Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

200 18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. kalmasnak arra, hogy a felirat tartalma elragadó legyen ugyan formailag, de a párt politikájára és állásfoglalására nézve ne legyen okszerű. A függetlenségi párt nem teheti koczkára azon sikereket, a melyeknek legnagyobbjai azzal érte el, hogy a nemzet a választások alkalmával neki adta a többséget. Ha a nemzet előtt be akarja bizonyítani, hogy ezen többségi bizalomra továbbra is érdemes, oly politikát kell követnie, mely a nemzetet a biztos jövő félé, az önállóság és függetlenség kivívása felé vezeti. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Épen ezért azon ellenvetéseket, a melyeket említeni bátorkodtam, azzal a tiszta öntudattal fogadtam és fogadjuk mindnyájan, hogy — köznyelvi kifejezéssel élve — sokkal óvatosabbak vagyunk, semhogy ilyen szirénhangoknak felüljünk és egymás közt csak azért veszszünk össze, hogy ezen egy harmadik nevessen és örüljön. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, a függetlenségi párt részéről ilyen feliratnak elfogadása az én szemeimben a politikai tisztességnek, a politikai becsületnek is kérdése. Nemcsak magunkról van szó, hanem arról is, hogy bebizonyítsuk a magyar nemzetnek, Ausztriának és az egész müveit nyugatnak, hogy az a magyar függetlenségi és 48-as párt, a mely a koaliczionális kormány kinevezésekor politikai tisztességét kötötte ahhoz, hogy ennek a kormánynak elfogadott békepontjait hűségesen fogja keresztülvinni, nem feledkezik meg adott szaváról akkor sem, a midőn a nemzet ebben a parlamentben neki többséget adott. (Uijy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyan mit mondana ránk a nemzet többsége; milyen bírálatot várhatnánk minden müveit államtól, ha egy szép napon arra ébredne a magyar nemzet és a külföld, hogy az a függetlenségi és 48-as párt, a melynek létezése is a politikai tisztességben találta legerősebb támaszát, mindjárt az első alkalommal megtagadja egész múltját és kész megtagadni a politikai tisztesség ábécéjét csak azért, hogy mások nevessenek rajta. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek az elvek azok, t. ház, a melyek a felirat elfogadására indítanak bennünket ós a melyek alapján állva kijelentjük igenis, hogy ezen felirat, ugy a mint egyik pontja tartalmazza, nem a 48-as és függetlenségi párt politikájának teljes érvényesülését jelenti, hanem a párt íentartja az ő elveit sértetlenül a maguk egészében, ugy, a mint azokat eddig vallotta, a mi mindnyájunk előtt azt jelenti, hogy ha a nemzet majd uj választásoknál ismét nekünk adja a többséget, tudni fogjuk, hogy a mi politikai programmunknak melyek a sarkalatos elvei s tudni fogjuk, hogy miért kell a nemzettel karöltve küzdenünk tovább, hogy elérjük az ország önállóságát és függetlenségét. (Helyeslés.) Teszszük ezt annál inkább, mert ezen politikával véljük meggyőzni magát a koronát is arról, hogy a magyar nemzet oly többséget küldött parlamentjébe, a mely akkor, a midőn az ország függetlenségéről és önállóságáról egy pillanatig sem mond le, azon meggyőződésben teszi ezt, hogy ez a politikai programm egyaránt szolgál ugy a magyar hazának dicsőségére és jövőjének biztosítására, mint a koronának fényére és a királyi trónnak biztosítására is. (Ugy van! Helyeslés.) A mely párt ezen meggyőződésben követi a kormányt, melynek kebelében a függetlenségi és 48-as párt vezéreinek legkitűnőbbjeit is tiszteli, (Éljenzés.) az a párt tudja azt, hogy a tiszteletet nem csupán szóval, hanem tettekkel is köteles bebizonyítani saját vezérei iránt. (Helyeslés.) Vájjon milyen fonák és ferde helyzetbe jutna az ország előtt, de önmaga előtt is ez a párt, a midőn vezéreinek legkitűnőbbjei saját érdekeik feláldozásával hazafias kötelességüknek tartották e kormányban résztvenni, ha a függetlenségi párt, a melynek ők szülöttei, megtagadná a politikai közösséget velük? (Igaz! Ugy van!) Igen, uraim, én vallom azt a politikai iskolai tételt, mely szerint az én vezéreimbe helyezek annyi bizalmat, helyezek annyi hazafiságot, hogy ők legalább is olyan jól tudják, ha nem sokkal jobban, mint mi, hogy az a politika, a melyet élénkbe szabtak, a mi politikai pártprogrammunknak megtagadása-e ^vagy ezen programm jövőjének biztosítása? (Éljenzés és taps.) Az, hogy a függetlenségi és 48-as párt rögtön nem tud elérni mindent, nem tarthatja őt vissza attól, hogy ezen férfiak közreműködésével lássa egyengettetni azon utat, a melyen haladva megláthatjuk az Ígéret földjét, és ha talán csak utódaink is, de ők bejutnak az ígéret földjére. (Tetszés.) Feladatom oly könnyű volt, a milyen könnyű az ingathatlan politikai meggyőződésű férfinak minden támadás, sőt minden viharral szemben, saját meggyőződése mellett állani, nem kellvén félnie attól, hogy önmagával és programmjával bármikor ellentétbe kerül. Majd ha megmutatja nekünk bárki is az ellenzők részéről, hogy mi ellentétbe jutottunk saját programmunkkal, hogy mi olyasvalamit cselekedtünk, a mi ezen programmnak megtagadását képezi: ám akkor törjenek felettünk pálczát, hogy ezt a feliratot elfogadtuk. De addig a bírálat korai, és én mindenkit kérek is, várjon a bírálattal. Majd az eredmények meg fogják mutatni, vájjon a politikai bölcsesség vezette-e vezéreinket, a mikor ezen felirat elfogadását pártunk körében támogatni voltak szívesek. Szokás, hogy minden szónoka e háznak foglalkozik az előtte szóló képviselő beszédével. Ha e szokástól ma eltértem és mindenekelőtt a felirattal foglalkoztam, ez azért történt, mert azon tisztelet daczára is, melylyel a képviselők