Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-15

170 15. országos ülés 1906 előirányzásnak olyan módja, hogy e szerint a közös szükségletekre egy bizonyos összeggel nagyobbat szavazunk meg, mint a mennyi a tényleges szükséglet ; ezen megszavazott többletet azután bevételként állítjuk be a mi költségvetésünkbe és ezen ideális többletet tekintjük azután a felveendő kölcsönök kamatoztatására és esetleges törlesztésére szükséges összegnek. T. ház ! Olyan előrehaladott stádiumban találtuk a költségvetést, — ezen alapon volt megállapítva a közös költségvetés ; igy jött létre az egyezmény az osztrák kormánynyal — hogy daczára annak, hogy a mi törvényhozásunk és ezen t. ház az előirányzás ezen módjára nézve semminemű obligót magára eddigelé nem vállalt, mégis az előirányzat ezen módját kénytelenek voltunk ezen költségvetés összeállításánál elfogadni, s a vonatkozó tételeket a költségvetésbe igy beilleszteni. Engedje meg a t. ház, hogy rövid vonásokban ismertessem ezen költségvetés főbb tételeit. (Halljuk/ Halljuk.') Rendes kiadásaink ezen költségvetés szerint az 1904. évi szükséglethez képest 62 millió koronával emelkednek. Ezen 62 millió koronából kereken 21 millió korona esik a személyi kiadásokra, helyesebben szólva fizetésjavitásokra, a melyeket a t. törvényhozás már engedélyezett az állami tisztviselőknél, a törvényhatósági tisztviselőknél, a vasúti alkalmazottaknál, szóval az egész vonalon. A 62 millió koronából tehát ezen 21 millió korona személyes kiadást képez. Ez azelőtt a rendkivüli szükségletek közt volt előirányozva, helyesebben szólva az átmeneti kiadások közt szerepelt; most ezt tárczánként és igazgatási ágakként felosztva beillesztettük a rendes költségvetésbe. És hogy azt a régi Ígéretet, a mely az állami alkalmazottak és a törvényhatósági alkalmazottak irányában tétetett, beválthassuk, a pénzügyi tárcza átmeneti kiadásai között is felvettünk még 3 millió korona átmeneti kiadást azért, hogy az a fizetésrendezés, a mely annak idején czélba vétetett, végrehajtassák, és pedig akként, hogy az első fizetési fokozatok is megállapittassanak ; végrehajtassék akként, hogy a fizetésjavitás az altiszteknél és szolgáknál elérje azt a mérvet, a mely eredetileg terveztetett, ugy hogy materiális tekintetben kielégitetteknek kell tekintenünk azon igényeket, a melyek támasztatnak, és a mely igények, ha kielégíttetnek, azt hiszem, egyúttal helyes határát is képezendik annak, hogy az alkalmazottak az állam irányában minő követeléseket támaszthatnak. Ezen előirányzott három millió korona nem elégséges ennek a szükségletnek teljes fedezésére, minthog)

7 azonban évközben foganatosítjuk csak ezen fizetésfelemeléseket, ennélfogva a jövő esztendőben még némi pótlásra lesz szükség, a mely azonban előleges számitásunk szerint egy millió koronánál többet nem fog kitenni. Hogy végezzek az állami alkalmazottak illetményeivel, felemlitendőnek tartom még, hogy nemcsak ebben a fizetésfelemelésben rejlik helyjunius 13-án, szerdán. zetük javítása, hanem rejlik egyúttal abban is, hogy ott, a hol aránytalanul sok kis állás van, magasabb állások rendszeresítése által is igyekezünk az ő helyzetükön javítani. Nagyon természetes azonban, hogy ezen magasabb állások rendszeresítése nem egyszerre, hanem csak fokozatosan vitetik keresztül és részben már ebben a költségvetésben is kifejezésre jut. Az állami'rendes kiadásoknak egy jelentékeny része, 1,800.000 korona, a nyugdijakra esik, a mi a nyugdijaknak természetes növekedése és fizetések felemelése folytán előálló magasabb nyugdíjazásokban nyeri magyarázatát. Egy hang (balfélől): Hazaárulók nyugdija is ott van ! Holló Lajos : A miniszterek, meg a darabontok nyugdiját is felvették ! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Valószínűleg ez is befolyással van, azonban azt hiszem, hogy ez külön elbírálás alá esik és azért most méltóztassanak megengedni, (Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk !) hogy folytassam a költségvetés ismertetését és erre ne terjeszkedjem ki. (Halljuk ! Halljuk !) 6,400.000 koronával magasabb összegben irányoztuk elő az állami adósságok szükségleteit. Magasabb összegben irányoztuk elő a költségvetés realitása érdekében. Tudva van a t. ház előtt, hogy korábban hozott törvények és megállapodások szerint vannak oly szükségletek, a melyeknél az vétetett czélba, hogy kölcsön utján fedeztessenek. Ilyenek mindenekelőtt a tetemes rendkivüli hadi felszerelési szükségletek, ilyenek azok a beruházási szükségletek, melyeket a törvényhozás engedélyezett és melyekre nézve az volt elrendelve, hogy kölcsön utján fedeztessenek. Ezen kölcsönök azonban kibocsátva nem lettek. A költségvetés realitása érdekében tehát a kamatszükségletnél elő kell irányoznunk azokat a kamatszükségleteket is, a melyek ezen kölcsönökre nézve szükségesek lesznek akkor, ha tényleg kibocsáttatnak. Ezen kibocsátandó kölcsönök összege 231 millió koronát tesz ki. Itt a költségvetés realitása érdekében csak a kamatszükségletet irányoztuk elő hét hónapra. Előirányoztuk a kamatszükségletet koronajáradékban nem azért, mint hogy ha az lenne feltétlen czélunk, hogy korona járadék utján fedezzük ezen kölcsönöket, hanem azért, hogy a költségvetés realitása érdekében maga a fedezet valahol be legyen állítva a költségvetésbe. A mutatkozó szükséglethez és a pénzpiacz helyzetéhez képest fogjuk annak idején a kibocsátásra a törvényhozás engedélyét külön kikérni. Most csakis a kamatszükséglet fedezetéről van előzetesen gondoskodva. Még az állami kölcsönök egy más neme is szerepel e költségvetésben. Az egyes tárczák kisebb építkezési szükségleteiket egyes alapokból felvett kölcsönök utján szokták fedezni. Ez az eljárás követtetik akkor, a midőn azon szükségletek, a melyekre nézve az épületek emeltetnek, az építkezés elmaradása esetén olyan rendes kiadásokat igényelnek, hogy az évi kiadásokból az építéssel felmerülő kamatszük-