Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.
Ülésnapok - 1905-39
8 39. országos ülés 19ü5 szeptember 15-én, pénteken. és hogy az elnök korrektül vagy nem korrektül járt-e el, ez eldöntetett 1887-ben és 1898-ban azon esetekben, a melyekre gr. Apponyi Albert hivatkozott. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A t. miniszterelnök ur azt mondotta, hogy az a tiltakozás, a melyet Kossuth Ferencz t. képviselőtársunk valamennyiünk nevében itt előadott, nem egyezik meg a magyar hagyományokkal. Bocsásson meg nekem a t. miniszterelnök ur, mi talán más politikai iskolába jártunk.Olyan iskolába, a melynek mestere minden tekintetben valamennyiünk felett áll. Ez Deák Ferencz maga volt, a ki a 61-iki országgyűlésen, a mikor legfelsőbb királyi leirat érkezett, azt mondotta, hogy bár jogunk lenne tárgyalni és tiltakozni a törvénytelen királyi leirat ellen és tovább is együtt tanácskozni az országgyűlésen, miután tudomására jutott, hogy karhatalommal akarják az országgyűlést feloszlatni, enged a hatalomnak, az erőszaknak és kivonult az országgyűlés terméből. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha Deák Ferencz ezt a magyar szokásokkal, a magyar törvényekkel, a magyar alkotmánynyal megegyeztethetőnek tartotta, akkor minket br. Fejérváry Géza miniszterelnök ur felfogása nem fog ettől eltántorítani. ( Ugy van ! a baloldalon.) T. ház ! Gr. Tisza István képviselő ur szükségesnek tartotta felemlíteni, hogy a köteles lojalitással nem egyezik meg az, hogy mi itt tiltakozzunk ; hogy mi itt a legfelsőbb királyi leirat felett tanácskozzunk, hogy vitatkozzunk s azután határozatokat hozzunk. De hiszen az elintézendő ügyeknek egész sora van előttünk, a melyek felett határoznunk kell: magára a legfelsőbb királyi leiratra vonatkozólag is ki kell mondani és jegyzőkönyvbe kell foglalni azt a határozatot, hogy az a főrendiházhoz átküldessék. Mindez csak a legfelsőbb királyi leirat leérkezése és felolvasása után történhetik. Nagyon csalódik gr. Tisza István képviselő ur, ha azt állítja, hogy a lojalitás azt követek, hogy ne szóljunk hozzá a leirathoz, mert ez nem fér meg a lojalitással ; ellenkezőleg, azt követeli a lojalitás, hogy ha mi azt látjuk, hogy a félrevezetett király a rossz tanácsadók tanácsára olyasvalamit tesz, a mi alkotmányunkkal ellenkezik, akkor kettőzött erővel védjüklmeg ezt, (Helyeslés a baloldalon.) mert a lojalitás B által parancsolt legelső kötelesség az, hogy védjük meg"^azt a közös alapot, a melyen egyenlően kell, hogy álljon a király és nemzet. (Elénk helyeslés balfelöl.) Olyan időket élünk, t. ház, a midőn kötelességünk azon jogokat, a melyeket elődeinktől érintetlenül átszármaztatva kaptunk, kettőzött kitartással, kettőzött erővel, kettőzött akarattal megvédelmezni és szilárdul elhatározni, hogy ezekből semmit sem engedünk, mert ezek nemcsak a mieink, de utódainké is. En Kossuth Ferencz inditváiryát elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Dedovics György jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A képviselőház ismételt elnapolása kétségtelenné teszi, hogy benne vagyunk a nyílt abszolutizmusban. Nyolcz hónapja van már együtt ez a parlament: nyolcz hónap alatt egyetlen hasznos törvényt, egyetlen hasznos alkotást sem produkált ez a magyar képviselőház. Ez kétségtelenné teszi, hogy odafenn Bécsben nem is akarják, hogy ez a törvényhozás alkotni tudjon. (Ugy van ! balfelől.) Ugy látom, hogy az öt évi cziklust azzal akarják kitölteni, hogy időről-időre elnapolják a képviselőházat, azután pedig uj választást rendelnek el. A következő öt évi cziklust ismét elnapolásokkal fogják tölteni és igy illuzóriussá teszik a magyar alkotmányt: illuzóriussá teszik a magyar parlamentarizmust és egyszerű csepűrágó komédiává alj.asitják ezt a törvényhozást, (ügy van ! a baloldalon.) Azt hallottam gr. Apponyi Albert t. képviselő ur ékesszóló ajkairól, hogy törvénytelen ez az elnapolás. Annak tartom én is : törvénytelen azért, mert sem költségvetésünk nincs, sem az ujonczok megszavazva nincsenek, pedig a törvény világosan azt mondja, hogy a költségvetésnek és az ujonczjutaléknak megszavazva kell lenniök és a képviselőháznak együtt kell maradnia, hogy ezt a munkát elvégezze. Ha ezt elismeri gr. Apponyi Albert t. képviselő ur és ha elismeri ezt a t. ellenzék is, akkor méltóztassék a konzekvencziát is levonni : méltóztassék kimondani, hogy az elnapolást tudomásul nem veszik, hanem a képviselőház igenis együtt marad. Hiszen ha bárki ebben az országban törvénytelen dolgot cselekszik, akkor bizonyos, hogy azt megsemmisiti a törvényhozás : ha a megyék törvénytelen határozatot hoznak, vagy ha állitólag törvénytelenül határoznak, a kormány megsemmisiti a törvénytelen határozatokat. Már pedig világos, hogy e pillanatban most már másodszor törvény ellenére napolják el a képviselőházat. (Ugy van ! balfelől.) Én tehát ismét hangsúlyozom azt, a mit már június 21-dikén voltam bátor hangoztatni, a midőn ugyancsak én voltam bátor arra kérni a t. képviselőházat, hogy ne vegye tudomásul az elnapoló kéziratot: hogy maradjon együtt és teljesítse azt a kötelességet, a melynek teljesítése czéljából küldték ide ezen képviselőház tagjait. Azt mondja gr. Tisza István képviselő ur, hogy a királyi kézirat kihirdetése után felszólalásnak, kritikának, javaslatoknak helye nincs. 1 A t, képviselő ur tehát azt akarja, hogy abban a pillanatban, mihelyt a király itt megszólal, a .nemzet képviselete siketnémák intézetévé alakuljon' át, (Elénk derültség.) Én tiltakozom ez ellen a felfogás ellen, mert a magyar képviselőház, Magyarország képviselete, törvényeink értelmében tökéletesen egyenrangú a királyi hatalommal és a királyi közjogi méltósággal. (Ügy van ! Ugy van fa baloldalon és a középen.) Hallottam a kormány szavait, melyekre mint szocziáldemokrata egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Ennek a kormánynak mostani magaviselete
