Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-11
>ő június (j-án, szerdán. 141 11. országos ülés 190 Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1905. évi ujonczmegajánlásról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot elfogadja, egyszersmind javaslom, hogy azt tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz tegyük át. Méltóztatik ezen javaslatomat elfogadni ? (Igen !) Akkor azt határozat erejére emelem. Következik az 1906. évi ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 8, 80) harmadszori olvasása. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, hogy az 1906. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban méltóztatik--e elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Egyszersmind javaslom, hogy a most már harmadszori olvasásban elfogadott törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából tétessék át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozaterőre emelem. Most következik napirend szerint a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának niegállapitása czéljából kiküldött országos bizottság képviselőházi tiz tagjának megválasztása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 233. §-át felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a házszabályok 233. %-át). Elnök: A képviselők névjegyzékét olvasni fogja Eáth Endre, a távollévőket pedig jegyezni fogja Hammersberg László jegyző ur. Méltóztassék olvasni a névsort. Ráth Endre jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazólapjaikat). Elnök : A távollévők jegyzékét Hammersberg László jegyző ur fogja olvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a távollévők névjegyzékét). Elnök : A szavazólapok összeszámlálás végett kiadatnak a jegyzői karnak. A szavazás eredményét az ülés végén fogom kihirdetni. Következik a napirend szerint a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről szóló, a kereskedelemügyi miniszter által beterjesztett törvényjavaslat (írom. 1.6, 84) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Földes Béla, a közgazdasági és pénzügyi bizottság előadója : T. ház ! A kereskedelmi viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslattal a kormány felhatalmazást kér bizonyos tényleges állapotok fentartására. A törvényjavaslat tehát némileg a külkereskedelmi indemnitás jellegével bir. A kormány a törvényjavaslat indokolásában kiemeli azt, hogy ilyen felhatalmazás kérése tulaj donképen szokatlan dolog. Azonban azt, hogy ez szokatlan, csak annak a körülménynek kell tulaj donitanunk, hogy, hála Istennek, szokatlan állapotokkal kell leszámolnunk és ezen törvényjavaslat első és főfeladata épen abban áll, hogy véget vessünk azon állapotoknak, a melyek nálunk a törvénytelen kormány műdödése alatt ezen a téren is kifejlődtek. Ismeretes ugyanis, hogy ezen törvénytelen kormány nem elégedett meg azzal, hogy a kormányzás terén meglehetősen rakonczátlanul intézkedett azon hatáskörben, a melybe helyezkedett, hanem kiterjesztve hatáskörét a törvényhozásra is, tulaj donképen a törvényhozásnak a prerogativáit is vette igénybe. így keletkezett az az állapot, a mely teljesen megfelel az abszolút kormányzat képének, és ennek alapján történt a kereskedelmi szerződéseknek életbeléptetése. Életbeléptettek ezen szerződések olyképen, hogy a nemzetnek nem jutott alkalma, hogy ezen szerződésekre nézve akaratát kifejezze, pedig mindenki tudja, a ki egy ilyen kereskedelmi szerződést csak egyszer is átnézett, hogy itt olyan érdekekről van szó, a melyek minden állampolgárt — hogy ugy mondjam — mindennap és a nap minden órájában, úgyis mint termelőt, úgyis mint fogyasztót illetik. Tehát kétségtelen, hogy ha van törvény, ugy ezek a törvények olyanok, a melyek megkívánják, hogy teljes nyilvánossággal és a törvényhozás minden jogának fentartásával intéztessenek el. De tulaj donképen ennek az intézkedésnek a hibás voltát abban is látom, hogy ezek a szerződések nem szorítkoznak tulaj donképen csak tisztán a közgazdasági életre, hanem a vámtarifa intézkedései olyanok, a melyek igen messze térj edőleg befolyásolják az állampolgárok önmegadóztatási jogát. Tehát ezen jog is sérelmet szenvedett akkor, a mikor a törvénytelen kormány ezen szerződéseket életbeléptette. De tovább megyek. Minthogy ezen szerződések egyúttal olyan j övedelmek biztosítására szolgálnak, a melyek a közös kiadások fedezésére szolgálnak, tehát tulaj donképen ezen intézkedés még erre az ügykörre is kitérj ed, ugy hogy határozottan mondhatjuk, hogy ezen intézkedések által a legnevezetesebb ponton, az ország érdekei sérelmet szenvednének. Már most kérdés az, hogy ezen állapottal szemben a törvényhozásnak mi a teendője ? Természetes és a leghelyesebb, s a törvényeknek és az alkotmánynak a legmegfelelőbb volna mindenesetre az, hogy ha a törvényhozás azonnal kezdené el ezen szerződéseknek tárgyalását. Azonban ezzel szemben áll az a körülmény, hogy ezen szerződéseknek tárgyalása hosszabb időt venne igénybe, és erkölcsi parancsnak tekinti a kormány azt, hogy ezt a törvénytelen állapotot egy perczczel se tartsa tovább fenn a kényszerítő szükségnél. Azért tehát a kormány arra határozta magát, hogy a törvényhozás minden jogának fentartásával, a minek gyakorlására a törvényhozásnak alkalom fog adatni, egyelőre azt a felhatalmazást kéri a törvényhozástól, hogy a tényleges állapot átalakulhasson egy jogi állapottá. Ismétlem, hogy a magyar alkotmány szempontjából mi a mai helyzetet egyébnek nem tekinthetjük, mint tényleges állapotnak.
