Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-14

14. ORSZÁGOS ÜLÉS 1905 április 14-én, pénteken, Justh Gyula, közben Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A III. bíráló-bizottság jelentésének benyújtása Dömötör Mihály megbízólevele tárgyában, s ennek alapján nevezett képviselő végleges igazolása. — Eötvös Károly indítványának tárgyalása az 1904. évi november 18-iki esti ülésben és az 1904. évi tleczember 13-án elkövetett eselekvények kárhoztatása és elitélése tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Hieronymi Károly, Nyiri Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom, A jegyzőkönyvet vezetni fogja Zboray Miklós; a javaslatok mellett felszólalókat Hamrnersberg László, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Salamon Géza jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt a múlt ülés jegyzőkönyvét fogjuk hitelesíteni. Kérem annak felolvasását. Zboray Miklós jegyző (olvassa az 1905 április hú 13-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a házat: van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesitettnek jelen­tem ki. Mindenekelőtt egy kérdést leszek bátor a házhoz intézni (Halljuk! Halljuk!) és ebben a kérdésben a háznak határozatát fogom provo­kálni. Nevezetesen a házszabályok 265. §-a ren­delkezik a fegyelmi hatóságról és azt rendeli, hogy a fegyelmi hatóságot a háznak összes ki­nevezett hivatalnokai felett az elnök, súlyosabb fegyelmi vétségek eseteiben pedig az ő elnök­lete alatt öttagú fegyelmi tanács gyakorolja. Azt azonban a házszabály sehol sem mondja meg, hogy ezt a fegyelmi tanácsot ki alakítja, ki választja meg? (Halljuk! Halljuk!) Ennek folytán, miután itt egy hézag állott elő, én a mai napon összehivtam a ház válasz­tott tisztviselőit és ők abban a nézetben voltak, hogy ezt az öttagú tanácsot a ház választott tisztviselői választanák meg. Én tehát kérdem a t. házat, hogy a ház tisztviselői karának ezen elhatározását méltóztatnak-e elfogadni és mél­tóztatnak-e ennek a fegyelmi tanácsnak meg­alakítását és megválasztását a ház tisztviselőire bizni, a kik különben is, mint elnöki tanács, a házszabályok és a fegyelmi szabályzat szerint meg keli hogy alakuljanak és ez az alakulás meg is történt a mai napon? Ugron Gábor: T. ház! Én azon vélemény­ben vagyok, hogy a ház alkalmazottai és tiszt­viselői feletti jogot nem önmaguk a tisztviselők gyakorolják . . . Elnök: A háznak választott tisztviselői gyakorolják, t, i. az elnök, alelnökök és jegy­zők. Ez meg van állapítva. A házszabályok 265. §-a különben világosan megmondja, hogy a ház tisztviselőiből alakítandó ez az öttagú fegyelmi tanács. Csak azt nem mondják meg a házszabályok, hogy ki választja ezt a fegyelmi tanácsot? Lehet, hogy rosszul fejeztem ki magamat az imént. Erre nézve volt ma a ház tisztviselői­nek értekezlete és ezen az értekezleten az a felfogás jutott érvényre, hogy az eddigi gya­korlathoz képest — mert eddig is igy volt — a ház tisztviselői azok, a kik a fegyelmi taná­csot megválasztják; nem a kinevezett hivatal­nokai, hanem egyedül választott tisztviselői. Ugron Gábor: Ismétlem újból, t. képviselő­ház, hogy akár kinevezett hivatalnokai és tiszt­viselői legyenek a háznak, akár a képviselők közül választott tisztviselői legyenek a háznak az illetők, felettük a fegyelmi jogot és az ezzel összefüggő jogokat, a mig azokat a ház át nem ruházza valakire, a ház bírja é3 azokkal a ház rendelkezik. A ház maga a jognak a forrása; a ház maga azon jognak érvényesítője, ezen jog

Next

/
Thumbnails
Contents