Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-30

340 30. országos ülés 1905 május 27-én, szombaton. kevésbbé lehet érdekében főképen azoknak, a kik a 67-es alapon álló pártokat képezik. Ez a válság még fokozódik, hogy ha nem kapunk olyan kormányt, mely a nemzet akara­tának törvényes kifejezését képező többségi pár­toknak a parlamentben megfelel. Ha mi bárminő alakban, akár kisebbségi, akár ügyvivő minisz­tériumot kapunk, azok az urak az egész magyar alkotmányosságot, az egész magyar parlamenta­rizmust megtagadnák, akár szándékosan, akár önkéntelenül, a viszonyok hatalma által oda­kényszeritve. (Helyeslés. Ugy van! a haloldalon és a középen.) Alkotmány nélkül pedig Magyar­ország hogyan élhet, hogyan virulhat? Ezt gon­dolják meg mindazok, a kik még nem tökélték el magukat arra, hogy az alkotmány védelmében aktiv részt vegyenek! (Helyeslés a középen.) Nekünk mindegy, akármicsoda személyek foglal­ják el talán legközelebb ő Felségének kineve­zési jogánál fogva a miniszteri székeket, akár nagykövetet nevezzenek ki ide . . . Ugron Gábor: Katonákat! B. Kaas Ivor: ... akár udvari méltóságot... Eitner Zsigmond: Akár lakájokat! B. Kaas Ivor: . . . akár lemondott minisz­tereket. (Felkiáltások a haloldalon: Kegydijasok!) Akár lemondott főispánok, vagy. magas hivatal­nokok jöjjenek ide, vétessenek azok akár a leg­magasabb arisiiokráczia köréből, vagy neveztes­senek demokratáknak, nekünk ez teljesen mind­egy a tekintetben, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) hogy velük szemben, ha a magyar alkotmányos­sággal nem számolnak akkép, hogy annak, mint felelős magyar miniszterek, mindenképen eleget tegyenek, nekünk csak a honvédelem marad kötelességünk. (Ugy van! a baloldalon.) Ne számítsanak tehát azok a jövendő urak sem a királyi kegynek hatalmas pártfogására, sem ma­gas, befolyásos társadalmi körökben bírt össze­köttetéseikre, sem egyéni szeretetreméltóságukra és tulajdonságaikra. Ezek mind nem lesznek irányadók arra nézve, hogy működésüket teljes objektivitással meg ne Ítéljük, mindig a törvény­könyvvel és a törvényes utasításokkal a kezünk­ben. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez nehezíti meg a kibontakozást azon esetre, ha nem jön­nek hozzánk azzal a jóindulattal, a mely egyszer­smind alkotmányos is. Fel kell tennem azt a szemoru kilátást, a a mint felteszi az egész ország és felteszik a kérvények is, a melyeket tárgyalunk, hogy nekünk alkotmányunk védelmére sikra kell szállni. Ebben az esetben szemügyre veszem azon módokat és eszközöket, melyek ennek a nemzetnek a rendel­kezésére állanak. Elsősorban az országgyűlés van hivatva arra, hogy az alkotmányt megvédel­mezze. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) És a felett nincsen semmi kétségem, hogy ez az ország­gyűlés, ez a képviselőház ennek meg fog tudni felelni. Teljes erkölcsi erejének latbavetésével és a hazafias pártoknak szoros összetartásával, s meg nem bontható szövetségével ellent fog állani min­den olyan merényletnek, a mely a magyar alkot­mányt sarkaiból óhajtja kiforgatni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De a midőn ezt teljes biza­lommal és eltökélt szándékkal kimondom, ugyan­akkor számot vetek azzal a körülménynyel is, hogy a leendő kormány, tudván azt, hogy a szövet­kezett ellenzékkel, a háznak törvényes többségé­vel nem birhat, ha nem kormányoz annak a programmja és megállapodása szerint, ennek foly­tán a bizalmatlansággal daczolva, a törvény teréről lelép és ezt a házat szokásos módon királyi kézirattal elnapolja vagy feloszlatja. Hát distingváljunk, t. képviselőház. A ház feloszlatását, ha nem ex-lexben történik, törvé­nyesnek kell elismerni. A háznak elnapolását azonban ex-lexben, egy tiltakozó többséggel szem­ben már hadüzenetnek kell vennünk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tehát, mihelyt az uj kormány, a ház bizalmatlansága által sújtva, az elnapolást tiizi feladatául, azonnal kezdetét veszi a haroz, a melyet ő indított meg megjelenésével és köve­teléseivel. (Ugy van! balfelöl.) De még az is megeshetik, hogy ha egyáltalában vannak olyan elszánt vitézek, gyászmagyarok, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) a kik kegykeresésből vagy talán közön­séges egyéni érdekből, magasabb penzió kedvéért (Ugy van! balfelöl. Felkiáltások: Kegydíjért!) elvállalják azon állásokat, a melyeket törvényünk felelős, alkotmányos minisztereknek és csak méltó embereknek szánt, — hogy még meg sem jelen­nek tiszteletet adni ebben a házban, hanem csak egyszerűen feloszlatják a házat, talán hirlap utján, mert minden kitelik azoktól, a kik a magyar alkotmányra emelik kezüket. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) De akár így, akár ugy lesz, ez az országgyűlés nem lesz abban a helyzetben, hogy egy ilyen kormánynyal szemben az alkotmányt megvédelmezhesse: a tiltakozáson^ óváson túl aligha fog a védelemben mehetni. És mert nem maradunk együtt (Felkiáltások: De maradunk!) — a királyi kézirattal és annak törvényes jogá­val szemben nincs nekünk törvényes eszközünk! (Zaj.) Endrey Gyula: Csak az alkotmányos királyi leirattal szemben! (Ugy van ! balfelöl.) B. Kaas Ivor: Akár igy, akár amúgy lesz, én most csak azzal az előre sejtett ténynyel akarok számolni, hogy ez az országgyűlés nem lévén együtt, nem teljesíthetjük azt a köteles­séget, a melyet honvódkötelességnek mondha­tunk. Akkor azután az alkotmányvédelme első­sorban azokra száll vissza, a kik régebben is mindig századokig, alkotmányunk védői voltak: a vármegyékre. És a feliratok hosszú sora megint biztat engem, hogy ha nem is, a mint szeretném, valamennyi, de a magyar nemzettel együtt érző vármegyék nagy sokasága a törvé­nyes eszközöknek nekik adott hatalmával min­dent meg fog tenni arra nézve, hogy törvény­telen rendeletekkel Magyarországot kormányozni ne lehessen. (Elénk helyeslés balfelöl.) Valamint mi tiltó szavunkat mindig felemelnők azon

Next

/
Thumbnails
Contents