Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-31

352 hl. országos ülés 1905 május 29-én, hétfőn. ház mai ülésének végén tegyenek róla je­lentést. Most következik a gazdasági bizottság je­lentése a képviselőház Julius, augusztus és szep­tember havi költségvetéséről. Előbb az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik napirend szerint a gazdasági bizottság jelentése (Írom. 61) a képviselőház Julius, augusztus és szeptember havi költségvetéséről. Az előadó urat illeti a szó. Malatinszky György előadó: T. képviselő­ház ! Volt szerencsém a szombati ülésben elő­terjeszteni a ház Julius, augusztus és szeptem­ber havi költségvetéseit, a melyeket a gazda­sági bizottság megállapított. Ezen költségveté­sek szétosztattak. Alkalma volt mindenkinek tájékozni magát róluk; eltérés egyéb nincs, mint az, hogy a X. és XI. osztályba sorozott nős és családos hivatalnokok, szolgák és altisz­tek rendkivüli drágasági pótlékban részesültek, hasonlóan az állami alkalmazottakhoz és ez 6660 korona különbséget tesz a Julius havi költségvetésben. Egyébként a rendes költségve­tés maradt a szokott módon. Ajánlom ezt a t. képviselőháznak és ké­rem, méltóztassanak a költségvetést elfogadni és felhatalmazni a gazdasági bizottságot, illetőleg az elnököt, hogy a szokott módon kiutalványoz­hassa. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan valaki a most tárgyalás alatt levő jelentéshez hozzászólni, igen vagy nem? Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor a vitát bezárom, Eelteszem a kérdést: Méltóztatnak-e el­íogadni a gazdasági bizottságnak most tárgya­lás alatt levő jelentését és javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a gazdasági bizottság javaslatát elfogadja. Következik a napirend szerint Kossuth Ferencz képviselő urnak a magyar autonóm vámtarifa elkészitése ügyében beadott indítvá­nyának (írom. 57) tárgyalása. Kérem mindenek­előtt felolvasni az inditványt. Hertelendy László jegyző (olvassa az indít­ványt). Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Hall­juk! balfelöl.) A magyar általános vámtarifá­nak elkészítését föltétlenül szükségesnek tartom (Élénk helyeslés a baloldalon.) és erre vonat­kozó indítványomat már a múlt napokban bő­ségesen indokoltam, tehát ma már — nem akarván a ház türelmével visszaélni — csak rövid megjegyzésekre kell szorítkoznom. (Hall­juk! balfelöl.) Föltétlen igazság az, hogy az általános vámtarifák a vámszerződések gerinczét kép.ezik és hogy az általános vámtarifák meg­állapítása nélkül a vámszerződésekre vonatkozó tárgyalások nagyon is tág keretben folyhatná­nak le. Tény az, hogy az ország kereskedelmi szer­ződései lejárófélben vannak; tudjuk, hogy két állam: Svájcz és Bulgária szeptemberben fel­mondott nekünk, más államoknak pedig, mint pl. Oroszországnak és Belgiumnak mi mondtunk fel. Azt is tudjuk, hogy Németország ez év kezdetén szintén felmondott nekünk azzal, hogy ha jövő év márcziusáig a német szerződés az országgyűlés által megszavaztatni nem fog, ez esetben a most fennálló német szerződés akkorra felmondottnak tekintessék. így állván a dolog, lehetetlen el nem ismerni azt, hogy elérkezett már a tizenkettedik óra arra nézve, hogy az ország közgazdasági érdekeinek megvédelmezé­séről gondoskodjék, a minek előfeltétele az ál­talános vámtarifa elkészitése. (Helyeslés a bal­oldalon.) Ha a józan ész nem tanácsolná ezt nekünk, ugy a törvény parancsolná, (Ugy van! balfelöl.) és Magyarországon, a hol az ország biztonságát más nem védi, mint a törvények szentsége, feltétlenül szükséges őrködnünk a fe­lett, hogy a fennálló törvények meg ne sértes­senek és azoknak határozott intézkedései tiszte­letben tartassanak. Az 1899: XXX. t.-czikk világosan rendeli azt, hogy mielőtt külállamokkal vám- és keres­kedelmi szerződések megújítására vonatkozólag az alkudozások megkezdetnének, általános vám­tarifa készíttessék. Helytelen és káros az, hogy az általános vámtarifa nem lett megalkotva már régebben ezelőtt, vagyis mielőtt már két országgal megköttetett a vám- és kereskedelmi szerződés. Annak nem tehetjük ki az országot, hogy ugyanez a törvénysértés történjék a többi országokkal megkötendő vám- és kereskedelmi szerződésekre nézve is. Minthogy a törvény ren­deli, hogy elkészítsük az általános vámtarifát, ugyanaz a törvény, a mely kimondta azt a, tételt, hogy nem lévén lehetséges a vámszövet­séget Ausztriával megkötni az 1867 : XII, t.-cz. 61. §-a értelmében, az ország az említet­tem törvény 58-ik §-a szerint az önálló vám­terület jogi állapotában van, ennek folytán a törvény szellemébe bele nem illő illogikus dolog volna mást, mint magyar általános vámtarifát készíteni el, mert semmiképen sem lenne igazol­ható az, hogy egy nem létező közös vámterület számára közös általános vámtarifát készítsünk el. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Felmerült az a kérdés előttünk, hogy ezt a többé el nem odázható általános magyar vám­tarifát mikép alkossuk meg? Az én javaslatom azt czélozza, hogy a Széll-Körber-féle általános vámtarifát fogadjuk el mint vázlatot, a melyre az általános vámtarifát felépítjük. Ezt én helyes­nek vélem, nemcsak azért, mert ezzel időt nye­rünk és nem csak azért, mert az emiitettem vámtarifának sok tétele olyan, a mely a magyar általános vámtarifában is helyt foglalhat, hanem egészen specziális okokból kifolyólag is. Tudjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents