Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

122 JU. országos ülés 1906 június 5-én, kedden. mázni az adófizetőkre akkor, midőn a körülmé­ny ékhez és tehetségükhöz képest kell az eljárást foganatosítani, nem lehet. Itt bizonyos diskreczio­nális jogot kell azon közegeknek adni. És legyen megnyugodva a t. képviselő ur, lehet, hogy vannak olyan jegyzők, a kik ilyen kurtán bánnak el a néppel; sajnos, magam is tudok ilyen esetekről; de épen akkor, mikor azt tűztük ki programmul, hogy a népérdekek fokozott gondozása képezi egyik feladatunkat, módját fogjuk ejteni, hogy ilyen visszaélések egyesek hátrányára ne fordul­hassanak elő. (Elénk helyeslés.) Lehet, hogy elő­fordulnak, de legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a mit én az első fejezetben irtam a végrehajtási utasításban, hogy egyrészt a leg­messzebbmenő méltányossági kívánalomnak kí­vánok eleget tenni, másrészt azt kívánom, hogy e méltányos eljárás visszaéléseknek ne képezze kiindulási pontját: ezt az elvet szigorúan foga­natosítani fogom és ha a visszaéléseknek nyomára jövök, minden törvényadta eszközzel igyekezni fogok a visszaélést megtorolni. (Helyeslés.) Az ületéktartozásokat illetőleg a bizottság­ban már bátor voltam kifejezni, hogy az illeték­tartozásokat nem lehet egy elbírálás alá vonni az adótartozásokkal. Az illetékekre nézve minden államban szigorúbb törvény áll fenn, mint mi­nálunk, mert ott az illetékek jelentékeny részé­nek előleges lefizetése kívántatik. Minálunk nem ajánlhatom ezt a rendszert, mert, fájdalom, a mi fizetésképességünk egy kissé alantabb fokon áll, mint azon államokban, a hol pl. enregistrement­szisztéma van behozva, de az illetékeket ugy el­bírálni, mint az egyenes adókat, hogy előre meg­mondjam, hogy azt éveken keresztül törleszthe­tik, azért nem lehet, mert hiszen az illetékek sokszor magánjogi viszonyokba nyúlnak bele, a hogy a szerződő felek egyike magára vállalta a fizetési kötelezettséget. Ha tehát én halasztást adok neki, nemcsak az állammal fennálló jog­viszonyt alterálom, hanem alterálom azt a magán­jogi viszonyt is, a melynek respektálása felada­tomat képezi. Az illetékekre nézve tehát ilyen szabályt felállítani nem lehet, hanem az adott esethez mérten azt a méltányossági szellemet kell követni, a mely az egyenes adóknál is kell hogy irányadó legyen. (Helyeslés.) Ezek, t. képviselőház, azok az indokok, a melyeknél fogva a beadott módositványnak mel­lőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz szólni ? Gróf Thorotzkai Miklós jegyző: Csizmazia Ferencz! Csizmazia Ferencz: T. képviselőház ! Ugyan­csak az 5. §-nak harmadik pontját kívánom kissé módosítani. A harmadik pontban ezt ta­lálom : »az ekkép elhalasztott adótartozások után olyan adózóknál, a kiknek évi tartozása 200 koronát nem ér el, késedelmi kamat felszámítá­sának helye ninesen«. T. ház! Én a szakasznak ilyen elfogadását sérelmesnek tartom az egyenlőség szempontjából és sérelmesnek a méltányosság szempontjából is. Ugy tudom, hogy a kisgazdák között igen sokan vannak", a kik 200 korona adót fizetnek. Igen sok ilyen 200 korona adót fizető állampolgár van, a ki a nemzeti küzdelemből az oroszlánrészt vette ki. Nem tartom tehát méltányosnak, hogy ezek más­képen legyenek elbírálva, mint a kisebb adófizetők. Indítványozom tehát, hogy ezen szakasz a következőképen módosittassék: »Az ekkép el­halasztott adótartozások után késedelmi kamat fel­számításának helye nincs.« Vagyis az az intéz­kedés, illetve megszorítás, a mely olyan' adó­zókra vonatkozik, a kiknek adótartozása 200 koronát nem ér el, egyszerűen hagyassék ki. (Helyeslés a középen.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, ha ismételve felszólalok, (Halljuk ! Halljuk !) de nem foglalhattam erre az eUenvetésre való észrevételeimet is előbbi felszólalásomba, mert nem volt tudomásom arról, hogy a képviselő ur beadja ezt a módositványát. Ennek a módositványnak, t. képviselőház, mellőzését kérem. Én azt hiszem, hogy az az adófizető, a kinek 200 korona vagy 200 koronát meghaladó évi adója van, a legszegényebb nép­osztályhoz tartozónak épen nem tekinthető. De ezekre az adófizetőkre nézve nincs kizárva, hogy ők kamatmentesen nyerjenek halasztást. Kamat­mentesen nyerhetnek halasztást a 200 koronán felüli adózók is a két esztendőt meghaladó időre ; a különbség csak az, hogy a 200 koronán aluli adófizetőket nagy tömegüknél fogva egyénen­kénti elbírálás alá nem veszszük, a 200 koronán felüli adófizetőket pedig egyénenként fogjuk el­bírálni és ha fizetőképességük tángálva van, vagy egyébként forognak fenn méltánylást érdemlő okok, azoknak is meg lehet adni a kamatmentes halasztást. Azt azonban, hogy általában meg­adjuk az ilyen halasztást, nem ajánlanám. Az tény, hogy a nagyobb adófizetők közül többen egyes pénzintézetekben helyezték el az adórészle­tefcet. Ezen nagyobb adófizetők közé tartoznak maguk a pénzintézetek is. A bizottsági tárgya­lások során az ellenkező kivánalmak merültek fel és azt mondották, hogy ezeknek egyáltalában nem lehet a kamatot elengedni. Méltóztassanak t. képviselő urak elhinni, hogy az adóviszonyoknak igen beható és alajoos mérlegelése után javasolta a kormány és állapí­totta meg a bizottság az összes szakaszoknak ilyen szerkezetét és azért a törvényjavaslatot eredeti, illetőleg a bizottság által javasolt szöve­gében kérem elfogadni. (Általános helyeslés.) Csizmazia Ferencz: A miniszterelnök ur ki­elégítő felvilágosítása után indítványomat vissza­vonom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem: kiván-e még valaki az 5. §-hoz hozzászólani ? (Nem I) Ha senki sem kivan többé hozzászólni^ a vitát bezárom. Következik a szavazás. Előttünk fekszik Maniu Gyula képviselő ur határozati javaslata, a mely módositványnak van ugyan czimezve, de

Next

/
Thumbnails
Contents