Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-10
10. országos ülés 1906 június 5-én, kedden. 119 kapcsoltuk ki és ezért odáztuk el a revízió kérdését. Addig, tehát, mig a koaliczió az általam jelezett közös programmját meg nem valósítja, vagy az egyes szövetkezett pártok külön programmja ellen nem vét, addig igenis tartjuk a koalicziót, és a néppárt is tartja azt. Ezen együttműködés azonban még nem involválja azt, hogy mi lemondtunk volna bármily programmpontunk megvalósításáról. Rákosi Viktor : Mi sem mondtunk le abszolúte semmiről ! Molnár János: Kérem, ép ebben a pillanatban akartam rátérni önökre, méltóztassék csak megvárni. Mi sem mondtunk le a revízió követelésérő], hanem csak — a felsorolt indokokból — felfüggesztettük, elodáztuk azt. De mihelyt a koaliczió megszűnt, miként — a hogy azt ép arról az oldalról pár nap előtt Holló t. képviselő ur kijelentette — a t. függetlenségi párt teljes erejével fog törekedni programmjának teljes érvényesítésére, ép ugy teszünk mi is, és legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy én volnék az első, a ki nemcsak a koaliczióból, de magából a néjjpártból, a melynek 11 éve tagja vagyok, kilépnék, mihelyt azt követelné tőlem, hogy én a revízióról lemondjak. (Zaj.) Elnök : Förster Ottó képviselő urat kérem, folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot! Molnár János: Mivel a koaliczió közös programmjának megvalósítására első és feltétlen szükség az indemnitás, azért nagyon természetesen azt megszavazom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Rakovszky István : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. A t. képviselőházban még a legellenszenvesebb politikai pártok részéről történt felszólalásokat is mindig honorálta a többség, mert feltette, hogy azok, a mikkel előhozakodnak, mindig való tények és igazak. Rám történt egy megjegyzés a június hó 2-ikán tartott ülésen Juriga Nándor képviselő ur részéről. A következőket mondta (olvassa) : »Meg kell nevezetesen mondanom, hogy azzal, a ki ezt visszautasította, mi soha semmiféle összeköttetésben nem voltunk. A választásoknál Szeniczen 1896-ban, az évet biztosan nem tudom, ugyanaz az alelnök ur a most megválasztott nemzetiségi képviselő, Bella Mátyás érdekében asszisztált, és hogy ismét egy ujságfrázissal éljek, pánszláv üzelmek és agitácziók miatt még plébániájától is felfüggesztett pánszláv agitátor, Hlinka András érdekében asszisztált.« Ez egy kissé homályos dolog, mert én nem tudom, hogy engem függesztettek-e fel a plébániától, mert a hogy mondva van, azt is lehet hinni, már pedig én plébános soha nem voltam. (Derültség.) De hogy arra térjek át, a mi miatt én felszólaltam, hogy én Bella Mátyás érdekében, a ki ismert pánszláv agitátor, egy választásnál asszisztáltam. Én sem 1896-ban, sem 1896-tól kezdve mai napig akárminő választásnál Bellának nem asszisztáltam, nem is voltam ott, ez a valóság ; mit Juriga képviselő ur állított, valótlanság, nem igaz, én | Bella Mátyás urat tudtommal még nem is ismerem. (Derültség és mozgás a középen. Felkiáltások a közép hátsó padjain : Majd megjelel !) Kérem, ha mást felel, valótlanságot mond, mert ismétlem, én semmiféle választáson nem asszisztáltam neki, nem jártam közbe, tudtommal őt nem ismerem. (Zaj a középen.) A mi a második pontot illeti, a Hlinka Andrásféle esetet, erre nézve felhozhatom, hogy a mikor Hlinka 1898-ban mint néppárti jelölt fellépett, én vele ebben a dologban konferáltam. Kikötöttem, — jól ismerve Hlinkát — külön, hogy ő minden nemzetiségi velleitásról lemond és ő ezt nekem ünnepélyesen megígérte. (Mozgás.) Hozzátettem még azt is, hogy ő ne lépjen fel, mert meg fog bukni ; meg fog bukni különösen azért, mert bízik a nemzetiségi választókban. Abban a perczben pedig, a, mikor ő mint néppárti fog fellépni, ezek a nemzetiségi választók, nevezetesen a németiipcseiek, nem fognak rászavazni. Ö biztatott, hogy győzni fog, hogy Németlipcse rá fog szavazni. Mikor Hlinka fellépett mint néppárti, csakugyan ezek a németlipcseiek döntöttek és ezek buktatták meg. (Mozgás.) Ebben áll, t. képviselőház, az én összeköttetésem a nemzetiségi párttal. (Közbeszólások a közép hátsó padjairól: Hát Stefanovits ?) Stefanovitsot nem ismerem, vele nem beszéltem, őt nem láttam. (Mozgás a középen.) Tessék még néhányat említeni, kikkel tárgyaltam % (Közbeszólás a középen : Juriga !) Jurigat nem láttam ! Rákosi Viktor : Bár én se látnám ! (Zaj a középen. Felkiáltások : Belicskov, Boráv Oszkár ?) Rakovszky István : Sohasem láttam, mielőtt a házban meg nem jelent. Elnök : Kérem a t. szónok urat, méltóztassék szorosan a személyes megtámadtatás határain belül maradni. (Felkiáltások a középen : Hodzsa !) Rakovszky István : Hodzsa urat egy kellemetlen inczidens alkalmával láttam Liptószentmiklóson. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat: kíván-e még valaki szólni a tárgyalás alatt lévő törvényj avaslathoz ? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadó urat illeti szó. Hoitsy Pál előadó : T. ház ! Csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy az egyetlen határozati javaslatot, a mely magára a tárgyra vonatkozik, Kovács Ernő t. képviselőtársam határozati javaslatát, nem fogadom el. Egyébként pedig a szólás jogával élni nem kívánok és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást ezennel befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Két határozati javaslat nyújtatott be. Kérem a két határozati javaslat felolvasását. Várady Károly jegyző (olvassa Kovács Ernő és Juriga Nándor határozati javaslalát). Elnök : A kérdés feltevése iránt fogok javaslatot tenni. Azt hiszem, hogy Kovács Ernő kép-