Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-9
9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. 93 sereget, kitegye-e magát és felfogásom szerint őrizkedni fog attól, hogy a nemzettel ily erős ellentétbe jusson és azzal ilyen erős küzdelmet folytasson. De felfogásomat alkotmányjogi szempontból is támogatva látom. Egész nemzeti küzdelmünk abból indult ki, bogy nem akartuk az adókat megszavazni és ezeknek az adóknak a beszedésétől a kormányt eltiltottuk, a megyéket pedig ellenállásra hívtuk fel. Nem szükséges e tekintetben június 21-iki határozatunkat felolvasni, hiszen mindenkinek emlékezetében van az. Nem szükséges utalnom arra sem, hogy megállapodásunk jogosult volt, mert az 1791 : XIX. t.-ez. kifejezetten eltiltja az önkéntes adóknak befizetését. Már most, a mikor ez az eltiltás bekövetkezett, a Fejérváry-kormány mégis igyekezett az önkéntesen, befizetett adókhoz hozzájutni s ezt akként tette, hogy a megyei határozatok megsemmisítésére hivta fel a főispánokat. A főispánok nagy része nem volt hajlandó erre, tehát elmozdította őket és az u. n. megyefőnököket állított helyükbe s azok viszont a rezisztáló tisztviselőket függesztették fel. Ebből indult ki egész küzdelmünk, az adók kérdéséből. Már most, t. képviselőház, hogy ha mi az 1905. évre visszamenőleg megszavazzuk ezen adókat, ez által némiképen elismerjük, hogy azon adók befizetése jogosult volt. Ilyesféle nyilatkozatát a t. kormányelnök urnak szájából is hallottam a függetlenségi pártkörben, a hol annak a felfogásának adott kifejezést, hogy az adófizetési kötelezettség egy naturális obligáczió. Megvannak az adótörvények, azok alapján kötelezve van mindenki adófizetésre, és csakis azoknak behajtása, illetőleg részéről való érvényesítése van függővé téve az országgyűlés határozatától. T. ház ! Felfogásom szerint ez a vélemény nem alapul törvényeken, nem alapul alkotmányos jogon. Nézetem szerint az adótörvények csak az adóknak miképen való beszedésére vonatkozólaghozattak, így szól az 1883 : XLIV. t. ez. a közadók kezeléséről, egy másik törvény a földadó szabályozásáról stb. stb. Ezekben a törvényekben tehát az ország lakosaira vonatkozólag kötelezettség nincsen. Ennek folytán naturális obligáczióról felfogásom szerint beszélni nem is lehet. T. ház ! A Fejérváry-kormány által beszedett adóknak két nagy tömegére vonatkozólag azonban különös felfogások uralkodtak. Voltak olyanok, igy az állami tisztviselők, a köztisztviselők, a kiktől erőszakkal vonták le az adót, nem adták ki nekik teljes fizetésüket, hanem csak az adó levonásával fenmaradt részt. Ezek nem járultak öntudatosan, rosszhiszemüleg és szándékosan ahhoz, hogy a Fejérváry-kormányt segélyezzék ebben a kérdésben. Ezekkel szemben tehát nem lehet azt mondani, hogy ők öntudatosan, a nemzet tilalma ellenére tettek szolgáltatásokat a Fejérváry-kormánynak. Ezekkel szemben tehát jogosult az a felfogás, hogy a tőlük beszedett jutalékok nekik visszajuttassanak, illetve az 1906. és 1907. év számlájára Írassanak. Viszont nagyon sokan vannak olyanok, a kik április 9-ike után, vagyis akkor, mikor a nemzet bizalmát biró kormány megalakult, önkéntesen teljesítettek adófizetéseket, még pedig jóhiszeműen, mert tudták, hogy egy olyan országgyűlés fog összeülni, a mely ennek a kormánynak bizalmat szavaz, ujonezot, adót ad meg. Ezekre vonatkozólag sem lehetséges a rosszhiszeműségből folyó hátrányok érvényesítése s ezek részére is a befizetett szolgáltatások az 1906. és 1907. év számlájára könyvelendők el. Tudom, t. képviselőház, hogy erős harcz volna az ellen, hogy az én felfogásom érvényesülhessen. Itt vannak mindjárt a hatalmas budapesti pénzintézetek, a melyek millióval szolgáltatták az adót a törvénytelen kormánynak. Egy ilyen, az én felfogásomnak megfelelő határozatnak az lenne a következménye, hogy a részvényesek között óriási ellenhatás keletkeznék azok ellen, a kik ilyen adófizetéseket tettek, ez által a részvényeseket megkárosították ; kívánnák a hazafiatlan vezetőknek hazafias kapaczitásokkal való kicserélését. Ez rendkívül veszélyes dolog lenne a pénzintézetek vezetőségére és miután pénz és hatalom van kezükben, mindent megtennének, hogy ezt az áramlatot elnyomják. Mindazonáltal kötelességemnek tartottam kifejteni és megindokolni itt a ház előtt azt a felfogásomat és felhívni a nemzet és a ház figyelmét arra, hogy egy következő küzdelem alkalmával lehet, hogy ez a felfogás érvényesülni fog, tehát mindenkinek óvakodni kell attól, hogy egy törvénytelen kormánynak adót fizessen. (ügy van ! Ugy van !) A módositvány, a melyet a törvényjavaslathoz indítványozok, a következő (olvassa) : >>Inditványozom, hogy az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó törvényjavaslatból az 1905-ik évre és az 1906-ik év első negyedére vonatkozó rendelkezések hagyassanak ki. Hivassék fel a kormány ezen kihagyott részre vonatkozólag uj törvényjavaslat benyújtására, a melynek alapelvei a következők : 1. Az 1905 ik évben és az 1906-ik év első negyedében mutatkozó hiány öt évre terjedő pótadóval fedeztessék ; 2. az 1906-ik év április 9-ike után az 1905-ik és az 1906-ik év első negyedére szóló adótörlesztések czimén teljesített fizetések az 1906-ik és 1907-ik év számlájára könyvelendők el; 3. a köztisztviselők fizetéséből az 1905-ik évre és 1906-ik év első negyedére adó czimén történt levonások az 1906-ik és 1907-ik év számlájára könyvelendők el.« Egyebekben a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Elleninditvány nyújtatott be. Az elleninditvány fel fog olvastatni. Hammersberg László jegyző (olvassa Kovács Ernő elleninditványát). Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni.
