Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-15

172 15 országos ülés 1906 június 13-án, szerdán. jelentékeny kiadásokat kellett tenni, mert a hiányokat kellett pótolni, melyek a nagyobb forgalom daczára személyzet dolgában igen rosszul dotált vonalaknál a személyzet nagyobbodó sával előállottak. Azonkívül végre van hajtva a fizetésemelés, a mely annak idején kilátásba helyeztetett és a különböző fizetési fokozatok, illetve fizetési osztályok között való kiegyenlítésben rejlik. Ez annak idején 6 évre volt czélba véve, most kétharmad részben van végrehajtva, tehát még egyharmad van hátra. Az államvasutak többkiadásai, a melyek szoros értelemben vett üzemi természetűek, a vonalszaporitásban lelik magyarázatukat, különösen a nagyobb vonatteljesitésben, a vonatmozgósitási szolgálat jobb dotácziójában. Körülbelül 2,000.000 korona az az összeg, a melylyel az államvasuti alkalmazottak nyugdijalapja dotáltatik e költségvetésben. (Helyeslés. Mozgás. Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi tárcza többkiadásainál felemlítendő még, hogy 166.000 koronával többet tesznek ki a statisztikai kiadások. Ez azért van, mert az áruforgalom pontosabb evidencziában tartása érdekében az áruforgalmi statisztikát más alapokra kell fektetni és annak pontosabb felvételére különös súlyt fektetünk. (Helyeslés.) Egy hang (a középen) : Hát az iparfejlesztés ? Wekerle Sándor miniszterelnök: Ha jól tudom, az iparfejlesztésre a rendes kiadásoknál 1,200.000 korona szerepel, azonkívül az a 15 millió korona is, mely a beruházási kölcsönből utaltatik az iparfejlesztésre, fel fog használtatni. Az eredetileg előirányzott összeget épen e pontnál mi emeltük tetemesen a költségvetés beterjesztése alkalmával, (Helyeslés.) Legyen megnyugodva a t. képviselő ur, hogy felállított programmunkhoz képest az iparfejlesztés rendszeres és el nem odázható gondozása elsőrendű feladatunk lesz. (Helyeslés.) A törvényhozástól fogjuk a szükséges segédeszközöket kérelmezni. (Helyeslés.) Áttérve a földmivelésügyi tárcza többkiadásaira, ezek a rendes szükségletben 4,067.000 koronát tesznek ki. Ebből jelentékeny rész jut a személyi kiadásokra, jelesül 1,350.000 korona fizetésjavitásokra; de minden másnemű ágazatnál is növekednek a kiadások, az ágazatok természetes fejlődése szerint. így 950.000 koronával vannak növelve az erdészeti kiadások; azért ennyivel, mert itt is keresztülvitetett a fizetésrendezés, azonkívül az erdészeti személyzet ugyanoly útiköltségben részesittetik, mint a többi hivatalnok, a mit a korábbi kormány engedélyezett a törvényhozás előleges jóváhagyása nélkül—tehát tényleges állapotot találtunk. De növekednek a szoros értelemben vett üzemi költségek a bevételek emelkedésének folyományaként. 190.000 koronával emeljük a ménesbirtokok rendes szükségletét azért, mert intenzivebb gazdaságot óhajtunk ezekben folytatni. Intenzivebb gazdaságot azért, mert az a czél vezet bennünket, hogy ezek a birtokok ne csak pénzügyi források legyenek, hanem egyúttal az intenzív magyar mezőgazdaságnak mintagazdaságai és például állíttassanak oda a közönségnek. (Élénk helyeslés.) 128.000 koronával fordítunk többet a gazdasági tanintézetekre, mivel ezeknek korszerű átalakítása és fejlesztése van tervbe véve. (Helyeslés.) 183.000 koronát tesznek az állategészségügyi kiadási többletek, 224.000 koronával többet fordítunk tenyészállatoknak, jelesül apaállatoknak beszerzésére, 240.000 korona megy a kultúrmérnökökre, igen jelentékeny összeg, 1,500.000 koronát meghaladó összeg a selyemtenyésztésre, a mi azonban megfelelő bevétellel van ellensúlyozva. 100.000 korona uj tétel van felvéve a gazdasági munkáslakások építésének elősegítésére, (Élénk helyeslés.) 97.000 koronával nagyobb szükséglet a hegyvidéki akcziónak kiterjedtebb mérvben való folytatására. (Élénk helyeslés.) Annak igazolására hozom fel ezeket, t. képviselőház, hogy gazdasági fejlődésünk minden ágazatának bővebb dotácziója elsőrangú gondunkat képezi. Ezek is oly tételek, a melyeket nagy részben utólag állitottunk be a költségvetésbe. A vallás- és közoktatásügyi tárczának többszükséglete 8,010.000 koronát tesz ki. 224.000 korona a központi kiadás, a mely nemcsak fizetésemelésekben leli indokát, hanem egyúttal abban is, hogy azon beosztott személyzet szükséglete, a mely eddig nem a központi igazgatás, hanem a külső tanintézetek és intézetek terhére volt elszámolva, miután állandó jellegű, most a központi igazgatásban fog előirányoztatni. Ezenkívül 529.000 koronával emelkednek a felsőbb iskoláknak, egyetemeknek szükségletei, 1,200.000 koronát meghaladó összeggel a középiskolák és 4,686.000 koronával a népnevelés szükségletei. (Élénk helyeslés.) 227.000 koronával emeltük a szakiskolák szükségletét és 700.000 korona többlet van az egyházi szükségleteknél, s a lelkészi javadalmak kiegészítésénél, a mely utóbbira nézve megjegyezni bátorkodom, hogy immár 3,300.000 koronát fordítunk évenként a lelkészi javadalmak kiegészítésére. (Helyeslés.) Mindezeknél a vallásügyi kiadásoknál a főösszeget az képezi, hogy a fizetésemelések nyernek itt kifejezést, továbbá, hogy a korábban létesített uj állások és tanintézeti szaporítások, a melyek csak egyharmadban szoktak előirányoztatni, most immár egész évre vannak előirányozva. De vannak azért jelentékeny összegek felvéve a vallásügyi tárcza rendes szükségleteinek körében a tanintézetek fejlesztésére, sőt a népiskolák fejlesztésére is, miután az az eszme vezérli t. barátomat, a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy különösen az ország délkeleti és északnyugati részén a tanintézetek és népiskolák nagy obbmérvű fejlesztése által emeljük a nemzeti kultúrát. (Élénk helyeslés.) Az igazságügyi tárcza rendes kiadásainak többlete 4,150.000 koronát tesz. Ez legnagyobb-