Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-16

16. országos ülés 1906 június 28-án, csütörtökön. 177 alkotmányos és törvényes együttműködése a jövő­ben mindig zavartalan marad. Növeli örömünket és megnyugvásunkat az a körülmény, hogy Felséged a végrehajtó hatal­mat olyan kormányférfiak által gyakorolja, kik a képviselőház többségét alkotó szövetkezett pár­toknak bizalmát birják, a mi által az alkotmá­nyunknak egyedül megfelelő parlamentáris kor­mányforma újból érvényre jutott. A magyar nemzetnek Felséged uralkodó­háza iránti hűsége sokszor volt már kitéve meg­próbáltatásoknak de nemzetünk fényesen kiál­lotta azokat, mert őseitől öröklött királyhűsége mellett, nem feledkezett meg az önmaga iránti hűségről, a törvényeihez és alkotmányához való ragaszkodásról, mint a trón és a haza legbiz­tosabb támaszairól. Azon czélból, hogy a törvényeknek és a jognak uralmát és ez által a jogfolytonosságot helyreállítsuk, hogy a polgári és egyéni jogok szabadságát biztosítsuk, és ugy a közigazgatás, mint az állami élet minden szervét a nemzet bizalmát biró férfiakra bízzuk: készséggel bele­nyugszunk abba, hogy azok a nagyfontosságú közjogi kérdések, melyek a nemzet és királya között a korábbi országgyűléseken félreérté­sekre vezettek, a jelen országgyűlés munkapro­grammjából kirekesztessenek; de elveit és poli­tikai meggyőződését a szövetkezett pártok mind­egyike egész tisztaságában sértetlenül fen­tartja. A nemzet nagy része, midőn elhatározta, hogy a közjogi alapra vonatkozó elveinek meg­valósítását nem állítva előtérbe, részt vesz a gyakorlati kormányzásban, — ennek indító oka azon szándék volt, hogy megszüntetve az alkot­mányellenes állapotokat, s ezek visszatérte ellen a királylyal egyetértőleg biztosítékokat keresve, igyekezzék az alkotmány rendes működésének feltételeit erősíteni. Örömmel értesülünk Felséged kijelentéseiből, hogy ezen törekvésünk teljes Összhangban áll Felséged felfogásával és így a nemzet és király közös és kölcsönős érdekei felismerésében ősi alkotmányunk uj erővel, uj biztosítékokkal veendi körül jövőnk alapjait. Minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy teljes erőnkből segítsük elő a magyar nemzeti állam Felséged által is óhajtott kiépítését a közélet minden terén. Gazdasági ügyeinkre nézve a Felséged által szentesitett 1867 : XII. és ujabban az 1899 : XXX. t—czikk is megállapítja az önálló gaz­dasági berendezéshez való természetes és tör­vényes jogainkat. Ámbár a magyar nemzet az önálló vámterület jogi állapotában van, s ezzel szemben, bármily súlyosnak találja is önrendel­kezési jogának hosszú időre való korlátozását, — kétségbevonhatatlan jogai fentartásával és hang­súlyozásával, a már megkötött külföldi vám- és kereskedelmi szerződéseket és állategészségügyi KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911 I. KÖTET. és egyéb egyezményeket a maga részéről elis­ismeri és törvénykönyvébe iktatja. E szerződésekhez fűződő nyomós érdekek­ből a vám- és kereskedelmi viszonyokat készek vagyunk a birodalmi tanácsban képviselt orszá­gokkal és tartományokkal, jogaink és érdekeink teljes megóvása mellett, a kölcsönös szabad forgalom alapján 1915-, illetve 1917-ig szerző­désileg szabályozni. Midőn az országgyűlés meghozza e rend­kívüli áldozatot, számba veszi az adott viszonyok között az ország gazdasági körülményeit, de egyúttal abban a biztos reményben él, hogy a szükség-rendeletnek nevezett törvénytelen intéz­kedések, melyeket az 1790/1-iki törvények hatá­rozott szavakban ítélnek és tiltanak el, a jövő­ben előfordulni és alkalmaztatni semmikép nem fognak. (Elénk helyeslés.) Id. Madarász József: Helyes volna, ha ugy lenne! Ballagi Aladár előadó (folytatja): Öröm­mel veszszük tudomásul, hogy szövetségeseinkkel és az összes külállamokkal fennálló viszonyaink változatlanul zavartalanok és barátságosak, és hogy Felséged továbbra is a béke fentartására törekszik. A külügyekre vonatkozólag az országot törvényeink értelmében megillető jogok gyakor­lása alkalmával gondosan fogunk ügyelni arra, hogy Felséged fenti szándékait előmozdítsuk. A védkötelezettség lerovásának rendes me­derbe terelése czéljáből, a korábbi törvényeink­ben meghatározott ujonczlétszámot már meg­ajánlottuk. A közösügyi szükségletek ügyében kikül­dött korábbi országos bizottságok által megálla­pított rendkívüli szükségletek azon részét, mely működésünk időtartamára esik, szintén hajlan­dók vagyunk megadni. Közterheink ilyetén állandó emelkedése mellett elodázhatatlan kötelességünknek tartjuk oly intézkedések megtételét, melyek népünk gazdasági erejét fokozzák, az értékesítést javít­ják, a termelőképességet emelik, továbbá a mező­gazdasággal foglalkozó, egymásra utalt rétegek között az egyetértést biztosítják és általában az egészséges fejlődést előmozdítják. Okszerű gazdasági politikával s uj kereseti források megnyitásával fogunk törekedni arra, hogy a szegényebb sorsuak megélhetését és a hazában maradását biztosítsuk. Úgyszintén kiváló gondot kívánunk fordítani a közterhek arányos elosztására és elviselhetőbbé tételére, valamint &z adómentes létminimum megállapí­tására (Elénk helyeslés) és a köztartozások kí­méletes behajtására. Ipartörvényeink revíziója, iparunknak rend­szeres fejlesztése a katonai és egyéb közszál­litások ügyének a kisipar érdekeinek megóvása melletti szabályozása lesznek hivatva nemcsak gazdasági életünknek ujabb fejlődését elősegíteni, 23

Next

/
Thumbnails
Contents