Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. 195 Polit Mihály : Ez rossz benyomást fog tenni. Ugron Gábor: Sajnálom. Polit Mihály : Rossz benyomást tett Belgrád­ban és elrontotta az egész hatást, a mit az ott járt magyarok keltettek. (Ellenmondás. Halljuk! Halljuk !) T. ház ! Csodálkoznom kell, hogy miután uj korszak állott be, uj az egész politika, ugy Horvátországgal, mint azon népekkel szimben a Balkánfélszigeten, csodálkoznom kell, és nem foghatom fel, hogyan lehetséges az, hogy nem találnak módot arra is, hogy Magyarország hatá­rain belül is a magyar hazának fiaival bizonyos egyetértésben éljenek. Talán kötelessége a magyar képviselőháznak módot találni arra nézve, hogyan lehetne a nem magyarajku népeket is kielégíteni. Hiszen nem követelünk sokat. (Mozgás.) Nagyon jól tudjuk, hogy a mi viszonyunk nem lehet az, mint Horvátország viszonya Magyarországhoz. (Helyeslés.) Az nem lehet. (Mozgás. Felkiáltások : Mit akarnak ? Tessék megmondani!) De annak nem az a konzekvencziája, hogy ignorálják a nem magyarajku polgárok millióinak követelé­seit, ellentétben az egész magyar históriával és Magyarország múltjával. Azt hiszem, mi mindnyájan ennek a hazának fiai vagyunk. Mi hazánkat épen ugy .szeretjük, mint a magyarok, mert ez a mi hazánk is. (Moz­gás.) Itt élünk, itt születtünk, itt fejlődtünk, itt nyugszanak szüleink tetemei, hogyne szeret­nők ezt a hazát ? ! Hiszen az természetellenes volna. Nem kell attól tartani t. ház, hogy nekünk bizonyos ezentrifugális törekvésünk volna. (Moz­gás.) Ez nem áll. Mert mi, a nem magyarajku népek összeforrtunk Magyarországgal. Nekünk más kultúránk van, szeretjük a hazát, mi is azt mondjuk : itt élni, itt halni kell. (Helyeslés. Hall­juk ! Halljuk !) A spanyol kortezek, a mikor királyt válasz­tottak, azt mondták : mi, a kik annyit érünk, mint ön; mi, a kik többet birunk, mint ön, meg­választottuk királylyá, hogy védje szabadságun­kat. Ha nem, nem. Hát legyen igy a magyar néppel: védjük együtt a szabadságot, védjük együtt Magyarország ön­állóságát és függetlenségét. (Helyeslés.) Buza Barna: De mindig ugy legyen. Polit Mihály : Gyermekkoromban, elmúlt már régen 60 éve annak, én nagyon öreg ember vagyok, aggastyán vagyok . , . Id. Madarász József: Még én sem vagyok az! (Hosszantartó derültség.) Polit Mihály : A múlt században, a 30-as évek­ben — még gyermek voltam akkor — Ausztria a franczia háború következtében uj bankókat adott ki. Mikor a magyar ember azokat látta és olvasta, azt mondta, hogy nem tudom mit jelent, mert német nyelven van mondva. Elkezdett danolni s azt mondta : nem kell nekem uj banknóta, jobb a régi magyar nóta. Hát, t. ház, térjünk vissza a régi magyar nótához. (Helyeslés.) Térjünk vissza a régi magyar élethez, a mely nem ismert soviniz­must, (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) a mely a nem magyarajku honpolgárokat .nem mint ide­geneket, hanem mint testvéreket tekintette. (Alta.­lános helyeslés.) Legyen mód és kell, hogy legyen itt mód az egyertésre az etnikai magyar nemzet és a többi nem magyarajku nép közt, legyen egyetér­tés oly módon, a mint szent István tanácsolta a fiának, a mikor azt mondta, hogy jól kell bánni a többi nem magyarajku népekkel. (Helyeslés.) T. ház ! Feliratunkban, melyet bátor leszek benyújtani, hangsúlyozva van az, hogy nem kell Magyarországnak az erőt a nyelvi egységben keresni, hanem keresni kell az egyetértésben a többi népekkel. Ezen szellemben van szerkesztve a mi külön feliratunk. (Zaj.) Elnök : Somogyi képviselő urat felkérem, hogy folytonos közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Polit Mihály: Azt hiszem, hogy ezen felirat hazafias, mert a vezéreszméje az, hogy nekünk testvéreknek kell lenni és hogy a magyar állam­férfiaknak és az etnikai magyar nemzetnek módot kell találni, hogy egyetértés legyen a magyar és nem magyar ajkú nép közt. Nagy súlyt fektetnek a magyar államférfiak a viszonyra Horvátország és Magyarország közt. Mi Magyarországon négy­szer-ötször többen vagyunk, mint az egész Horvát­ország. Ha tehát hasznos és szükséges az egyet­értés ott, legyen itt is egyetértés, legyünk testvérek, (Ugy van ! Ugy van !) és védjük együtt Magyar­ország önállóságát és függetlenségét. Az én t. öreg barátom, Madarász József emlékszik, hogy a mikor én beléptem a parlamentbe, a szélső bal­oldalon voltam, volt eset, hogy nekem ott a füg­getlenségi párt is tapsolt, mert meg voltak győ­ződve, hogy én mégis jó magyar hazafi vagyok. (Éljenzés.) Én sok időt töltöttem a külföldön . . . Olay Lajos : Jobb eszed van a többinél, ez a veszedelem. Polit Mihály: ... de mindenkor, mikor az útról visszajöttem, vágyódtam a Bácska után, vágyódtam látni a Dunát, a hegyeket, mert sze­retem ezt a hazát, szeretem Magyarországot. A mi pártunk egy külön feliratot (írom. 103) szerkesztett és ezen külön feliratot mint ellenjavaslatot a benyújtott felirattal szemben bátor vagyok a ház asztalára letenni és annak felolvasását kérni. (Éljenzés és taps a középen.) Elnök : Mielőtt felolvastatnék az ellenjavas­lat, tiz perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem Egry Béla jegyző urat, szíveskedjék a Polit Mihály képviselő ur által a felirati bizott­ság javaslatával szemben beadott felirati javas­latot felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a Polit . Mihály állal beadott felirati javaslatot). 25*

Next

/
Thumbnails
Contents