Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-24

24. országos ülés 1906 Julius 10-én, kedden. 339 merek hivatkozni, azt hiszem e tekintetben ellenmondásra nem találok, hogy akkor ily hangok itt el nem hangoztak, (Egy hang a középről: Nem voltunk itt!) mert érzése volt, tudomása volt. . . Vlád Aurél: Voltak zsandárjai! B. Bánffy Dezső: . . . az illető uraknak a tekintetben, hogy minden ily hang, minden a magyar állameszme ellen fölemelkedő szó megtoroltatik. (Egy hang a középről: És az eredmény ?) Az eredmény az, hogy itt a képviselőházban tárgyalhattunk, az ország ügyeivel foglalkozhattunk, és nem foglalkoztunk oly kérdésekkel, melyek elméleti jelentőségűek, de gyakorlati értékük nincs. Nem szabad hogy legyen! Vajda Sándor: Csak Bécsnek mindent odaadtak ! Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassanak folytonos közbeszólásokkal zavarni a szónokot! B. Bánffy Dezső: Nyugodtak lehetnek a képviselő urak, hogy közbeszólásaikkal engem megzavarni nem fognak, sem el nem fognak terelni azon iránytól, melyben nyilatkozni akarok. Vlád Aurél : Nem is akarjuk ! B. Bánffy Dezső: A vita, amely itt folyik, egy meddő vita, mert a czél tekintetében abszolút ellentétes állásponton vagyunk és ha a czél tekintetében egyet nem értünk, az eszközök tekintetében egyet egyáltalában nem érthetünk. A mai viszonyok között, mint az előttem szólott képviselő ur mondotta, az én nézetem szerint, — és a tényeknek is ez felel meg, — csak nemzeti államoknak van létjogosultságuk Európában. Azon államr.k, a melyek nemzetivé átalakulni nem tudnak, Európában meg nem állhatnak; máról-holnapra élhetnek, kínlódhatnak, de jövőjük és biztositott jövőjük nem lehet. (Ugy van ! Ugy van!) Azok a kis államocskák, a melyek a Balkánon az utolsó időben alakultak, nem maguk is a legszélsőbb soviniszta nemzeti irányban fejlesztik életüket és erősitik meg állami létüket ? A nyugaton lévő, már régi szervezett viszonyok között lévő államok nem a leghatározottabban nemzeti jelleget öltenek 1 És akkor mi ezen a területen, régi történelmi jogainkra is hivatkozva és visszatekintve, belenyugodjunk abba, hogy a czéltól eltekintve, és elterelve, a nemzeti jelleg felé való törekvést feladva, poliglott irányban alakuljunk és belenyugodjunk abba, a mint azt itt a kisebbségi felirat javaslatában el van mondva, hogy ennek az államnak jövője és a dinasztia érdeke csak poliglott alakulás mellett biztositható ? Ha nem érthetünk egyet a czélban, akkor nem érthetünk egyet az eszközökben. Hiába vetik itt fel, hogy foglalkozzunk itt ezzel a kérdéssel, tárgyaljuk, tisztázzuk a kérdéseket, oldjuk meg a kérdést, akkor rendben lesz minden, és akkor tovább épithetjük a magyar államot. Én csak azt mondom, ha a t. felszólaló képviselő urak eszméinek megfelelően oldjuk meg a kérdést, ha megoldjuk a kérdést ugy, a hogy ők óhajtják : a poliglott jelleg felé való törekvés mellett, akkor ' hiába oldunk meg kérdéseket, mert a magyar nemzeti állam jövőjét nem biztositjuk. Vajda Sándor: A jogállam jövőjét. (Zaj baljelöl.) Ugron Gábor: Magyar állam van itt! Olay Lajos: Szabad igy beszélni ? ! B. Bánffy Dezső; Igenis, a jogállam a czél, a jogállam létrehozására mindnyájunknak törekedni kell, de a jogállam kérdésével, mint végső alakulással én szerintem foglalkoznunk csak akkor lehet, ha biztositottuk és létrehoztuk a nemzeti államot, (Elénk helyeslés és taps.) ha megvetettük azokat az alapokat, a melyeken a jogállamot felépíthetjük. (Zajos helyeslés.) Azok a jogállamok a nyugaton, a melyek ma büszkén és joggal hirdetik magukat jogállamoknak, azok előzőleg talán két századon keresztül is dolgoztak abban az irányban, hogy megalkossák a nemzeti államot, és midőn azt elérték, akkor érték el határát annak a munkának, a melylyel megkezdhették a jogállam végleges megalkotását. (Helyeslés.) A jogállamot, mint czélt elfogadom, de a jogállamnak kezdete és alapja a nemzeti állam és a kiépített nemzeti államra alapítom — azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértenek — a jogállamot. (Élénk helyeslés.) T. ház ! A demokratikus liberális irányt kell hogy képviseljük, azt képviseljük, azt hiszem, mindnyájan, én hirdetem is, de ezt a liberalizmust, ezt a demokratizmust csak addig a határig fejleszthetjük és képviselhetjük, a meddig a nemzeti állam, és általában az állam érdekeinek megfelel. Nem gondolkoztam e kérdésről előre, — hiszen a képviselő ur beszélt itt ma jogállamról — az emlékemben homályosan van, de azt hiszem, jól idézem, hogy Deák Ferencznek talán 1873-ban — bocsánatot kérek, ha az idézésben tévedek, mert nem gondolkoztam a kérdésről ma (Halljuk ! Halljuk!) — az egyházi vagyonra vonatkozólag tartott beszédére azt mondotta Bismarck, hogy igen az is liberalizmus, a mely a szabad egyházakról és az egyházaknak az államban teljes szabadságáról beszél, ele ez nem az én liberalizmusom. Az én liberalizmusom az, hogy elmenjünk addig a határig, a meddig a liberalizmussal az állam érdekeinek hátrányára nem működünk, de azontúl nem. Igen, t. ház, én is azt tartom, hogy a jogállam megalkotása, a jogállamra való törekvés kötelességünk, érdekünk, a demokratikus liberalizmus parancsolta követelés ; de csak addig a határig mehetünk el ebben a kérdésben, a mig a nemzeti állam és általában az állam érdekeivel az ellentétben nincsen. (Igaz ! ügy van !) így vagyunk a nemzetiségi kérdéssel is. így vagyunk azzal, hogyha azokat a követeléseket kielégítjük, a melyeket önök a demokráczia és a liberalizmus czimén hirdetnek, mert akkor a nemzeti állam alapjait ingatjuk meg. En elsősorban azt tartom, hogy az állam érdekeire kell figyelemmel lennünk, az állam jövőjére, mert ezt én csak állami életünknek a legszigorúbb, a legszélsőbb so43*