Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-14
Í4. országos ütés 1905 Babó Mihály: T. képviselőház! A midőn a függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából Eötvös Károly t. képviselőtársam indítványához hozzászólni kívánok, azt gondolom, hogy a parlamenti gyakorlatnak és a jó Ízlésnek teszek eleget, ha először az előttem szólott t. képviselő ur beszédével érdeme szerint foglalkozom. (Halljuk!) Csodálattal tapasztalom a t. képviselő ur előadásából azt, hogy ő Magyarország törvényeit nem ismeri, (Mozgás balfelöl.) már pedig, ha a nemzet törvényhozásában egy képviselő a törvényekben való olyan tájékozatlanságot árul el, mint a t. képviselő ur, akkor nem lehet a nemzet nyugodt az iránt, hogy itt az ő érdekeinek megfelelő törvények alkottatnak. (Ugy van! a ha!oldalon). Azt mondta a t. képviselő ur, hogy a házszabályok sem az alkotmánynyal, sem a törvénynyel összefüggésben nincsenek. Lehet, hogy a t. képviselő urat az 1848-as év puszta felemlítése is extázisba hozza, (Ugy van! a haloldalon.) de én a t. képviselő ur engedelmével azt a kijelentést teszem, hogy minden jóravaló magyar törvényhozó ebből a törvényből indul ki Magyarország törvényhozó termében, tehát a mik ebben foglaltatnak, azok mint szent alapelvek a t. képviselő urnak is kiindulási pontját kell hogy képezzék. (Helyeslés a baloldalon). T. ház! Az 1848 : IV. t.cz. a házszabályokra vonatkozólag világos rendelkezéseket tartalmaz. (Helyeslés a haloldalon.) Ha szives lesz a t. képviselő ur meghallgatni ezen rendelkezést, akkor bizonyára be fogja látni teljes tájékozatlanságát és el fogja ismerni azt, hogy valótlanságot mondott akkor, a midőn azt állította, hogy a házszabály nem függ össze a törvénynyel és alkotmánynyal, Az 1848: IV. t.-cz. 2. §-a azt mondja (olvassa): » Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend, s a hallgatók teljesen hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti.« De a 15-dik §. azután még jóval tovább megy. Méltóztassék meghallgatni (olvassa): »Az előbbi §§okban emiitett szabályokon kivül a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla rendszabályokat készit, melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje, s általában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a melyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része csak az évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttatni.« Hát, t. képviselő ur, ez az élő törvény kötelez ma mindenkit Magyarországon (Helyeslés a haloldalon.) és ha a t. képviselő ur olyan fogalommal bir a törvényről és az alkotmányról, hogy azt merészeli itt, az ország színe előtt állítani, hogy a házszabály nem. függ össze a tör- J KÉPVH. NAPLÓ. 1905 —1910. I. KÖTET. április ik-e.n, pénteken. Sí) véaynyel és az alkotmánynyal, akkor ne csodálkozzék a t. képviselő ur, hogy nem a jó izlés, hanem a törvény nevében utasítjuk vissza ezt az abszurd állítást. (Elénk helyeslés és taps a haloldalon.) T. képviselő ur, nemcsak a törvénynyel, hanem az alkotmánynyal is összefügg a házszabály, épen az imént felolvasott 15. §. rendelkezése értelmében, mert hisz a törvényhozó bölcsesége épen azért köti ki a törvényben, hogy a megalkotott házszabály csak a benyújtott törvények letárgyalása után és a következő ülésszakra léphet életbe, hogy az olyan visszaélések, mint a minő november 18-ikán is történt, meg ne történhessenek, s előre kizárassék. hogy annak a hatása alatt aztán ujabb törvénytelenségek történjenek. (Elénk helyeslés és taps a hatoldalon. Felkiáltások: A nemzet szuverenitása sértetett meg!) Polónyi Géza: Az uraknak fogalmuk sincs róla, mi az a nemzeti szuverenitás. Csak a nyugdijakról van fogalmuk! Endrey Gyula: Csak a nyugdíjemeléshez van érzékük. Elnök (csenget): Csendet kérek. Méltóztassék a szónokot meghallgatni! Babó Mihály: A t. képviselő ur megmagyarázta nekünk azt, hogy a november 18-iki dicsteljes elnöki cselekedetnek mi volt a czélja és mi volt a kiindulási pontja. Azt mondotta, hogy kiindulási pontja volt az obstrukezió letörése és ugyanezzel esett össze a czélja is. A t. képviselő ur, ugy látszik, elfeledkezett arról, a mit a t. miniszterelnök ur beköszöntője alkalmával itt a képviselőház üléstermében mondott. A t. miniszterelnök ur ugyanis akkor azt a határozott kijelentést tette, hogy az az eredmény, a mely a nemzeti követelmények terén az ideig elérhető volt, egyenesen annak az erélyes küzdelemnek, az obstrukeziónak eredménye. (Ugy van! Ugy van! a haloldalon.) Ezt mondotta a t. miniszterelnök ur. Hát én nem tudom, miután nem a párt nevében beszélt a t. képviselő ur, mi jogosította fel őt arra, hogy dezavuálja Magyarország miniszterelnökét, a kit pedig ő vakon követ. (Derültség balfelöl.) Ezt az ízlésére bizom a t. képviselő urnak; tegyen ugy, a mint jól esik. Az ellen azonban már csakugyan tiltakoznom kell a közmorál nevében is, hogy a t. képviselő ur ugy állítsa oda a nemzeti küzdelmet, azt az obstrukeziót, a mely a nemzet jogai védelmében folyt, mint olyat, melyet erőszakkal, esetleg karhatalommal is le kellett törni. Hiszen tudjuk, hogy a t. kormánynak és az akkori többségnek ez a kedvencz eszméje megvolt. Sőt elkövette azt, a mi november 18-dikán történt, hogy valóban le is törhesse. De nem az obstrukeziót, t, képviselő ur . . . Polónyi Géza: A magyar nemzetet akarta letörni! Babó Mihály: Nem az volt a czélja; annak a november 18-iki cselekménynek sokkal messzebbmenő czélja volt, Először is czélja volt az, hogy 12