Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-10
10. országos ülés 1905 április 7-én, pénteken. 53 Ugron Gábor: . .. ugyanazon jogokat követeli magának, a melyekkel más nemzetek élnek, ugyanazon jogát akarja érvényesítem nyelvének, lelkének, tudásának, szellemének és gondolkodásának, a melyet más európai nemzetek kivívtak és ma nagyra jutottak és nagyra emelkedtek ez által. (Élénk éljenzés és taps a haloldalon.) Ezért, t. ház, én visszautasítom azon véleményt és talán indítványt i«, — mert nem tudom, hogy mennyire tetszik gr. Tisza István urnak a házszabályokat megtartani és indítványát írásban beadni, vagy be nem adni — (Derültség halfelöl.} mondom, esetleg azon indítványt is visszautasítom, a mely azt czéluzná, hogy az országgyűlés ne küldjön ki egy 21 tagú bizottságot, mely feliratot készítsen, hogy e feliratban Ő Felségével megkezdje a törvényes érintkezést, azt a törvényes érintkezést, a melyet a nyilvánosság ellenőriz, a melynél megmondhatják mindazt, a mit megmondani bátorságuk van. Mert azon véleménynyilvánítások, a melyek az udvarnál zárt ajtók mellett történnek, nincsenek ellenőrzés alatt; igy a cselszövénynek módja van, (Igás! Ugy van! halfelöl.) a közvélemény nem ellenőrizheti azokat, (Helyeslés bal felől. Mozgás és felkiáltások jobbról: Éz a bizalom ?) és mi, a mikor azt látjuk . , . (Folytonos zaj.) Gr. Bethlen Balázs: Ez a vezérek iránti bizalom ? Endrey Gyula: Mi a Khuen-Héderváryak ellen viseltetünk bizalmatlansággal! (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Egy hang jobbról: Ott volt a tizenhat meghívott !J Ugron Gábor: És mikor mi azt látjuk, t, ház, hogy hazánk jobbjai, a kik iránt mi is bizalommal viseltetünk, elmondják a maguk véleményét, megadják a maguk tanácsait és ezeknek még sincsen sikere, akkor az a bibliai ember jut eszünkbe, a ki éjszaka konkolyt vetett a búza közé, a melyet jó emberek nappal elvetettek. (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások halfelöl: Ezen nincsen nevetni való!) Endrey Gyula: A Láng Lajosok! Ugron Gábor: Én, t. ház, nem is látom másként a kibontakozást, mint ugy, hogyha nemzet és király igyekszik egymást megérteni. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Itt nem halogatásnak van helye, hanem minél gyorsabban a munkához kell fogni és a nemzet öntse törvényes alakba a maga kívánságainak kifejezését. Törvényeink a feliratot rendelik el ilyennek. Ha ilyen felirattal kezdjük meg a munkát, annak sikere nem fog elmaradni. (Zajos helyeslés és taps a középen és a baloldalon.) Gr. Tisza istván miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljulc! jóbbfelöl.) Lengyel Zoltán: A vízivárosi Messiás! (Derültség halfelöl. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A t. ház iránti tiszteletből egészen röviden konstatálok egy pár tényt. Az egyik az, hogy azoknak a gonosz tanácsadóknak, (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Halljuk! Halljuk jobbfelöl.) a kik ó' Felségét az utolsó másfél évben hivatalos állásban körülvették, intenczióira kellő világot vetnek azok a törvényhozási és kormányzati cselekmények... (Felkiáltások a haloldalon: November 18! Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Endrey Gyula: Darabantfőkapitány! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Vegye magának bárki a fáradságot és nézze meg azt, hogy 1867 óta volt-e egyetlenegy olyan . . . (Folytonos zaj a baloldalon.) Kubik Béla: Ilyen dicséreteket mondani magár/51 senki másnak nem jutna az eszébe! (Zaj a baloldalon. Halljuk! jobbról.) Gr. Tisza István miniszterelnök: ... 1867 óta volt-e egyetlenegy olyan esztendő, a melyben a magyar politika terén, az egész vonalon, annyi üdvös cselekmény és kezdeményezés történt volna.,. (Félkiáltások balról: Annyi bárósitás!) Eitner Zsigmond: Nemesítés és bárósitás még sohasem történt annyi! (Igaz! Ugy van! a haloldalon. Elnök csenget.) Rákosi Viktor: Olyan nagy volt a szárazság, hogy csak a bárók keltek ki! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... mint az utolsó esztendőben és azután vonja le mindenki a következtetést magának. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások balról: Levonta a nemzet!) Én teljes nyugalommal bizoin e tekintetben a kérdést minden elfogulatlan ember megítélésére. És legyenek róla meggyőződve, hogy ha itt szólásszabadságomban gátolnak , .. (Felkiáltások balról: Dehogy! Halljuk!) Elnök: Szólásszabadságában a miniszterelnök ur gátolva nincsen. (Ugy van! balfelöl,) Hogy egy-két közbeszólás hangzott^ el, az még nem sérti a szólásszabadságot. (Éljenzés balfelöl. Zaj a jobboldalon) A mikor a miniszterelnök ur szólásszabadságában gátolva van, én kötelességemet teljesítettem épen az imént is. Tehát bocsánatot kérek, elnöki jogokat a miniszterelnöki székből ne méltóztassék gyakorolni. (Éljenzés és taps balfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. házi (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Méltóztassanak meghallgatni a szónokot! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én az elnöki székből jövő minden nyilatkozatot és figyelmeztetést köteles tisztelettel fogadok. (Helyeslés balról.) Mi sem áll tőlem távolabb, mint hogy jogtalan térre lépve, az elnök úrral polémiába bocsátkozzam. Hálás köszönettel ismerem el, hogy az elnök ur igenis közbelépett több izben, hogy a beszédemben gátló közbeszólásoknak útját állja. De azt hiszem, egyszerű tény, a melyet a gyorsírói jegyzetek konstatálhatnak, hogy még egyetlenegy mondatomat nem fejeztem be ugy... (Igaz! Ugy van jobb felöl. Zaj balfelöl.)
