Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-31
352 hl. országos ülés 1905 május 29-én, hétfőn. ház mai ülésének végén tegyenek róla jelentést. Most következik a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház Julius, augusztus és szeptember havi költségvetéséről. Előbb az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik napirend szerint a gazdasági bizottság jelentése (Írom. 61) a képviselőház Julius, augusztus és szeptember havi költségvetéséről. Az előadó urat illeti a szó. Malatinszky György előadó: T. képviselőház ! Volt szerencsém a szombati ülésben előterjeszteni a ház Julius, augusztus és szeptember havi költségvetéseit, a melyeket a gazdasági bizottság megállapított. Ezen költségvetések szétosztattak. Alkalma volt mindenkinek tájékozni magát róluk; eltérés egyéb nincs, mint az, hogy a X. és XI. osztályba sorozott nős és családos hivatalnokok, szolgák és altisztek rendkivüli drágasági pótlékban részesültek, hasonlóan az állami alkalmazottakhoz és ez 6660 korona különbséget tesz a Julius havi költségvetésben. Egyébként a rendes költségvetés maradt a szokott módon. Ajánlom ezt a t. képviselőháznak és kérem, méltóztassanak a költségvetést elfogadni és felhatalmazni a gazdasági bizottságot, illetőleg az elnököt, hogy a szokott módon kiutalványozhassa. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan valaki a most tárgyalás alatt levő jelentéshez hozzászólni, igen vagy nem? Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor a vitát bezárom, Eelteszem a kérdést: Méltóztatnak-e elíogadni a gazdasági bizottságnak most tárgyalás alatt levő jelentését és javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a gazdasági bizottság javaslatát elfogadja. Következik a napirend szerint Kossuth Ferencz képviselő urnak a magyar autonóm vámtarifa elkészitése ügyében beadott indítványának (írom. 57) tárgyalása. Kérem mindenekelőtt felolvasni az inditványt. Hertelendy László jegyző (olvassa az indítványt). Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A magyar általános vámtarifának elkészítését föltétlenül szükségesnek tartom (Élénk helyeslés a baloldalon.) és erre vonatkozó indítványomat már a múlt napokban bőségesen indokoltam, tehát ma már — nem akarván a ház türelmével visszaélni — csak rövid megjegyzésekre kell szorítkoznom. (Halljuk! balfelöl.) Föltétlen igazság az, hogy az általános vámtarifák a vámszerződések gerinczét kép.ezik és hogy az általános vámtarifák megállapítása nélkül a vámszerződésekre vonatkozó tárgyalások nagyon is tág keretben folyhatnának le. Tény az, hogy az ország kereskedelmi szerződései lejárófélben vannak; tudjuk, hogy két állam: Svájcz és Bulgária szeptemberben felmondott nekünk, más államoknak pedig, mint pl. Oroszországnak és Belgiumnak mi mondtunk fel. Azt is tudjuk, hogy Németország ez év kezdetén szintén felmondott nekünk azzal, hogy ha jövő év márcziusáig a német szerződés az országgyűlés által megszavaztatni nem fog, ez esetben a most fennálló német szerződés akkorra felmondottnak tekintessék. így állván a dolog, lehetetlen el nem ismerni azt, hogy elérkezett már a tizenkettedik óra arra nézve, hogy az ország közgazdasági érdekeinek megvédelmezéséről gondoskodjék, a minek előfeltétele az általános vámtarifa elkészitése. (Helyeslés a baloldalon.) Ha a józan ész nem tanácsolná ezt nekünk, ugy a törvény parancsolná, (Ugy van! balfelöl.) és Magyarországon, a hol az ország biztonságát más nem védi, mint a törvények szentsége, feltétlenül szükséges őrködnünk a felett, hogy a fennálló törvények meg ne sértessenek és azoknak határozott intézkedései tiszteletben tartassanak. Az 1899: XXX. t.-czikk világosan rendeli azt, hogy mielőtt külállamokkal vám- és kereskedelmi szerződések megújítására vonatkozólag az alkudozások megkezdetnének, általános vámtarifa készíttessék. Helytelen és káros az, hogy az általános vámtarifa nem lett megalkotva már régebben ezelőtt, vagyis mielőtt már két országgal megköttetett a vám- és kereskedelmi szerződés. Annak nem tehetjük ki az országot, hogy ugyanez a törvénysértés történjék a többi országokkal megkötendő vám- és kereskedelmi szerződésekre nézve is. Minthogy a törvény rendeli, hogy elkészítsük az általános vámtarifát, ugyanaz a törvény, a mely kimondta azt a, tételt, hogy nem lévén lehetséges a vámszövetséget Ausztriával megkötni az 1867 : XII, t.-cz. 61. §-a értelmében, az ország az említettem törvény 58-ik §-a szerint az önálló vámterület jogi állapotában van, ennek folytán a törvény szellemébe bele nem illő illogikus dolog volna mást, mint magyar általános vámtarifát készíteni el, mert semmiképen sem lenne igazolható az, hogy egy nem létező közös vámterület számára közös általános vámtarifát készítsünk el. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Felmerült az a kérdés előttünk, hogy ezt a többé el nem odázható általános magyar vámtarifát mikép alkossuk meg? Az én javaslatom azt czélozza, hogy a Széll-Körber-féle általános vámtarifát fogadjuk el mint vázlatot, a melyre az általános vámtarifát felépítjük. Ezt én helyesnek vélem, nemcsak azért, mert ezzel időt nyerünk és nem csak azért, mert az emiitettem vámtarifának sok tétele olyan, a mely a magyar általános vámtarifában is helyt foglalhat, hanem egészen specziális okokból kifolyólag is. Tudjuk,
