak védelmére alakult pártot elismerik, meg nem tagadhatják önök a mienket. Egy másik ellenvetés pártunkkal szemben az, hogy mi politikai czélunk elérésére a szocziálistákkal szövetkeztünk, és hogy mi hazafiatlan tendencziáktól vezettetve, ezen szocziáldemokrata pártnak a programmját kívánjuk megvalósítani. T. ház, engedelmet kérek, én kijelentem, — s nem hiszem, hogy találkozni fog szabadon gondolkodó ember, a ki ne helyeselné e szavaimat — hogy a szocziáldemokrata párt programmjának