Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-14

86 U. országos ülés 1905 Most pedig következik napirend szerint Eötvös Károly képviselő indítványának (írom. 18) tárgyalása az 1904. évi november hó 18-án az esti ülésben, valamint az 1904. évi deczember hó 13-án elkövetett cselekvények kárhoztatása és elitélése iránt. A házszabályok 209. §-a szerint elsősorban az indítványozónak van joga ehhez a kérdéshez hozzászólni. Hock János: Nem kivan hozzászólni! Elnök: Az indítványozó nem kívánván hozzászólni, ki van ellene szólásra feljegyezve ? Salamon Géza jegyző: Gróf Keglevich István! Gr. Keglevich István: T. képviselőház! (Ralijuk! HaMjuk!) Vannak a politikai életben helyzetek, melyekben az ember kényelmesebbnek és kellemesebbnek találná bizonyos kérdések megvitatásában részt nem venni, s mégis indíttatva találja magát arra, hogy nézetét nyilvánítsa, félvén attól, hogy hallgatása félremagyaráztathatnék. Ilyen helyzetben látom magamat ma a rosszalási indítvány nyal szemben. Kossuth Ferencz képviselő ur a minap elfogadott indítványának vitájában részt nem vettem. Annak első része, a mely a november 18-iki házszabályszigoritó határozatnak érvénytelenítésére vonatkozott, közömbösen hatott reám; ellenben az indítvány második részét, a mely az akkor történteknek a naplóból és a jegyzőkönyvből való kitörlését czélozta, határozottan helytelennek tartottam. Mégis netn kívántam annak elfogadását felszólalásom által késleltetni és nem kívántam annak indokai ellen polemizálni. De ma, a midőn a november 18-iki és deczember 13-iki cselekvények rosszalása inditványoztatik, szükségesnek tartom, hogy erre nézve röviden elmondjam véleményemet, mert azt találom, hogy ha a mi pártunk részéről ez ellen felszólalás nem történnék, a közvélemény ezt a hallgatást könnyen félreérthetné. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Megértette!) Sümegi Vilmos: A közvélemény megértette, meg is nyilatkozott. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) Markos Gyula: A közvélemény már elsöpörte önöket! Gr. Keglevich István: Félreérthetné hallgatásunkat, kivált miután lesznek, a kik (Zaj a baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) a közvéleménynek ezen nézetet szuggerálják is, ós így esetleg a közvélemény azt lenne hajlandó hinni, hogy mi az indítvány indokolását helyesnek találván . . . Endrey Gyula: Ezt nem is kívánjuk! Gr. Keglevich István:... bűnös voltunk tudatában azt eltűrjük. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Hellebronth Géza: Bizony igaz! Gr. Keglevich István: Ennek a félremagyarázásnak pedig elejét kívánom venni, (Helyeslés a április lí-én, pénteken. jobboldalon.) nem mintha azt hinném, hogy ennek a félremagyarázásnak akár azonnal, akár a közel jövőben valami vészes következményei lehetnek, de mert jöhet a parlamentáris fejlődés hullámzása olyan stádiumba, a melyben ezen félreértés káros következménynyel járhat. Azért kötelességemnek tartom röviden nézetemet ezen rosszalási indítványról elmondani. Alig szükséges megjegyeznem, hogy nem a párt nevében szólok, hanem kizárólag csakis a magam nézetét nyilvánítom. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nos tehát, én részemről a rosszalási indítványhoz hozzá nem járulok, (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Mindjárt gondoltuk! Helyeslés a jobboldalon.) a mi nem jelenti azt, hogy azon cselekvényeket, a melyeknek rosszalása inditványoztatik, helyeseknek tartom. (Ftlkiáltások a baloldalon: Ez helyes!) Végre is, elsősorban a mi nem sikerül, az sohasem volt helyes. (Hosszas élénk derültség és félkiáltások a báloldalon: Czinizmus! Elnök csenget.) Mezöfi Vilmos: Ez a jezsuita erkölcs! Ha sikerül, akkor jó! (Folytonos zaj balról. Halljuk ! Halljuk ! jobbról. Az elnök csenget.) Rákosi Viktor: A mi sikerül, az mindig jó! Visontai Soma: Halljuk a betörők elméletét! Szőts Pál: Miféle bolond beszéd ez! (Folytonos zaj balról. Halljuk ! Halljuk! jobbról. Az elnök csenget.) Visontai Soma: Ha sikerül, helyes: ez a betörők elve! Gr. Keglevich István: Ezen kísérlet nem sikerült, tehát nem tartom helyesnek, legalább is nem czélravezetőnek. De hogy ezen cselekvónyekre rá lehessen fogni, hogy azok jogtiprást, törvényszegést, alkotmánysértést involváljanak, ezt határozottan tagadom. (Nagy zaj \és ellenmondások a baloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Eitner Zsigmond: Talán ez a jogtisztelet! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl. Elnök csenget.) Gr. Keglevich István: A magyar törvényhozás a törvény utasítása szerint megalkotta saját házszabályait; azokat törvénybe nem iktatta. (Zaj a baloldalon.) Gulner Gyula: Nem is szabad! Nem megy az szentesítés alá! Rákosi Viktor: Király által szentesitett házszabályok nem lehetnek! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől. Elnök csenget.) Hentz Károly: Ez a beszéd sem helyes, mert nem sikerült! Gr. Keglevich István: Ha tehát a ház azon tanácskozási rendet, a mely házszabályaiban lefektetve van, bármikor felfüggeszti vagy módosítja, csakis saját hatáskörében jár el, (Zaj és ellenmondások a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) és ezen házszabályok sem a törvénynyel, sem az alkotmánynyal semmiféle összefüggésben nincsenek. (Mozgás és elénk derültség