Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-10
10. országos ülés 1906 június 5-én, kedden. 123 tulajdonképen elleninditváiiynak tekintendő, mert a javaslatban foglalt 5. §. helyett uj szakaszt hoz javaslatba. Ennélfogva a kérdést ugy fogom feltenni, — ha méltóztatnak ehhez hozzájárulni — hogy elfogadja-e a ház az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében: igen, vagy nem ? A mennyiben a ház elfogadja az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében, akkor Maniu Gyula képviselő ur módositványa, illetőleg eUeninditványa elesik. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor a kérdést ilyen értelemben teszem fel. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem , hogy a ház az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadja. Ennélfogva Maniu képviselő ur határozati javaslata elesik. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6. §-át). Elnök: Kérdem: kiván-e valaki a 6. §-hoz hozzászólni ? (Nem I) Miután senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kérdem: méltóztatik-e a 6. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a 6. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadja. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-ái). Elnök: Kérdem: kiván-e valaki a 7. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Miután senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem : elfogadja-e a t. ház a 7. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 7. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadta. Ezzel az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is el lévén fogadva, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzá járulni? (Igen /jAkkor ezt határozatkép kimondom. Napirend szerint következik a miniszterelnök ur határozati javaslata (írom. 29) »a közösügyekhez való hozzájárulás arányának megállapítása ozéljából országos bizottság kiküldése iránt«. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Várady Károly jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kivan valaki a miniszterelnök ezen határozati javaslatához szólni? (Nem!) Ha nem : a vitát bezárom. Következik a szavazás, Kérdem a t. házat: elfogadja-e a miniszterelnök urnak most felolvasott határozati javaslatát : igen, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a miniszterelnök ur határozati javaslatát elfogadta. A magam részéről pedig javaslom, hogy ez a határozati javaslat, miután a főrendiháznak öt tagot kell választania, tétessék át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ezt tehát határozatképen mondom ki. Egyszersmind arra nézve, hogy a tiz tagot mikor válaszsza meg a t. képviselőház, azt a javaslatot teszem, hogy a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom és az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Napirend szerint következik az 1905. és 1906. évi ujonczlétszím megállapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 3, 75) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu, a véderő-bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Az alkotmánynak és a mi sajátos viszonyaink között különösen a magyar alkotmánynak, legfontosabb biztosítékai a költségvetési és a véderőre vonatkozólag megállapított alkotmányos jogok, ezek között elsősorban az ujonczjutalék megállapítására és a kiállítandó uj ónozok megajánlására vonatkozó jog. Az államháztartás törvényes rendjének biztosítása után, íme, elérkeztünk a véderőre vonatkozó jogaink fotytonosságának helyreállításához. Jól tudom, hogy ezen a helyen nem az egyik, sem a másik pártnak, hanem az egész ház többségének álláspontját kell képviselnem, de azt is tudom, hogy ezen köteles szempont ellen nem vétek akkor, a midőn az előadói székből hangsúlyozom a véderő-bizottságnak amaz egyértelmüleg kifejezett meggyőződését, hogy a most tárgyalásra kerülő javaslatoknak elfogadása semmiesetre sem szolgálhat a képviselőház 1905 május 12-én elfogadott feliratában megjelölt katonai programmnak sérelmére. (Helyeslés a haloldalon.) A tárgyalásra kitűzött javaslatoknak megszavazása, mint a mai politikai helyzet okszerű folyománya, mint az alkotmányos rend helyreállitásának mellőzhetetlen követelménye, az elfogulatlan, jóindulatú bírálat . előtt nem jelenthet többet, mint magának a nemzet egyetemének a választásokon megnyilvánult akarata. (Ugy van ! balfélől.) Ez a nagy, fenségében megtámadhatatlan akarat, az alkotmányt gyökereiben megtámadó romboló válságoknak elhárítása czéljából hozzájárult a véderővel szemben fennálló törvényes követeléseink megvalósításáért folytatott küzdelmünknek meghatározott időre való elhalasztásához. Elemi igazság, hogy a nemzet akaratával mi, ezen akarat képviselői, szembe nem szállhatunk. Tudjuk azonban, hogy a nemzet akarata az is, hogy ezen követelései a jövőben tényleg egytőlegyig megvalósitassanak. (Ugy van ! Ugy van ! balfélől.) Sőt a nemzet a választásokon világos kifejezést adott amaz akaratának is, hogy|állami önállóságának attribútumait is egytől-egyig mind 16*
