Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-30
340 30. országos ülés 1905 május 27-én, szombaton. kevésbbé lehet érdekében főképen azoknak, a kik a 67-es alapon álló pártokat képezik. Ez a válság még fokozódik, hogy ha nem kapunk olyan kormányt, mely a nemzet akaratának törvényes kifejezését képező többségi pártoknak a parlamentben megfelel. Ha mi bárminő alakban, akár kisebbségi, akár ügyvivő minisztériumot kapunk, azok az urak az egész magyar alkotmányosságot, az egész magyar parlamentarizmust megtagadnák, akár szándékosan, akár önkéntelenül, a viszonyok hatalma által odakényszeritve. (Helyeslés. Ugy van! a haloldalon és a középen.) Alkotmány nélkül pedig Magyarország hogyan élhet, hogyan virulhat? Ezt gondolják meg mindazok, a kik még nem tökélték el magukat arra, hogy az alkotmány védelmében aktiv részt vegyenek! (Helyeslés a középen.) Nekünk mindegy, akármicsoda személyek foglalják el talán legközelebb ő Felségének kinevezési jogánál fogva a miniszteri székeket, akár nagykövetet nevezzenek ki ide . . . Ugron Gábor: Katonákat! B. Kaas Ivor: ... akár udvari méltóságot... Eitner Zsigmond: Akár lakájokat! B. Kaas Ivor: . . . akár lemondott minisztereket. (Felkiáltások a haloldalon: Kegydijasok!) Akár lemondott főispánok, vagy. magas hivatalnokok jöjjenek ide, vétessenek azok akár a legmagasabb arisiiokráczia köréből, vagy neveztessenek demokratáknak, nekünk ez teljesen mindegy a tekintetben, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) hogy velük szemben, ha a magyar alkotmányossággal nem számolnak akkép, hogy annak, mint felelős magyar miniszterek, mindenképen eleget tegyenek, nekünk csak a honvédelem marad kötelességünk. (Ugy van! a baloldalon.) Ne számítsanak tehát azok a jövendő urak sem a királyi kegynek hatalmas pártfogására, sem magas, befolyásos társadalmi körökben bírt összeköttetéseikre, sem egyéni szeretetreméltóságukra és tulajdonságaikra. Ezek mind nem lesznek irányadók arra nézve, hogy működésüket teljes objektivitással meg ne Ítéljük, mindig a törvénykönyvvel és a törvényes utasításokkal a kezünkben. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez nehezíti meg a kibontakozást azon esetre, ha nem jönnek hozzánk azzal a jóindulattal, a mely egyszersmind alkotmányos is. Fel kell tennem azt a szemoru kilátást, a a mint felteszi az egész ország és felteszik a kérvények is, a melyeket tárgyalunk, hogy nekünk alkotmányunk védelmére sikra kell szállni. Ebben az esetben szemügyre veszem azon módokat és eszközöket, melyek ennek a nemzetnek a rendelkezésére állanak. Elsősorban az országgyűlés van hivatva arra, hogy az alkotmányt megvédelmezze. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) És a felett nincsen semmi kétségem, hogy ez az országgyűlés, ez a képviselőház ennek meg fog tudni felelni. Teljes erkölcsi erejének latbavetésével és a hazafias pártoknak szoros összetartásával, s meg nem bontható szövetségével ellent fog állani minden olyan merényletnek, a mely a magyar alkotmányt sarkaiból óhajtja kiforgatni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De a midőn ezt teljes bizalommal és eltökélt szándékkal kimondom, ugyanakkor számot vetek azzal a körülménynyel is, hogy a leendő kormány, tudván azt, hogy a szövetkezett ellenzékkel, a háznak törvényes többségével nem birhat, ha nem kormányoz annak a programmja és megállapodása szerint, ennek folytán a bizalmatlansággal daczolva, a törvény teréről lelép és ezt a házat szokásos módon királyi kézirattal elnapolja vagy feloszlatja. Hát distingváljunk, t. képviselőház. A ház feloszlatását, ha nem ex-lexben történik, törvényesnek kell elismerni. A háznak elnapolását azonban ex-lexben, egy tiltakozó többséggel szemben már hadüzenetnek kell vennünk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tehát, mihelyt az uj kormány, a ház bizalmatlansága által sújtva, az elnapolást tiizi feladatául, azonnal kezdetét veszi a haroz, a melyet ő indított meg megjelenésével és követeléseivel. (Ugy van! balfelöl.) De még az is megeshetik, hogy ha egyáltalában vannak olyan elszánt vitézek, gyászmagyarok, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) a kik kegykeresésből vagy talán közönséges egyéni érdekből, magasabb penzió kedvéért (Ugy van! balfelöl. Felkiáltások: Kegydíjért!) elvállalják azon állásokat, a melyeket törvényünk felelős, alkotmányos minisztereknek és csak méltó embereknek szánt, — hogy még meg sem jelennek tiszteletet adni ebben a házban, hanem csak egyszerűen feloszlatják a házat, talán hirlap utján, mert minden kitelik azoktól, a kik a magyar alkotmányra emelik kezüket. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) De akár így, akár ugy lesz, ez az országgyűlés nem lesz abban a helyzetben, hogy egy ilyen kormánynyal szemben az alkotmányt megvédelmezhesse: a tiltakozáson^ óváson túl aligha fog a védelemben mehetni. És mert nem maradunk együtt (Felkiáltások: De maradunk!) — a királyi kézirattal és annak törvényes jogával szemben nincs nekünk törvényes eszközünk! (Zaj.) Endrey Gyula: Csak az alkotmányos királyi leirattal szemben! (Ugy van ! balfelöl.) B. Kaas Ivor: Akár igy, akár amúgy lesz, én most csak azzal az előre sejtett ténynyel akarok számolni, hogy ez az országgyűlés nem lévén együtt, nem teljesíthetjük azt a kötelességet, a melyet honvódkötelességnek mondhatunk. Akkor azután az alkotmányvédelme elsősorban azokra száll vissza, a kik régebben is mindig századokig, alkotmányunk védői voltak: a vármegyékre. És a feliratok hosszú sora megint biztat engem, hogy ha nem is, a mint szeretném, valamennyi, de a magyar nemzettel együtt érző vármegyék nagy sokasága a törvényes eszközöknek nekik adott hatalmával mindent meg fog tenni arra nézve, hogy törvénytelen rendeletekkel Magyarországot kormányozni ne lehessen. (Elénk helyeslés balfelöl.) Valamint mi tiltó szavunkat mindig felemelnők azon