Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

Í8. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. 189 hogy minden párt, mely a koaliczióban van, a maga tisztaságában és sérthetetlenségében tartja fenn elveit és azon időpontban, a midőn ezen átmeneti állapotnak vége szakad, elveit azonnal érvényesíteni fogja. Nóvum, egészen uj dolog a felirati javaslatban az, hogy oly kormányról van benne szó, a mely a nemzet bizalmát birja. Ezt kimondani eddigelé nem volt szükséges ; most is csak azért lett erre szükség, mert a lefolyt küzdelmek folyamán bebizonyult, hogy ideig-óráig más kormányzat is lehetséges a parlamenti élettel kapcsolatban. Többségről és többségi pártról mindeddig soha sem volt szó a feliratban, hanem mindenkor csakis az országgyűlés egészéről. Általános jellegű még — a mit fel kell említenem a felirat ismertetésénél — a felirati javaslatban kifejezett az a törekvés, hogy haladjunk nemzeti irányban. Bz több mint száz esztendő óta a világ minden czivilizált nemzetének állandó törekvése ; a legtöbb helyütt el is érték már a végezett. Nálunk csak előhaladásról lehet szó; ezt azonban megkívánja ugy a kor szelleme, mint magának a nemzetnek vitális érdeke. Mindazon tereken tehát, a melyeket az egyezmény közvetlenül nem érint, meg akarjuk tartani, fejleszteni akarjuk a nemzeti irányzatot. így az általános szavazati jognál határozottan kifejezést nyer az, hogy ennek behozatala csakis a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett történhetik. Utalás történik másodszor a nemzeti irányra azon a ponton, a hol arról van szó, hogy a közoktatásügy terén a fejlesztés nemzeti irányban történjék. Nagyfontosságú részei továbbá a javaslatnak, — olyanok, a melyekről most nem akarok szólni — legnagyobb fontosságúak kétségen kivül a gazdasági természetűek ; (Halljuk ! Halljuk !) de a gazdasági természetűek, azt hiszem, a részletes vita során tárgyalhatók főképen azért, mert általános jellegű vonásaik is mind részletkérdésekhez csatlakoznak. Én azt a felirati javaslatot, melyet a bizottság készített, általánosságban elfogadásra ajánlom a mélyen t. háznak, a részleteknél azonban magam is kívánok bizonyos módosításokat javasolni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? Hammersberg László jegyző: Polit Mihály! Polit Mihály : T. ház ! Kevesen vagyunk itt az országházban, a kik 30—35 évvel ezelőtt is képviselők voltunk. Jellemző az az idő a nem magyarajku képviselőknek akkori pártállására vonatkozólag. Akkoriban mi a szélsőbaloldalon voltunk, csatlakozva azon kis csoporthoz, a melyet a 48-as függetlenségi párt képviselt. Tettük ezt azért, mert abban a meggyőződésben éltünk, hogy Magyarország önállósága és függetlensége nemcsak a magyarnak, hanem mindnyájunknak nagy érdeke. Akkori, bár rossz magyarsággal mondott beszédeimet a képviselőház figyelemmel és türelemmel hallgatta végig. (Felkiáltások : Mi is végighallgatjuk !) Most más időket élünk. Ugron Gábor: Dehogy ! Polit Mihály: Uj ivadék, más nemzedék és más politikai áramlat kerekedett felül. Ezen politikai áramlattal szemben járulok azzal a kéréssel a képviselőház elé, kegyeskedjék azzal a türelemmel hallgatni meg beszédemet, a minő türelemmel meghallgatták akkori felszólalásaimat azok a magyar férfiak, kiknek nagy része nincsen ugyan már az élők között, de a kiknek magyar hazafiságát soha kétségbevonni nem lehet. (Halljuk! Halljuk

I) A felirati vitában elsőrangú fontossággal bir a parlamenti pártok állása. Évek hosszú során át mint hajdani képviselő, tanuja voltam mindenféle magyar parlamenti pártátalakulásnak. Tanuja voltam a 75-iki nagy pártátalakulásnak, a midőn a nagy, erős, hatalmas és ezen ország érdekében nagy érdemeket szerzett Deák-párt egészen megbukott. Olyan pártalakulást azonban, minő a mostani, én még nem éltem át. Még nem éltem meg azt, hogy a magyar parlamentben ne legyen magyar ellenzék. Nekem ugy tetszik, hogy a mostani uj korszak — ez a most divatos kifejezés — kitörölte a magyar parlamentből azt a történelmi két áramlatot, a mely 48 előtt is mindig volt s amelyet a legjobban azzal jelölhetek meg : a kurucz-áramlat és a labanczáramlat. (Halljuk ! Halljuk !) Épen azért, mert az uj korszak ezt a két áramlatot eltörölte, a magyar parlamentben nincs magyar ellenzék, de van egy kicsiny ellenzék : a nemzetiségi ellenzék. (Felkiáltások a baloldalon : Ellenség! Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Polit Mihály: Mint ellenzék fogunk tehát mi felelni a trónbeszédre, és az uj kormány programmjára. Érintem fogjuk abban a mai szituácziót is, a melyet mi nem látunk olyan rózsaszínűnek, mint az uj országgyűlés. Minden felirati vitában az a főkérdés, hogy milyen az országnak, a hazának a helyzete % (Igaz ! baljelöl.) A magyarok nagy géniusza, a világtörténelem nagy alakja, nagy tüneménye: Kossuth Lajos 1848 Julius 11.-én tartott nagyszabású és hires beszédében e szavakkal fordult a képviselőkhöz : »Mentsük meg a hazát! »Azóta félszázad múlt el és azt kérdem én, hogy az 1867-iki kiegyezés, avagy most a koaliczió megmentette-e a hazát ? Szent István birodalmának a Gondviselés azt tűzte ki feladatául, hogy helyzeténél fogva legyen kapocs a nyugati és keleti Európa között. Szent István birodalma a múltban tényleg az is volt. Hogy áll azonban most a dolog ? A múlt félszázadban Nyugateurópában óriási mérvű átalakulások történtek. Keleten a Balkán-félszigeten uj, független ifjú államok keletkeztek és fognak még keletkezni. És mi Magyarországnak, mint államnak — tehát nem mint tartománynak—a helyzete? Negyven éve annak, hogy az alkotmány helyreállittatott és mit csinál Magyarország ? Sajnos, bajlódik, kínlódik, sínylődik és miért ? (Halljuk ! Halljuk !) Legbensőbb meggyőződésem szerint azért, mert állami létének súlypontját eddig nem volt képes megtalálni. A múltban egészen máskép járt el a magyar. Nem véletlen, hogy