Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-24

346 24. országos ülés 1906 július 10-én, kedden. állásunk tagadása nekem ugy tümk'fel, mint a liberális kormány által. Hieronymi által,kibocsátott rendeleteknek folytatása, folytatása azon politikai rendszernek, a melyet már megdőltnek hittünk. Furcsán tűnik fel nekem, hogy a múlt rendszer megd öltét csak akkor üdvözlik önök, a mikor olyan cselekmények megszűnéséről van szó, a mely önöknek volt kellemetlen, ellenben nem üdvözlik a régi rendszer megdőltét, sőt folyta­tását támogatják akkor, a mikor a mi jogunk, a mi jogos követelményeink megsértését magukban foglaló cselekményekről van szó. T. ház ! A pártalakulás a politikai vélemények megnyilatkozása, a politikai vélemény pedig a gon­dolatszabadságnak szükségszerű következménye. Ennek következtében, ha önök tőlünk megtagad­ják a pártalakulás jogát, ha önök per absolutum megtagadják valamelyik politikai pártnak léte­zését, akkor megtagadják a gondolatszabadságot és megtagadják a véleményszabadságot. (Elénk ellenmondások a baloldalon.) Egy körülményre kivánok rámutatni ebben a tekintetben, t. i. arra, hogy ha a gondolatszabadság, a véleménysza­badság ellenére a pártalakulást akarják megaka­dályozni, akkor nem lehet más választás, mint a politikai okkultizmus, a politikai konspiráczió. Erre vagy az abszolutizmusra vezet a jelenlegi rendszer, a melynek alapelve ugy látszik az, hogy egyes nem tetsző politikai pártok alakulása meg­tagadtassék és egyes pártoknak programmja — bocsánatot kérek a kifejezésért — türelmi bárczá­hoz köttessék. (Ugy van! a közép hátsó padjain. Felkiáltások bal/elől : Nagyon szellemes !) T. ház ! Megtagadni egy pártalakulást elvileg, egy pártnak programmját a többségnek engedé­lyéhez kötni: egyaránt jogtalan és erkölcstelen dolog. Hogy pedig a mi programmunk létezését megtagadják, hogy a mi pártalakulásunknak jogo­sultságát kétségbe vonják, ez kétszeresen hibás, mert ezzel egyfelől megtagadják a véleményszabad­ságot, másfelől pedig megtagadják azon érdek­körök érdekének védelmét, a melyekhez mi tarto­zunk. T. ház ! önök a mi pártalakulásunkkal szemben azt hangoztatják, hogy nincs jogunk és nem állott jogunkban nemzetiségi alapon szer­vezkedni, mondván, hogy e pártalakulás olyan külön érdekeket védelmez, a melyek az ország házában helyet nem foglalhatnak. Legyen sza­bad ezzel a kérdéssel két oldalról foglalkoznom. Azt a kérdést vetem fel: meg vannak-e önök győződve arról, hogy mi partikuláris elvekért küzdünk 1 Mert ha erről meg vannak győződve, akkor biztosithatom önöket, hogy meggyőződésük teljesen téves, mert a mi pártunk elnevezését nem az egyes párttagoktól nyerte, hanem azon politikai elvtől, a melynek megvalósítására törekszik, a mely politikai elv regnikoláris, a mely politikai elv a hon minden polgárának javára fog szolgálni. Melyik az a politikai elv, a mely a mi pártunk alapját képezi 1 A nemzetiségi elv, t. i. az a köve­telmény, hogy az ország minden nemzetisége részére a szabad fejlődés biztosittassék és mind­azon kautélák megadassanak, a melyek ezen szabad fejlődés biztositására szükségesek. De feltéve, hogy partikuláris érdekeket kép­viselünk, akkor sem áll önöknek jogukban pártun­kat megtagadni, nem pedig azért, mert akár tár­sadalmi, akár pedig más érdekek védelme jogosan képviselhető. Hogy mennyire jogos ez, bizonyítja maga a parlamentek összeállítása, a melyekben sokhelyt az érdekkörök képviselete intézményileg van biztosítva. Hogy mennyire törvényes a mi párttá alaku­lásunk és mennyire erőszakos az önök eljárása ezzel szemben, a tekintetben hivatkozom Német­ország példájára, a melytől csak nem fogják meg­tagadni, hogy nemzeti állam, és hogy nemzeti állammá lenni törekszik. Németországban van­nak lengyelek, Németországban ugy a Eeichs­rathban, mint a porosz képviselőházban a lengye­leknek különálló klubjuk van. Ezt talán tagadásba vennék egyesek a ház tagjai közül és azért be­szereztem olyan bizonyítékot, a melyet megdön­teni nem lehet, beszereztem a lengyel klub át­iratát, a melyben szórói-szóra a következők van­nak (olvassa) : »Mi ugy a porosz képviselőházban, mint a német birodalmi gyűlésben mint önálló politikai klub vagyunk szervezve. Mint ilyen ugy a kor­mány, mint a német pártok által el vagyunk is­merve és pedig mint olyan párt, mely alapját a lengyel nemzet jogainak megvédésében találja, ön­álló párt lévén, van elnökünk, a ki helyet foglal és szavazati joga van az elnökök tanácsában és számarányunkhoz képest helyet foglalunk és szavazati jogunk van a bizottságokban és ezen jógánkat eddigelé senki kétségbe nem vonta. Mint önálló párt önálló indítványokat teszünk.« T. ház ! Ha önök Németországra . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Maniu Gyula : Ha önök Németországra hivat­koznak akkor, a mikor valamilyen jogosító lepel­lel akarják beborítani azt, a mit velünk szemben elkövetnek, legyenek legalább méltányosak, és hivatkozzanak ugyancsak Németországra akkor, a mikor olyan dolgokról van szó, a melyek nekünk kedvezők. Ha azon Németországban, melyre önök mindig hivatkoznak, a lengyeleknek, a szegény lengyeleknek, a kiknek jogállása különben egészen más, s kikkel szemben folytonosan szemünkre vetik, hogy nekünk sokkal jobb helyzetünk van, a lengyelek klubját, a lengyel nemzet jogainak védelmére alakult pártot elismerik, meg nem tagadhatják önök a mienket. Egy másik ellenvetés pártunkkal szemben az, hogy mi politikai czélunk elérésére a szocziális­tákkal szövetkeztünk, és hogy mi hazafiatlan tendencziáktól vezettetve, ezen szocziáldemokrata pártnak a programmját kívánjuk megvalósítani. T. ház, engedelmet kérek, én kijelentem, — s nem hiszem, hogy találkozni fog szabadon gon­dolkodó ember, a ki ne helyeselné e szavaimat — hogy a szocziáldemokrata párt programmjának

Next

/
Thumbnails
Contents