Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-30

30. országos ülés 1905 május 27-én, szombaton. 347 azonban a czél változatlan, és ha az eszközök hozzásimulnak is a korhoz, de ugyanazokat czélozzák, a miket czéloztak 1536-tól kezdve a bécsi törekvések mindenkoron, folyton a magyar parlamenttel és a magyar nemzettel szemben. Sokat, nagyon sokat lehetne a magyar históriából felidézni ezekre a küzdelmekre vonatkozólag. De hagyjuk a históriát, mert hiszen azt mondják, hogy a história némileg tért enged az egyéni individualitásnak, az egyéni érzésnek, gondolkozásnak, felfogásnak. Azonban nagyon, nagyon sokat lehetne a hideg, száraz, a szűk betűkhöz kötött magyar törvénytárból, a törvény szavaiból e 400 évről idézni, olyan dolgokat, a melyek teljesen fedik a mai szomorú, szerencsétlen helyzetet. T. ház! Heves vármegyének és a többi vármegyéknek kérvényére igazán ismét eszünkbe jut a régi parlamenti küzdelmeknek az a része is, a melyben a hazafias magyar parlamentet a vármegyék, a magyar alkotmányosságnak ezen ősi védbástyái buzdították, kérték, hogy a szomorú, nehéz pillanatokban ne tágítsanak, hogy teljesítsék kötelességüket. Tehát nekünk erőt és reményt ad ez a felirat, nekünk, a kik itt küzdünk, arra, hogy velünk együtt küzd a magyar nemzet most ezekben a nehéz és válságos pillanatokban is. (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) És én azt mondom, hogy legyen az ősöktől öröklött ezen szomorú örökségében necsak az ellenzék, necsak az egész magyar parlament, az egész magyar érzésű parlament, hanem az egész nemzet kitartó és lelkesült, mert meg vagyon irva, hogy egy eltiport nemzet ujjászülethetik, de egy öngyilkos nemzetre nincsen feltámadás. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Tanunk a história, hogy bár akárhányszor eltiportattunk is, mindig ujjászülettünk. De én ugy látom, hogyha 1867-től a 12-ik t.-czikkbe lefektetett paritásos elv alapján, a legalkotmányosabbnak nevezett uralkodó jogara alatt, Deák Ferencztől, annak alkotásától eljuthattunk Ohlopyhoz, Bécscsel szemben, és ha a magyar parlament önmagában eljuthatott a szólásszabadság, az alkotmányvédelem korszakában, az alkotmányos uralkodások századában november 18-áig, akkor ugy látom, hogy ez az ut a nemzeti öngyilkosság terére vezetett volna. Szerencse, hogy január 26-án a magyar nemzet felébredt, megérezte, megértette a magyar nemzet géniuszának amaz intő szavát, hogy ez az ut akár Bécsből, akár innen kiindulólag, ha tovább folytatódik, a magyar nemzet öngyilkosságához vezet, a melyből az elhunyt nagy hontalannak szavai szerint nem lett volna feltámadás. Szerencse, hogy meghallotta amaz intő szót, a mely azt mondja, hogy a magyar függetlenségi eszmének jelképezni kell a magyar politikai hitvallás amaz ágazatát, hogy ha országunk czimerében a hármas halom mártírok vérével áztatott Golgota lett 1849-ben, mint volt azelőtt is többször, az a kereszt, mely azon a Golgotán emelkedik, ma nem sírdomb fej fája, hanem a feltámadás, a nemzeti újjászületés jelképe, (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) Ezt mutatják a vármegyéknek hazafias megszólalásai és én ezek kapcsán azért fogadom hazafias örömmel gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam indítványát, hogy megmutassuk a hazafiasán érző vármegyéknek, hogy megmutassuk az összes vármegyéknek, hogy mi velük érezünk, hogy mi a magyar nemzettel együtt küzdünk a magyar ősi alkotmány megvédésében, együtt küzdünk tántoríthatlanul és legyőzhetlenül. Mint ennek jelzését, mint ennek az akaratnak, kívánságnak tanuságtételét fogadom el szivesörömest, lelkem melegével gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam indítványát. (Elénk helyeslés és éljenzés balfélöl.) Elnök: T. képviselőház! Mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, bátorkodom a jövő ülésre nézve a napirendet indítványozni. (Halljuk! Halljuk!) Indítványozom, hogy a jövő ülés folyó hó 29-én, hétfőn d. e. 10 órakor tartassák. Ezen ülésnek napirendjét fogja képezni: először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, másodszor a háznak már hozott határozata következtében Kossuth Ferencz képviselő ur indítványának tárgyalása, továbbá egy 31 tagú kivándorlási bizottságnak megválasztása; azután a gazdasági bizottság jelentése a háznak Julius, augusztus és szeptember havi költségvetéséről. Ezenkívül javaslom, hogy a hétfői ülés napirendjére tűzze még ki a ház az összeférhetlenségi állandó bizottságban, a közgazdasági bizottságban és az Erzsébet királyné szoborbizottságban gr. Andrássy Tivadar elhalálozása folytán üresedésbe jött egy állás betöltését, valamint a mentelmi bizottságba egy tag választását, a mely bizottságban üresedós állott be Szivák Imre képviselő ur lemondása folytán. Indítványozom, hogy mindezen bizottságokban a választások ejtessenek meg a hétfői ülésben, és ha időnk lesz, a kérvények tárgyalását folytassuk. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? Gr. Apponyi Albert: Csak arra a sorrendre nézve vagyok bátor észrevételt tenni, a melyet a t. elnök ur javaslatba hozott. Én azt hiszem, hogy czélszerűbb lesz az elnöki előterjesztések után a bizottsági tagok választását első helyre tenni, mert a t. elnök urnak oly sorrendet méltóztatott javasolni — bár talán nem is az volt a szándéka, hogy ezek az ügyek a napirenden is olyan sorrendben szerepeljenek, de tényleg oly sorrendben adta elő javaslatát — hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam indítványának tárgyalása előbb történnék, mint a bizottsági választások. Minthogy nem lehet tudni, hogy a Kossuth t. képviselőtársunk indítványának tárgyalása nem megy-e át a következő napra, kérem a sorrendet ugy megállapítani, hogy a napirend első tárgya legyenek a bizottsági választások. Elnök: T. ház! A legkisebb észrevételem sincs gr. Apponyi Albert indítványa ellen; csak 44*