Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-15
15. országos ülés 1906 június 13-án, szerdán. 171 ségletet és egyúttal a befektetett építési tőke arnortizáczióját is fedezni lehet. Az újonnan foganatosított vagy foganatosítandó ilyen beruházások szükségletei 800.000 korona többletet idéznek elő. Még egy jelentékeny többszükséglet szerepel itt és ez a Horvát-Szlavonországok beligazgatásából eredő többszükséglet, a mely 2,300.000 koronát tesz, a melyet beállítottunk szintén a költségvetésbe, a mely azonban attól van feltételezve, hogy azon egyezményt, a melyet külön tárgyalás végett voltam bátor előterjeszteni, a törvényhozás jóvá fogja-e hagyni ? A rendes kiadásoknál 9,200.000 koronával emelkednek a belügyi tárcza szükségletei. Igen jelentékeny része ezen többszükségletnek az állami és törvényhatósági tisztviselőknek többször említett fizetésemeléséből ered. De jelentékeny összeggel, 55.000 koronával, emeljük a közegészségügyi szükségletet is ; 1,150.000 koronával a betegápolási és gyermekvédelmi szükségleteket és 2,100.000 koronát tesznek ki azok a többszükségletek, melyek a csendőrségnek már a múlt évben végrehajtott személyzetszaporitásából, (Mozgás. Felkiáltások a baloldalon : Hogy a házba hozzák őket! Zaj.) és a határrendőrségnek felállításából keletkeztek. A pénzügyi tárcza rendes kiadásai 5.5 miihóval szaporodtak. Itt kifejezést nyer az egyes személyzeti létszámokban szervezett magasabb állásoknak beállítása, a mennyiben például 10 pénzügyigazgatót veszünk fel a hatodik fizetési osztályba való sorozással. Végrehajtjuk azután azt a rendelkezést, hogy minden járásban számvevő legyen, minélfogva 133 uj járási számvevői állást vettünk fel. A közkivánalomnak megfelelőleg két pénzügyigazgatóságnak és 10 uj adóhivatalnak felállítását tervezzük, azért, hogy a pénzügyi adminisztráezió a közigazgatás ágazataival minden tekintetben szerves összeköttetésbe legyen hozható. (Helyeslés.) A tulaj donképeni kezelési kiadások közül 232.000 koronával emelkednek az egyenes adóknál a kiadások, mert az adókivetési munkálatokat a törvény szerint immár folyamatba kell tenni. 269.000 koronával emelkednek a fogyasztási adók szükségletei, részint a magasabb bevételnek megfelelőleg, részint pedig azért, mert odatörekszünk, hogy mindinkább a községek kezeljék ezeket az adókat és igy a beszedési jutalékok, valamint egyes városok segélyezése magasabb összegben irányzandó elő. 1,270.000 koronával emeljük a dohányjövedéknek szükségleteit, mert két uj dohánygyár állíttatott fel (Helyeslés.) és kezdte meg már működését. Ezenkívül a termelési területet szaporítjuk, mert kedvező külföldi kiviteli auspicziumaink vannak és igy beváltó hivatalainkat és dohánylevélraktárainkat is szaporítanunk kell. (Élénk helyeslés.) A jelentékenyebb bevételnek megfelelőleg, a mely sokkal nagyobb összeget, 6,300.000 koronát tesz — nagyon természetesen a kiadásokat is emelnünk kellett. Egy millió koronával többet irányoztunk elő a belföldi dohánybeváltásra. Viszont azonban a külföldi dohány vételére szánt 15 milliót 14 millióra szállítottuk le, mert mindinkább azt akarjuk érvényesíteni, hogy a külföldi anyag lehetőleg belföldi anyaggal legyen pótolható. (Élénk helyeslés.) A sójövedék és a sóterinelés kiadásai 7G0.000 koronával emelkedtek. (Halljuk! Halljuk!) Az étsónak fogyasztása ugyan nem mutat valami jelentékeny emelkedést, de tetemes többletre számítunk a marhasófogyasztásnál. Ennek megfelelőleg kell a sótermelést fokoznunk, mert a szállítási kiadások és különösen az ilyen fokozással első időben járó kiadások, a melyek közt a zsákok beszerzése tekintélyes tételt képvisel, magasabb összegben szerepelnek. Van még a pénzügyi tárczánál egy jelentékeny üzemág és ez az állami vasgyáraké. (Halljuk ! Halljuk !) Az állami vasgyáraknak jövedelmét ebben a költségvetésben kereken 1 millió koronával kisebb összegben irányoztam elő a realitás érdekében. Az üzemi költségeket azonban nem ennyivel, hanem, ha jól emlékszem, körülbelül 800.000 koronával redukáltam és pedig azért, mert azon tetemes beruházások folytán, melyek a vasgyáraknál az utóbbi időben történtek, joggal lehet számítani arra, hogy ezen beruházások következtében az üzemi és ipari költségek leszállíthatok lesznek. A kereskedelemügyi tárczánál a rendes szükséglet 20,860.000 koronával emelkedik. A tárcza központi igazgatásánál előforduló kisebb több szükségletektől eltekintve, felemlitendőnek tartom, hogy az államépitészeti hivataloknál a mérnöki kar helyzetén kezdünk ujabb szervezések által segíteni, miután ez a kar magasabb állások tekintetében igen rosszul volt dotálva. Az állami utaknál pedig az ottani személyzet illetményeit nemcsak szaporítani kellett az úthálózat növekedéséhez képest, hanem az utkaparók igen szerény fizetését is szabályozni és emelni kellett. (Helyeslés.) Ezenkívül az iparoktatásnál emelkednek az üzemköltségek, mert a kormány programmjának megfelelően gyakorlatiabbá akarjuk tenni ezt az oktatást. (Helyeslés.) A tárcza többszükségletei közt jelentékeny, 6,800.000 koronát meghaladó összeggel szerepel a posta és távírda. Ez abban leli magyarázatát,hogy az ott alkalmazott személyzetet nemcsak szaporítani kellett az üzem fejlődésének megfelelően, de a magasabb illetményeket is elő kellett irányozni részükre. 970.000 koronával emeljük a postatakarékpénztár kiadásait, a mi az üzem fejlődésével függ össze és a minek megfelelő bevételi többlet van előirányozva. 12,800.000 koronával emeljük az államvasutak rendes kiadásait. Ez azonban, t. ház, nem annyit tesz, mintha a kezelési, hányad, az üzleti hányad rosszabbodnék, habár ennék rovására is 22*
