Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

120 10. országos ülés Í90b viselő ur indítványa a törvényjavaslattal szemben elleninditványnak tekintendő és a kérdést ugy fognám feltenni, hogy szembeállítanám a törvényjavaslattal Kovács Ernő képviselő urnak az indítványát. Ha a szavazásnál el méltóztatnak fogadni a törvényjavaslatot, akkor a Kovács Ernő képviselő ur indítványa el fog esni. Juriga Nándor képviselő urnak indítványára nézve pedig a kérdést azután fognám külön feltenni mikor a törvényjavaslat sorsa felett már döntött a ház. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételéhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor felteszem a kérdést. Kérdem a házat, hogy az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el méltóztatnak-e fogadni, szemben Kovács Ernő kéjDviselő ur indítványával ? Kérem azokat, a kik elfogadják a törvényjavaslatot, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség, s ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Most kérdem a t házat: méltóztatnak-e elfogadni Juriga Nándor képviselő urnak imént felolvasott határozati javaslatát, igen vagy nem? (Nem !) Kérem azokat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva kijelentem, hogy a Juriga Nándor képviselő ur határozati javaslata elesett. Most következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Ráth Endre képviselő urat kérem, olvassa elsősorban is a czimet. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-t). Elnök : A 4. §-nál az előadó ur kíván szólni. Hoitsy Pál előadó: T. ház! Van szerencsém kérni a t. házat, hogy az imént felolvasott 4. §-t a következő szövegben méltóztassék elfogadni (olvassa) : »Az 1905. évre az országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban és az adóköteles jövedelmek után fizetendő általános jövedelmi pótadó az 1883 : XLVI. t.-cz. 9., 10. és'11. §-aiban előirt százalékokban állapittatik meg«. A törvényben ugyanis meg van állapítva a pótadó kulcsa, mely szerint az kivetendő, de ennek e törvénybe bele kell jönnie, hogy ezt a pótadót csakugyan ki is lehessen vetni, mert máskülönben az az 1905. évre egyelőre nem volna kivethető. Ezért kérem a t. házat, hogy a 4. §-t az általam javasolt szövegben méltóztassék elfogadni. Elnök : Az előadó ur javaslata fel fog olvastatni. Várady Károly jegyző (olvassa az előadó javaslatát). Elnök : Kivan valaki hozzászólni a 4. §-hoz ? Ha senki sem kivan szólni, akkor a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-szal szemben az előadó urnak most előterjesztett és felolva>' június 5-én, kedden. sott j avaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor kijelenthetem, hogy a képviselőház, szemben a javaslat 4. §-ával, az előadó ur által javasolt 4. §-t elfogadja. Következik az 5. §. Ráth Endre jegyző (olvassa az 5. §4). — Maniu Gyula ! Maniu Gyula: T. ház ! Midőn rövid időre igénybe kívánom venni a t. ház becses figyelmét, oly módosítást szándékozom beterjeszteni, a mely, azt hiszem, a t. ház részéről elfogadásban fog részesülni. A mélyen t. képviselőház méltóztatik ismerni azokat a nehézségeket, melyekkel a köznép küzd akkor, mikor a közadók fizetésének teljesítéséről van szó, különösen méltóztatnak ismerni azokat a nehézségeket, a melyek a közadó-hátralékok behajtásával járnak. Ezen nehézségek ismeretében javasolta a pénzügyminiszter ur és az előadó ur is, hogy ezen hátralékok tekintetében a népnek bizonyos kedvezmények adassanak. Azonban én részemről ezen kedvezményeket elegendőknek nem tartom. Nem tartom pedig elegendőknek két okból. Az első ok az, hogy azon kedvezmények kizárólag az egyenes adókra vonatkoznak, már pedig ugy hiszem egyenlő elbánás alá kell hogy jussanak ugy az egyenes adótartozások, mint az illetéktartozások. Ez az egyik. A másik indok az, hogy azon fizetési határidő, azon fizetési kedvezmény, a mely az adóhátralékosoknak adatik, a magam és elvtársaim nézete szerint igen kicsiny, igen rövid. Kicsiny különösen azért, mert az adókkal, sajnos, nemcsak erről a két évről, hanem még az előző évekről is tartoznak és nagyon természetes, hogy az adóbehajtással megbízott közegek nemcsak ezen két évről szóló adóhátralékokat fogják behajtani, hanem az összes adóhátralékokat. Ezen két évre szóló adóhátralékokra nézve megadatik az a kedvezmény, hogy két éven keresztül rovassanak le, de mi lesz az előző évekből megmaradt adóhátralékkal ? Igaz, azt lehetne ellene vetni, hogy tettek volna eleget kötelességüknek. De méltóztassék figyelembe venni azokat az igen nehéz körülményeket, a melyekben az utolsó években a nép és különösen az alsóbb osztályok voltak. Meg vagyok róla győződve, hogy ha mi ezt így engedjük át, ha t. i. oly törvényes intézkedést fogunk hozni, a melynek értelmében ezen két évről szóló adóhátralék ezen rövid idő alatt behajtandó lesz és szabad kezet engedünk arra, hogy a régebbi hátralékok is ugyanezen idő alatt hajtassanak be, az a szegény nép nagy zaklatásoknak lesz kitéve. T. ház ! Méltóztassék kegyes figyelmébe venni azt, hogy a nép utóvégre is miből tud pénzt csinálni, hogy adóját kifizethesse % A terményekből és a marhákból. Ha már most az adóhátralékok behajtása czéljából a népre küldjük az adóbehajtó közegeket, akkor a nép kénytelen lesz elprédálni terményeit és marha-állományát, a minek következtében nemcsak ezalatt az idő alatt fog szén-