Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-14

ík. országos ülés 1905 április ík-én, pénteken. m érvényesítésére való intézkedések megtételére maga a ház van hivatva. És ha a házszabályokban az áll, hogy az elnök körül egy öttagú tanácsnak kell lenni, ezen öttagú tanácsot épen azért, mert a házszabály nem határozza meg, hogy ki választja, kétségtelen, hogy a háznak magának kell megválasztania. Mert a jog az intézkedés iránt a ház plénuma részéről addig senkire át nem száll, a mig a ház valamely szabályzatban erről nem intézkedik és azt át nem ruházza. (Helyeslések a baloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Én csak egy tekintetben ismételten kell hogy korrigáljam Ugron Gábor t. képviselőtársamat. (Halljuk! Halljuk.') A házszabályok 265. §-a világosan átruházza a fegyelmi hatóságot az elnökre és arra az öttagú tanácsra, a mely a háznak választott tisztviselőiből alakítandó. A 265. §. ekként szó) (olvassa): »A fegyelmi hatóságot a háznak öszszes kinevezett hivatalnokai felett az elnök, súlyosabb fegyelmi vétségek eseteiben pedig az ő elnöklete alatt a ház választott tisztviselőiből alakított öttagú fegyelmi tanács gyakorolja.« Ez a jog tehát igenis át van ruházva. A kérdés most csak az, hogy ki válaszsza meg a fegyelmi tanács tagjait. Méltóztassék tehát a háznak elhatározni, vájjon maga a képviselőház válaszsza-e a fegyelmi tanácsot, vagy pedig válaszszák-e a háznak választott tisztviselői ? Szőts Pál: T. képviselőház! E kérdésre vonatkozólag az eddigi gyakorlatra hivatkozom. Ez a gyakorlat pedig eddig a házszabályoknak több utasítása révén — mint pl. arra nézve is, hogy ki gyakorolja a felügyeleti jogot a nagyiroda felett — az volt, hogy ezt a választott tisztviselőkre ruházta a ház és az ellenőrzést is a választott tisztviselők maguk között osztották fel. Akként történt tehát a fegyelmi tanács megalakítása, hogy a jegyzők és a háznagy maguk közül jelölték ki, hogy kik vesznek részt ebben a fegyelmi bíróságban. Amint emiitettem. pl. a nagyiroda feletti felügyeletet is a jegyzők akként gyakorolták, hogy a maguk kebeléből küldöttek ki egyet ezen felügyeletre. így történt eddig az eljárás a házszabályok értelmében a fegyelmi bíróság megalakításánál is, és én azt hiszem, hogy e tekintetben a jövőre nézve is akként járhatunk el, hogy súlyosabb fegyelmi vétségek eseteire a ház elnöke, a jegyzők és a háznagy együttesen állapítsák meg, hogy kik legyenek a fegyelmi tanács tagjai — természetesen a ház választott tisztviselői közül. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassék már most a t. háznak az általam felvetett kérdésben határozni. Rakovszky István: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk I Halljuk!) Én azon nézethez csatlakozom, a melynek a ház t. elnöke adott kifejezést. Tiszta dolog, hogy a fegyelmi tanácsnak megalakítása egyesegyedül a ház választott tisztviselőire lett átruházva a ház által a házszabályok 265, és 126. §-a értelmében. A 126. §. megnevezi mindazokat a bizottságokat, a melyeket a ház választ meg és felsorolja 1 — 14. szám alatt ezeket a bizottságokat, a melyek között azonban a fegyelmi bizottság nem foglaltatik. Ebből is azt látjuk, hogy a háznak intencziója az volt, hogy a fegyelmi bizottságot a háznak választott tisztviselői alakítsák meg azon oknál fogva, mert a házszabályok 265. §-a úgyis átruházta rájuk ezt a jogot. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én előttem ebben a kérdésben az a döntő, vájjon az eddigi gyakorlat, az eddigi uzus mi volt? Ha az eddigi uzus az volt, hogy a ház választott tisztviselői önönmaguk közül alakították meg ezt a fegyelmi tanácsot, miután ez a ház tudomásával történt, — mert hiszen fel kell tételeznünk, hogy ez a ház tudomásával és ellenőrzése mellett történt — ennélfogva nekem ezen uzus ellen ez idő szerint nincs kifogásom és én az uzust továbbra is fentartandónak vélem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem: kíván-e még valaki a kérdéshez hozzászólni ? (Nem!) Szólni senki sem kívánván, a vitát bezárom és felteszem a kérdést: méltóztatik-e a ház elfogadni a ház tisztviselőinek általam előterjesztett propoziczióját, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház elfogadja a ház tisztviselőinek propoziczióját. Ezt tehát határozatképen kimondom. Bemutatom Maros-Torda vármegye közönségének feliratát, a népoktatási törvényjavaslatnak mielőbbi törvényerőre emelése érdekében. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik az annak idején megalakítandó kérvényi bizottságnak. Barabás Béla, a harmadik biráló-bizottság elnöke kivan előterjesztést tenni.' Barabás Béla, a III. biráló-bizottság elnöke: Tisztelt képviselőház 1 Dr. Dömötör Mihály, Pozsony vármegye bazini választókerületében megválasztott országgyűlési képviselőnek megbízólevele az osztály által kifogásoltatván azért, mert a választási jegyzőkönyvben a tiz ajánló választónak neve nem foglaltatik, ezen kifogás folytán a megbízólevél elbírálás végett a harmadik biráló-bizottsághoz utasíttatott. Mint a harmadik biráló-bizottság. elnökének van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a biráló-bizottság 1905. évi április 13-án meg-, tartott ülésén dr. Dömötör Mihály országgyűlési képviselőt egyhangúlag igazolt képviselőnek jelentette ki, miután későbben igazoltatott az, hogy a tiz választónak ajánlata az iratokhoz csatoltatott. Kérem ezeknél fogva a házat, méltóztassék ezt. tudomásul venni, s dr. Dömötör Mihályt a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe felvenni. Elnök: A harmadik biráló-bizottság jelentése alapján dr. Dömötör Mihály a végleg igazolt képviselők névsorába beiktattatik.