Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-16
178 16. országos ülés 1906 június 28-án, csütörtökön. hanem meglévő iparos osztályunk érdekeit is; biztositani. Kereskedelmünk nagy érdekeit, különösen tengeri kereskedelmünk fejlesztését általában elősegíteni óhajtjuk. Főfigyelmünket forditandjuk a munkáskérdésre, mely czélból külön* állandó bizottságot is állítottunk fel. Mindezen üdvös intézkedések azonban csak akkor létesíthetők, hogyha az országban az alkotmánynak épsége és a törvényeknek uralma mindenkorra biztosíttatik és ha nem fognak ismétlődni a Felséged által is sajnálatosnak jelzett események, melyek az országra a közelmúltban minden irányban csak erkölcsi és anyagi károkat hoztak. (Ugy van!) Épen azért nagyjelentőségűnek tartjuk és; megnyugvással tölt el bennünket, hogy ily kísérletek ismétlődése ellen Felséged is indokoltnak találta némely intézményes biztosítékok létesítését. Ide tartozik: (Halljuk! Halljuk !) a törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése és életképessé tétele ; ugy a törvényhatósági és helyhatósági, mint másrészt az államigazgatási jogköröknek pontos meghatározása; a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása; a hatásköri összeütközési esetek eldöntésének független bíróság elé utalása, valamint a királyi kúriai bíráskodásról szóló törvény hatályának meghosszabbitása / és ezen törvény hiányainak orvoslása. Állami életünk zavartalan menetének ilyetén megoltalmazásával karöltve kell járnia az egyházi kérdések megoldásának is. Felséged legfelsőbb trónbeszéde ez irányban is kijelöli törvényhozásunknak az utat. Nagyfontosságunak tartjuk e részben, hogy Felséged a katholikus autonómia régóta húzódó ügyét megoldatni kívánja. Hasonlóképen tökéletesen megegyezik a mi törekvésünkkel, hogy a katholikus alpapság anyagi állásának kérdése, a szükséghez képest, az állam hozzájárulásával is intézményesen rendeztessék. Az 1848 : XX. t.-cz. intézményes végrehajtásának kérdése, a lehetőség határain belül és a felekezeti önkormányzat minden sérelme nélkül, tekintve, hogy ez oly kívánalom, mely elől törvényhozásunknak többé kitérnie nem lehet: lankadatlan gondoskodásunk tárgya leend. A közoktatásügy terén, az erkölcsi és művelődési szempontokon kívül, ezentúl is buzgón törekszünk a nemzeti irány érvényesítésére, de a mellett nem kívánjuk mellőzni a történelmileg jogosalt és hivatott illetékes tényezőket sem. Készéggel fogja tárgyalás alá venni a képviselőház a Horvát-Szlavonországokkal kötendő pénzügyi egyezményt, a mint az a korábbi országgyűlések által kiküldött országos bizottságokban megállapíttatott. Ép igy a legnagyobb gonddal és sértetlenül fogja megóvni a társországoknak az 1868. évi XXX. t.-czikkben biztosított önkormányzati jogait. Szorgosan mozdítja elő anyagi érdekét is, a mi természetes fejlődésüket minden irányban biztositani fogja s nagyban hozzájárul, hogy Magyarország és Dalmát-Horvát-Szlavonországok között az állami közösség testvéries köteléke minél jobban megerősödjék. Az állami élet rendes menetét biztosító ezen feladatokon kivül elsőrendű fontosságú reform a politikai jogoknak a társadalom minden rétegére kiterjesztése s ezáltal a nemzet egészének felvétele az alkotmány sánczaiba. A legfelsőbb trónbeszéd a demokratikus eszme minden korszerű követelményének érvényesítésével, a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett, az általános szavazati jog behozatalára hivja fel törvényhozói tevékenységünket. Hálás köszönettel fogadja Felségednek hű Magyarországa egész népe iránt táplált ezen atyai szándékait a jelen országgyűlés, melynek ez idő szerinti többsége már régtől fogva azon nézetben volt, melyet most a trón magasáról biztatólag hall; mert jogos törekvései ezen részének elismerése bizalomra gerjeszti az iránt, hogy a mint e téren találkozott Felséged akaratával, ugy egyebekben is, a jövendő biztos haladásának zálogául, egyetértés emelendi a trón fényét és és a nemzet boldogságát. {Ugy van! a baloldalon és a közelien.) Felséges urunk, királyunk! Bizva bízunk abban, hogy Felségednek szellemi és anyagi jólétünk megerősítését czélzó szándékai nemsokára testet ölthetnek. És midőn Felséged királyi jogain alapuló elhatározásának szabadságát fentartani kívánja, igen jól tudjuk, hogy ezeknek legbiztosabb kezessége maga a magyar alkotmány, mely a koronás uralkodónak teljesen biztosítja az összes alkotmányos királyi jogokat. (Ugy van! a baloldalon és a középen.) A nemzet közvéleményére való hivatkozás Felségednek törvényeinkben gyökerező alkotmányos joga s meg vagyunk róla győződve, hogy a nemzet nem nyilatkozik másként, mint oly módon, mely uralkodójának ós önmagának igazi és jó felfogott érdekeit képviseli. Koronás királyt és alkotmányt csak együttesen szolgálhat hiven a magyar, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. így veti meg nemzetünk egy uj élet alapjait. Lelkünk mélyéből kérjük az egek Mindenható Urát, vezesse működésünket a nemzet haladásának és felvirágzásának azon utjain, melyeken Felséged a magyar nemzet ősi erényeibe vetett bizalmával a királyi megelégedettségben s népei boldogságában lelje jutalmát! Kik egyébiránt mély hódolattal vagyunk császári és apostoli királyi Felségednek Budapesten 1906. évi június hó legalázatosabb szolgái : Magyar-, Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok képviselői. Széll Kálmán elnök, Ballagi
