Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.
Ülésnapok - 1905-41
28 hl. országos ülés 1905 deczeinber 19-én, kedden. igen messzemenő a hajlandóság. (Igaz ! Ugy van ! a halóidalon.) Ezt megint csak jellemzéséül mondom el a kormány parlamentáris jeUegének, a melyről talán ezentúl ő maga sem fog beszélni, (Derültség.) kellő világításba helyezésére. De ha mindezek, a miket eddig elmondtam, lehetnek az egyéni vélekedésnek dolgai, melyekre nézve nem is várhatom azt, hogy azok, a kik más politikai nézeten vannak, mint én, velem mindenben egyetértsenek, itt van a flagráns törvénysértésnek ténye, a melylyel szemben hiszem, remélem és kérem, hogy nemcsak azok, a kik ezzel a kormánynyal régóta harczban, szemben állanak, hanem az egész ház egyértelmüleg foglaljon állást. (Helyeslés.) T. ház ! Az elnapolás történik, ha jól értettem, a jövő évi február végéig. (Felkiáltások : Márczius elsejéig !) Márczius elsejéig. Már pedig az 1867 : X. t.-cz. ezeket mondja : »Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni és behajtani nem lehet: oly esetben, midőn ő Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadásak beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna : az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak.* T. ház ! Ezzel a világos törvényszöveggel szemben semmiféle magyarázat nem használhat. (Ugy van!) Világosan meg van mondva : ha ő Felsége az országgyűlést bármely okból előbb napolja el, — a feloszlatásról most nem akarok beszélni, arra is vonatkozik ez a törvényczikk, de most elnapolással van dolgunk — mintsem a számadások megvizsgáltattak és a jövő évi költségvetés megállapittatott: akkor az újból összehívásnak még ugyanabban az évben és oly időben kell történnie, hogy az országgyűlés ezeknek a feladatoknak megfelelhessen. Nincsenek megvizsgált számadások, nincs megállapítva semmi alakban sem a jövő évi költségvetés, pénzügyi felhatalmazásnak alakjában sem, mégis az országgyűlés elnapoltatik, elnapoltatik pedig ugy, hogy nem ebben az esztendőbon hivatik össze, hanem összehivatik a jövendő esztendőnek valamelyik napján. Azt hiszem, hogy minden további érvelés e flagráns ténynyel szemben felesleges. (ügy van !) Itt nyíltan nemcsak a törvénynek szellemébe, nemcsak az alkotmányosságnak a követelményeibe, de a törvénynek a betűjébe is beleütközik a kormánynak az eljárása. Ez a betetőzése ennek a rendszernek, ez logikai folyománya, idáig el kellett jutnia ; hogy idáig jutott, ez egy uj stáczió, a mely kell hogy a képviselőháznak magatartásában is kifejezést nyerjen. És én mindezekből mégsem azt a következtetést vonom le, a melyet pedig levonni közjogilag jogom volna, hogy mi ezzel az elnapolással szemben a rosszul értesült királytól a jobban értesült királyhoz felebbezzünk, világosítsuk fel ő Felségét arról, hogy tanácsosai törvénytelen intézkedést hoztak neki javaslatba és kérjük, követeljük ennek a törvénytelen intézkedésnek visszavonását. Nem, ezt nem javasolom a t. háznak. Nem javasolom pedig azért, mert nem akarom, hogy ez a képviselőház még ezzel a flagráns törvénysértéssel szemben is bizonyságát adja annak, hogy az alkotmányos faktorok között olyan megegyezésre, a mely alkotmányunk integritását nem sérti, a mely a nemzeti akarat köteles tekintetbevételének elvébe nem ütközik, (Ugy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) ilyen megegyezésre kész, ennek nem akar nehézségeket gördíteni az útjába és midőn két eljárás között választhat, azt az eljárást választja, a mely teljesen megóvja az alkotmányos elvek integritását, de egyszersmind az itt elszakított tárgyalási fonálnak sua forma, országgyűlés és király között való felvételét meg nem neheziti, hanem elősegíti. (Élénk helyeslés a baloldalon.) En azt hiszem, hogy midőn mi ezt teszszük, országvilág előtt annak a mérsékletnek adjuk tanújelét, a melyben a legnagyobb erő rejlik, a melyben az az erkölcsi erő rejlik, mely nemcsak az egész nemzetet, de az egész művelt világot is kell hogy meggyőzze a mi igazunkról. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ezektől a szempontoktól indíttatva, a következő határozati javaslatot vagyok bátor ugy a magam, mint elvbarátaim nevében az összes szövetkezett pártok megbízásából a ház elé terjeszteni: »A képviselőház az országgyűlésnek királyi leirattal történt jelen elnapolását, a mely az 1867: X. t.-cz. világos rendelkezésébe ütközik, törvényellenesnek nyilvánítja, kihirdeti, a főrendiházzal közölni rendeli; kimondja azonban e tény feletti mély sajnálatát, elitéli a király azon tanácsosainak eljárását, a kik azt javasolták, a kiknek kinevezéséről az országgyűlés egyébiránt a szokott módon még értesítve sem lett, — és csupán azért veszi tudomásul az elnapoló királyi leiratot és alkalmazkodik annak rendelkezéséhez, mert nem akar a törvényhozás két tényezője között olyan helyzetet teremteni, a mely a köztük való alkotmányos érintkezést nagyon megnehezítené. Egyúttal azonban a képviselőház tiltakozik az ellen, hogy a nemzeti érdekek gondos szemügyrevétele által sugallt ezen eljárásából a jövőt illetőleg a törvény feltétlenül kötelező erejének, avagy a nemzeti képviselet jogainak hátrányára bármi következtetés vonassék le.« (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Zboray Miklós jegyző: Gr. Tisza István! Gr. Tisza István: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Az elnapolásoknak olyan rendszerével állunk szemben, a mely a parlamentnek egész életét tisztán üres fikczióvá teszi, minden belső tartalmától megfosztja; (Ugy van ! balfelől. Halljuk ! Halljuk 1) hozzá még a mostani elnapolás nemcsak mint ezen rendszere az elnapolások-