Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

122 JU. országos ülés 1906 június 5-én, kedden. mázni az adófizetőkre akkor, midőn a körülmény ékhez és tehetségükhöz képest kell az eljárást foganatosítani, nem lehet. Itt bizonyos diskreczionális jogot kell azon közegeknek adni. És legyen megnyugodva a t. képviselő ur, lehet, hogy vannak olyan jegyzők, a kik ilyen kurtán bánnak el a néppel; sajnos, magam is tudok ilyen esetekről; de épen akkor, mikor azt tűztük ki programmul, hogy a népérdekek fokozott gondozása képezi egyik feladatunkat, módját fogjuk ejteni, hogy ilyen visszaélések egyesek hátrányára ne fordulhassanak elő. (Elénk helyeslés.) Lehet, hogy előfordulnak, de legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a mit én az első fejezetben irtam a végrehajtási utasításban, hogy egyrészt a legmesszebbmenő méltányossági kívánalomnak kívánok eleget tenni, másrészt azt kívánom, hogy e méltányos eljárás visszaéléseknek ne képezze kiindulási pontját: ezt az elvet szigorúan foganatosítani fogom és ha a visszaéléseknek nyomára jövök, minden törvényadta eszközzel igyekezni fogok a visszaélést megtorolni. (Helyeslés.) Az ületéktartozásokat illetőleg a bizottságban már bátor voltam kifejezni, hogy az illetéktartozásokat nem lehet egy elbírálás alá vonni az adótartozásokkal. Az illetékekre nézve minden államban szigorúbb törvény áll fenn, mint minálunk, mert ott az illetékek jelentékeny részének előleges lefizetése kívántatik. Minálunk nem ajánlhatom ezt a rendszert, mert, fájdalom, a mi fizetésképességünk egy kissé alantabb fokon áll, mint azon államokban, a hol pl. enregistrementszisztéma van behozva, de az illetékeket ugy elbírálni, mint az egyenes adókat, hogy előre megmondjam, hogy azt éveken keresztül törleszthetik, azért nem lehet, mert hiszen az illetékek sokszor magánjogi viszonyokba nyúlnak bele, a hogy a szerződő felek egyike magára vállalta a fizetési kötelezettséget. Ha tehát én halasztást adok neki, nemcsak az állammal fennálló jogviszonyt alterálom, hanem alterálom azt a magánjogi viszonyt is, a melynek respektálása feladatomat képezi. Az illetékekre nézve tehát ilyen szabályt felállítani nem lehet, hanem az adott esethez mérten azt a méltányossági szellemet kell követni, a mely az egyenes adóknál is kell hogy irányadó legyen. (Helyeslés.) Ezek, t. képviselőház, azok az indokok, a melyeknél fogva a beadott módositványnak mellőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz szólni ? Gróf Thorotzkai Miklós jegyző: Csizmazia Ferencz! Csizmazia Ferencz: T. képviselőház ! Ugyancsak az 5. §-nak harmadik pontját kívánom kissé módosítani. A harmadik pontban ezt találom : »az ekkép elhalasztott adótartozások után olyan adózóknál, a kiknek évi tartozása 200 koronát nem ér el, késedelmi kamat felszámításának helye ninesen«. T. ház! Én a szakasznak ilyen elfogadását sérelmesnek tartom az egyenlőség szempontjából és sérelmesnek a méltányosság szempontjából is. Ugy tudom, hogy a kisgazdák között igen sokan vannak", a kik 200 korona adót fizetnek. Igen sok ilyen 200 korona adót fizető állampolgár van, a ki a nemzeti küzdelemből az oroszlánrészt vette ki. Nem tartom tehát méltányosnak, hogy ezek másképen legyenek elbírálva, mint a kisebb adófizetők. Indítványozom tehát, hogy ezen szakasz a következőképen módosittassék: »Az ekkép elhalasztott adótartozások után késedelmi kamat felszámításának helye nincs.« Vagyis az az intézkedés, illetve megszorítás, a mely olyan' adózókra vonatkozik, a kiknek adótartozása 200 koronát nem ér el, egyszerűen hagyassék ki. (Helyeslés a középen.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Bocsánatot kérek, ha ismételve felszólalok, (Halljuk ! Halljuk !) de nem foglalhattam erre az eUenvetésre való észrevételeimet is előbbi felszólalásomba, mert nem volt tudomásom arról, hogy a képviselő ur beadja ezt a módositványát. Ennek a módositványnak, t. képviselőház, mellőzését kérem. Én azt hiszem, hogy az az adófizető, a kinek 200 korona vagy 200 koronát meghaladó évi adója van, a legszegényebb néposztályhoz tartozónak épen nem tekinthető. De ezekre az adófizetőkre nézve nincs kizárva, hogy ők kamatmentesen nyerjenek halasztást. Kamatmentesen nyerhetnek halasztást a 200 koronán felüli adózók is a két esztendőt meghaladó időre ; a különbség csak az, hogy a 200 koronán aluli adófizetőket nagy tömegüknél fogva egyénenkénti elbírálás alá nem veszszük, a 200 koronán felüli adófizetőket pedig egyénenként fogjuk elbírálni és ha fizetőképességük tángálva van, vagy egyébként forognak fenn méltánylást érdemlő okok, azoknak is meg lehet adni a kamatmentes halasztást. Azt azonban, hogy általában megadjuk az ilyen halasztást, nem ajánlanám. Az tény, hogy a nagyobb adófizetők közül többen egyes pénzintézetekben helyezték el az adórészletefcet. Ezen nagyobb adófizetők közé tartoznak maguk a pénzintézetek is. A bizottsági tárgyalások során az ellenkező kivánalmak merültek fel és azt mondották, hogy ezeknek egyáltalában nem lehet a kamatot elengedni. Méltóztassanak t. képviselő urak elhinni, hogy az adóviszonyoknak igen beható és alajoos mérlegelése után javasolta a kormány és állapította meg a bizottság az összes szakaszoknak ilyen szerkezetét és azért a törvényjavaslatot eredeti, illetőleg a bizottság által javasolt szövegében kérem elfogadni. (Általános helyeslés.) Csizmazia Ferencz: A miniszterelnök ur kielégítő felvilágosítása után indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem: kiván-e még valaki az 5. §-hoz hozzászólani ? (Nem I) Ha senki sem kivan többé hozzászólni^ a vitát bezárom. Következik a szavazás. Előttünk fekszik Maniu Gyula képviselő ur határozati javaslata, a mely módositványnak van ugyan czimezve, de