Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-10

54 10. országos ülés Í905 április 7-én, pénteken. Elnök : Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... így pl. ezt a mondamot sem végezhetem be ugy, (Egy hang balról: Mert ott zavartáh!) hogy közbeszólások miatt a mondat közepén megállanom ne kellett volna. Thaly Kálmán: Mert hosszukat mond. (Derültség,) Gr. Tisza István miniszterelnök: Kérem — remélem, hogy nemsokára megszabadulok hivatalos gondjaimtól . . . (Felkiáltások balfélöl: Mi is reméljük!) Endrey Gyula: Ebben egy véleményen vagyunk! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Akkor több idővel fogok rendelkezni és az a régi tisztelet, a melyet Thaly Kálmán t. barátom iránt érzek, csak nőni fog bennem, ha akkor szentel nekem egy kis időt, hogy a rövid beszédre megtanítson. (Élénk derültség jobbról. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek a ház minden oldalán! Gr. Tisza István miniszterelnök: De, t. ház, menjünk tovább. Konstatálni kivánom azt, hogy a parlamentarizmusnak állandóan fennálló szabályai szerint, midőn kormányválság nincs, ő Felsége felelős tanácsosainak nemcsak joga, de kötelessége ő Felségének tanácscsal szolgálni és azt a felelősséget nem oszthatják meg felelős állásban nem álló más tanácsadókkal. Természetes tehát, hogy midőn kormányválság nem volt, ő Felsége hivatalos állásban nem álló férfiak tanácsával nem élt a magyar ügyeket illetőleg. Természetes az is, hogy a mint kormányválság állott be — s ebben a tekintetben, azt hiszem, nem érhet szemrehányás, — a legszélesebb körben igyekeztünk ő Felségét olyan tanácsosokkal hozni érintkezésbe (Zaj a baloldalon.), a kik hivatva voltak a magyar képviselőház minden árnyalatának felfogásáról ő Felségét tájékoztatni. (Folytonos zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Eitner Zsigmond: De ön intrikált Széll miniszterelnök ellen! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én az újságban olvastam, hogy azok a t. képviselőtársaim, a kik ő Felségénél audienczián megjelentek, meglepetve látták, hogy ő Felsége a magyar ügyekről, a pártok hangulatáról, álláspontjáról és nézeteiről milyen behatóan és helyesen van tájékozva. (Mozgás balfelöl. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, ez á tény egymaga lerontja és tartalmatlanná teszi mindazt a vádat, a mely odairányul, hogy ő Felségét elzártuk volna a felvilágosítások elől. (Ugy van! Ugy van.

1 a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Legyenek róla meggyőződve, t. képviselő urak, hogy nem is lehetne ő Felségét ettől elzárni, mert ő Felsége kormányzati teendőit, hivatását és kötelességeit sokkal komolyabban veszi, (Zaj a baloldalon. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) semhogy a legközvetlenebb forrásból tájékozást ne merítene a közügyek minden fontosabb mozzanatára vonatkozólag. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Eitner Zsigmond: A király uralkodjék és ne kormányozzon! Elnök : Eitner képviselő urat felkérem, hogy folytonos közbeszólásaival a tanácskozást ne zavarja. Gr. Tisza István miniszterelnök: Legyenek róla meggyőződve a képiselő urak, nem is akarta senki egyoldalulag és tévesen informálni ő Felségét, de ha akarta volna is, hiába akarta volna, mert ez nem sikerült volna. (Mozgás balfelöl.) á. mi különben a dolog érdemét illeti, engem felszólalásomban tisztán az a — lehet, hogy téves —• meggyőződés vezetett, hogy nem teszünk a kibontakozás ügyének jó szolgálatot azzal, ha itt egy felirati vitát provokálunk! (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás és zaj a baloldalon.) Erre kötelességem volt rámutatni, s ebből kifolyólag kötelességem lesz az indítvány ellen szavazni; de ezért indítványt írásban beadni valóban nem szükséges, a házszabályok ezt egyáltalában elő nem irják, hanem egyszerűen nem fogadom el a beterjesztett indítványt. (Elénk helyeslés a jobboldalon) Elnök: Szólásra már senki sem lévén feljegyezve, kérdem: kiván-e még valaki a most tárgyalás alatt lévő indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Szavazás előtt az indítványt még egyszer fel fogja olvasni a jegyző ur. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Hammersberg László jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: A kérdés az: méltóztatik-e a ház a most felolvasott indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát, hogy a képviselőház elfogadta Kossuth Ferencznek imént felolvasott indítványát és elhatározza, hogy egy 21 tagú felirati bizottságot küld ki. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ezzel, t. ház, a mai ülés napirendje ki van merítve. Következik a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása (Halljuk,! Halljuk !) Bátor vagyok javasolni, hogy a ház holnap, szombaton d. e. 10 órakor tartson ülést, s ennek tárgyai legyenek első sorban az elnöki előterjesztések, másodsorban a most elfogadott indítvány alapján a 21 tagú felirati bizottság megválasztása. (Helyeslés a baloldalon). Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom és a mai ülést berekesztem. (Elénk fe'kiáltások balról: Éljen az elnök!) (Az ülés végződik d. u. 1 órakor). Hitelesítették: Szász Zsombor s. k. Világhy Gyula s. k. naplóUráló-Uzottsági tagok.