Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-11

11. országos ülés 1906 június 6-án, szerdán. 143 fel, hogy mindazok a vámok, a melyek az osztrák határon befolynak, az osztrák kincstárba foly janak. Ez pedig azért is lehetetlen követelmény, mert mindenki tudja és tudja az is, a ki most az osztrák kormány tagja és e követelményt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi vámok tisztán fogyasztási adók jellegével birnak és megilletik azt az országot, a melyben az illető áruk fogyasztatnak. Azt hiszem azonban, e szomorú tapasztalatok, ezek a követelmények, melyek a másik oldalról hangoztanak, nem vezethetnek minket tévútra. Mi objektíve megítéljük azokat a viszonyokat, a melyeket rendezni fogunk, a melyek esetleg együttes rendezést kivannak. A magyar nemzet mindig a lehető legnagyobb nyugodtággal és minden keserűség nélkül tárgyalta azokat az ügyeket, és erre az álláspontra fog az osztrákok minden politikai aberrácziói daczára mindenesetre a jövőben is helyezkedni. Minden állam a másikkal szemben, ha bizonyos érdekek kiegyenlítéséről van szó, elmehet odáig, a mig saját életcéljait és saját életelvét nem veszélyezteti, tehát Magyarország is szem előtt fogja azt tartani. Minden egyezség feltétele azonban az, hogy az állam a a saját életelvét, a saját életczéljait ez által ne veszélyeztesse. Es kétséget nem szenved, hogy az a helyzet, a mely ma előállott, hogy a magyar nemzet nagy többsége függetlenségi párt mellett foglalt állást, mely leghatározottabban formulázta a nemzeti lét követelményeit, teljes megnyugvást nyújt abban az irányban is, hogy Magyarország a kereskedelem és vám terén, egyáltalán a gazdasági téren is követni fogja azt az atat, melyet a gazdasági fejlődés törvényei elébe szabnak és ettől nem fogja magát eltérittetni. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy ezt a törvényavaslatot, a melynek czélja tulajdonképen semmi egyéb, mint a külkereskedelmi téren előállott exlex-állapot megszüntetése, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Néhány szóval én is kérni akarom a t. házat, hogy fogadja el a törvényjavaslatot. Azért emelek szót, mert átérzem magam is azt, hogy '-i jelen törvényjavaslat szokatlan, de a t. előadó ur kifejtette már, hogy miért volt szükséges a jelen törvényjavaslatot szokatlan voltában beterjeszteni. Tényleg egy perczig sem szabad az országot törvény enkivüli állapotban hagyni oly téren, a mely végtelenül fontos. (Igaz I Ugy van!) Rá akarok mutatni arra, hogy a vámtarifára vonatkozó intézkedés a törvényjavaslatban ugy tűnik fel, mintha ideiglenes jellegű lenne, mégis ugy méltóztassék ezt tekintem, mint végleges tényt, mert e vámtarifa annak idején véglegesitve lesz. S ict megjegyzem, hogy Magyarországnak teljes joga van önálló vámtarifának megállapítására. Ausztriának ehhez, a törvények értelmében, semmi hozzászólása nincs, (Élénk helyeslés és taps.) és ez által Ausztria érdekei semmiképen nincsenek érintve; ha pedig e kizárólag magyar ügyhöz Ausztria mégis hozzászólni igyekszik, ez csak onnan eredhet, hogy szem elől téveszti ugy az 1867-iki XII. törvényt, mint az 1899 : XXX. törvényczikket. (Ugy van! balfelöl.) Ausztria egy kizárólag és kétségbe nem vonható magyar jognak az érvényesülésébe iparkodik beleszólni, a mibe Magyarország bele nem egyezhetik soha. (Élénk helyeslés.) Ezt akartam ezen helyről kijelenteni, és újra kérem a t. házat, méltóztassék e tör vén yj avaslatot elfogadni. (Helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Csizmazia Ferencz: Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. (Zaj.) Elnök : Én ugy vettem észre, hogy sem az előadó ur, sem a miniszter ur egyáltalában nem támadta a t. képviselő ur személyét. (Derültség.) Hogyan jövünk mi most ahhoz, hogy a tárgyalás közepén méltóztatik kérni személyes megtámadtatás czimén szót ? (Zaj.) Kérdem a t. házat: kiván-e valaki hozzászólni a törvényjavaslathoz % Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. Az előadó urnak van még felszólalási joga. Kern tudom, kiván-e vele élni ? (Nem !) Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a háznak a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem. ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja a most tárgyalás alatt lévő, a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kiván-e valaki a czimhez hozzászólni ? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. Ha nem méltóztatnak hozzászólni, elfogadottnak jelentem ki. Ráth Endre jegyző (olvassa az 1. §-t). Földes Béla előadó: T. ház! Az 1. §-nak második pontja a közgazdasági bizottság formulázása szerint a következőkép hangzik: »Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907 deozember 31-én túl, de legfeljebb 1917 deczember végéig terjedő hatálylyal a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával kereskedelmi szerződéseket köthessen«. Tehát itt egy prekluziv terminus van megszabva. Elnök : Itt, t. ház, az a hiba történt, hogy a közgazdasági bizottság előadója nem adta be a szöveget a közgazdasági bizottság formulázása szerint, minélfogva ez nem nyomatott ki. Nem nyomatván pedig ki, most kell ezen segiteni az által, hogy ezen módosításokat, a melyeket a közgazdasági bizottság elfogadott, igy kell keresztülvinnünk. Kérdem: kiván-e valaki ezen 1. §-hoz hozzászólni \ Nagy Ferencz: T. ház! A mint méltóztatott az imént is hallani, az eredeti javaslatban semmiféle megkötöttség arra nézve nem volt, hogy