Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. 199 kérem a képviselő urat, hogy ha birálja beszédemet, tanulja meg akkor azt, a mit elmondottam. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos : T. ház ! Nekem jutott az a rám nézve megtisztelő feladat, hogy a függetlenségi és negyvennyolczas párt nevében az előadó ur által ajánlott felira'i javaslat mellett szólaljak fel. A felirat a képviselőháznak a királyi trónbeszédre adott válasza, a mely nálunk 1905-ig m ndig a kormányt támogató többség progiammjának visszatükrözője volt. A feliratban eddig a képviselőház töbVsége mindig oly törvényes intézkedéseket igért és igényelt, a nemzeti élet minden terén nyilvánuló oly szükségleteket hangoztatott és olyanok teljesítését helyezte kilátásba, a melyek az ő politikai programmjában találták gyökereiket és annak megvalósítását ezélozták. Ttt minálunk eddig a felirat mindig a képviselőházi többség akaratának megnyilatkozása volt. A dolog, természetéből folyik, hogy ime, most is a felirat azon párt akaratának legyen a kifejezője, a mely párt itt a képviselőházban a feltétlen többséggel rendelkezik, s a mely többségnek ez idő szerint a mi pártunk, a függetlenségi és 48-as párt, örül. S ha ezen párt magában a felirati bizottságban is többségben volt, elvárhatja, hogy a felirat ennek a többségi akaratnak adjon nyilt, határozott és férfias kifejezést. Egy hang (a középen): Csakhogy ez nem igy történt! Mérey Lajos: Hallottam én a közbeszólásnak megfelelő ellenvetést már e házon kivül is és még többet olvastam ilyen szellemben. Hallottam azt a felfogást, a mely e feliratot lekicsinyelte, mielőtt annak tartalmát ismerte volna, s mely a felirat szövegének megjelenése alkalmával a függetlenségi és 48-as pártnak azt a szemrehányást tette, hogy az a párt programmjának nem felel meg. Röviden foglalkozni kívánok ezzel az ellenvetéssel, mert ugy tudom és azt hiszem, hogy mindenkinek, a ki nem hunyja be szemét a tényleges állapotok előtt, tudnia és elismernie kell azt, hogy a mai politikai helyzet messze és mindenben eltér az eddigi politikai helyzetektől és hogy a mai jiarlamenti többség, a függetlenségi pártnak mai többsége, nem hasonlítható össze a politikai helyzetre való tekintettel a régi szabadelvű pártok többségével. (Elénk tetszés és helyeslés.) Igenis a függetlenségi pártnak joga lenne hozzá, hogy ennek a feliratnak a hangja talán erélyesebb, tartalma a függetlenségi párt jjrogrammját kidomboritóbb és hangsulyozóbb legyen. Ámde akkor, a mikor ezt a felirati javaslatot a függetlenségi és 48-as jiárt elfogadta, elsősorban önmaga volt bírája saját helyzetének, a mint hogy minden párt elsősorban önmaga jogosult megbírálni saját tetteinek rugóját és czélját. 8 ha a függetlenségi és 48-as párt tekintettel van azon küzdelmekre, a melyeknek gyakran golgotai utján jutott el a mai eredményekhez és szem előtt tartja azt a nagy jövőt, a melyet további küzdelmével el akar érni, akkor nem lehet előtte semmi sem okszerűbb és semmi sem czélszerübb, mint az, hogy a politikai okosságot helyezze felül a politikai szenvedélyeken... Nagy Emil: Nem ülünk fel senkinek! Mérey Lajos: ... és hogy ne adjon hitelt olyan hangoknak, a mely hangok egy része — bátran merem kimondani — nem ered oly hazafias meggyőződésből, mint a milyen a mienk, a másik része pedig olyan forrásból fakad, a melyből azon élősdiek és politikai kalandorok merítenek, a kik az ő zsákmányuk szabad prédálásának módját és alkalmát elvesztették és attól félnek és méltán tartanak, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak többsége a jövőre meg fogja akadályozni, hogy ők, mint ezt az eddigi rendszer alatt tették, az eszközök válogatása, a tisztességnek szem előtt tartása nélkül szabadon zsákmányolhassanak. (Elénk helyeslés.) A függetlenségi és 48-as párt bátran meri kimondani, hogy e kérdésekben megalkuszik a helyzet kényszerűségével, de megalkuszik nem azért, mintha elveinek bármelyikét is szegre akasztaná, hanem, mert azon rövid idő alatt, a melyre némely sarkalatos elvének közvetlen érvényesülését nem követeli, szem előtt tartja azt, hogy ez a rövid idő a nemzet életében nem lehet olyan fontos, hogy egy párt csupán a szenvedélynek, csupán az izgalomnak engedve, elvesse magától mindannak a sikernek a lehetőségét, a inely r feléje int, ha politikáját okosan viszi előre. (Élénk helyeslés.) Igenis elfogadjuk mindezen szemrehányásokat, mert bátran nézünk a mérlegre, a melynek egyik oldalán a mi, senki által kétségbe nem vonható önzetlen jDártpolitikánk és önzetlen hazafiságunk van, mig másik oldalán csak a leskelődő önzés és jjolitikai furfang akar sikereket elérni. (Helyeslés a szélsöhaloldalon.) Ilyen eszközökkel a függetlenségi párt nem dolgozott eddig majdnem négy évtizeden át; állitsa-e ki magáról most azt a szegénységi bizonyítványt, hogy ezen általa mindig kárhoztatott eszközökhöz nyúl, csak azért, mert rövid időre szép sikereket biztositanának neki olyan téren, a mely téren eddig azokra nem pályázott, t. i. az egyéneknek jogtalan érvényesülése és a hasznok jogtalan szerzése terén? A függetlenségi párt, igenis, megmarad elveihez híven azon jelszava mellett, hogy »a haza minden előtt«, és a közérdeknek alárendel minden hű párttag minden magánérdeket. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az iránt sincs kétség, hogy a függetlenségi és 48-as párt ezen felirat előzékeny és udvarias hangját osztja ugyan, de sem annak erélyétől, sem annak egész tartalmától a maga pártpolitikája szempontjából elragadtatva nem lehet. Ámde a mi pártunk ezt az időt nem tartja al-