Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-15

15. országos ülés 1906 junius 13-án, szerdán. 169 Jelentem, hogy a biráló-bizottságok közül csak a harmadik és negyedik alakult meg és pedig a harmadik biráló-bizottság elnöke Bernáth Béla, jegyzője Hrabovszky Guidó ; a negyedik bírálóbizottság elnöke Haviár Dániel, jegyzője Uhlig Leó lett. Tudomásul vétetik. Ennek következtében a többi biráló-bizottsági tagokat felkérem, hogy a mai ülés után megalakuljanak és az alakulás eredményét az elnöknek hivatalból jelentsék be. Felkérem a biráló-bizottságok azon tagjait, a kik az esküt még nem tették le, hogy az eskü letételére jelentkezzenek. Esküt nem tettek a következők : Hermán Ferencz, Issekutz Győző, Melzer Vilmos, Mukits Simon, Szalay László, Zlinszky István, Bakonyi Samu, Buza Barna, Hellebronth Géza, Melczer Géza, Szentiványi Árpád, Ártim Mihály, Barabás Béla, Eitner Zsigmond, Horváth Dezső, gr. Zichy Vladimír, Babó Mihály, Baross Jusztin, Bresztyenszky Kálmán, Horváth Gyula, Nagy Emil, Okolicsányi László, Holló Lajos, Kmety Károly, Miksa Imre, Nyáry Béla, Péchy Zsigmond, Horváth József (nagyvázsonyi), Musitzky Döme, Putnoky Mór, Rátkay László, gr. Zichy Miklós, Baross János, Bizony Ákos, Kollár Márton, Goldis László, Jankovics Marczell, Kelemen Samu, Malatinszky György. Ráth Endre jegyző (olvassa az eskümintát. Bizony Ákos, Bresztyenszky Kálmán, Eitner Zsigmond, Hermán Ferencz, Melzer Vilmos, Nyáry Béla, Okolicsányi László, Putnoky Mór, Rátkay László és Zlinszky István leteszik az esküt). Elnök : Következik az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. Várady Károly jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy sem az inditványkönyvben, sem az interpellácziós-könyvben ujabb bejegyzés nincsen. Elnök: Tudomásul szolgál. Következik az állami költségvetés előterjesztése. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: (Halljuk/ Halljuk ! Felkiállások : Helyre !) T. ház ! Sokkal rövidebb ideje foglaljuk el ezeket a székeket, semhogy az a költségvetés, a melyet előterjesztendő vagyok, a kormány kormányzati irányát vagy programmját számszerűen kifejezve foglalná magában. Az évnek előrehaladott szakában teljesen előkészített költségvetést vettünk át, illetőleg találtunk készen, a költségvetésben tervezett változások részben már keresztül voltak vive, részben elő voltak készítve, ugy hogy csak igen kis részben állott módunkban ezen készen talált költségvetésen változásokat eszközölni. Mindazonáltal alapos bírálat tárgyává tettük ugy az előirányzott kiadásokat, mint a bevételeket. A kiadások tekintetében nem vállalhatunk az iránt szavatosságot, hogy egyes igazgatási ágak egyes szükségleteinél túlkiadások nem fognak-e előfordulni és nem leszünk-e kénytelenek erre nézve a t. törvényhozás jóváhagyását kikérni. A bevéteEÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911 I. KÖTET. leket azonban szigorú vizsgálat tárgyává tettük és odakonkludálhatunk, hogy a költségvetés végeredményben arra fog vezetni, a mit felmutat. (Halljuk! Halljuk !) T. ház ! Ez a költségvetés több tekintetben eltér a korábbi költségvetésektől. Először is számviteli törvényünk azon rendelkezésének, hogy az előirányzat tételei a megelőző évi költségvetéssel összehasonlittassanak, eleget azért nem tehetünk, mert 1905. évi költségvetésünk nincsen, és igy a törvény szellemének megfelelőleg, a legutóbbi törvényes költségvetést, az 1904. évit kellett az összehasonlítás alapjául vennünk, ugy hogy az eltérések tulaj donképen két év eredményét tüntetik fel. Ugyancsak az 1905. évi költségvetés hiányának tulajdonitható az, hogy azok a beruházások és felszerelések, melyek a volt kormány által az 1905. évre irány ózta ttak elő és nem voltak teljesen elhasználhatok, fel nem használt részükben nem voltak az 1906. évre rezerválhatok, minélfogva ezen beruházásoknak és felszereléseknek fel nem használt és le nem köthető részét az 1906-ik év költségvetésébe vettük fel, és e szerint az 1906-ik évi költségvetés nemcsak az 1906-iki beruházásokat, hanem az 1905-iki beruházásokból fel nem használt részeket is magában foglalja. Miután a személyi kiadásokat a valódi szükségleteknek megfelelően irányoztuk elő és igazítottuk ki, sőt a törvénynek megfelelőleg a növedékekre és pótlékokra is kellő tekintettel voltunk, az interkaláre százalékait az 1904. évi költségvetéssel szemben felemeltük. Végül uj dolog ebben a költségvetésben, hogy a közösügyi kiadásoknak egy bizonyos része, t.i. 27,079.000 koronából a kvótának megfelelően ránk eső hányada bevételként van beállítva ebbe a költségvetésbe. A t. képviselőház előtt tudva van, hogy a delegácziónak 1904. évi 3. és 4. számú határozatai értelmében az volt tervbe véve, hogy a rendkívüli hadi szükséglet, helyesebben szólva a felszerelési szükségletek, a melyek akkor 400,000.000 koronában irányoztattak elő, kölcsön utján fedeztessenek és a kölcsön fedezetét akként keresték, hogy a hadügyminisztérium és a tengerészet rendkívüli szükségleteiből egy évi 27,079.000 koronával felérő összeget nem használnak fel és ezt jelölik ki ezen kölcsön fedezetéül 25 éven át, mert körülbelül ez az összeg felelne meg a felveendő kölcsönkamat és tőke törlesztési szükségletének. Holló Lajos : Közös kölcsön ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem közös kölcsön, mert ezt azután megosztották és a 27 millióból ránk eső körülbelül 9 milliót szavazták meg ott, mint ránk eső többköltséget. Ez itt bevételét és egyúttal kiadását is képezi ennek a költségvetésnek, tehát egy átfutó tétel. Mit jelent ez, t. ház ? (Halljuk ! Halljuk !) Ez tulaj dónkéjjen annyit tesz, hogy a hadügyminiszter a tengerészettel együtt kötelezettséget vállal az iránt, hogy rendkivüli szükségleteit évenként 27 millió koronával redukálni fogja és ezen 27 millió koronát csak később fogja felhasználni. Ez az 22