Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-30

május 27-én, szombaton. 334 30. országos ülés 1905 mány megalkotásában, ime, fényesen biztosították állampolgáraik jogait, biztosították cselekvési szabadságukat, megalkották magát alkotmányukat. Az ismertetendő kérvény, Heves vármegye kérvénye, mint beszédem bevezetésében emiitettem, arra hivja fel a képviselőházat, hogy ősi alkotmányát védelmezze meg. Talán nem lesz érdektelen, minthogy ez nincs kinyomatva, ha a különben elég rövid kérvénynek egész tartalmát ismertetni fogom a t. házzal. (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Olvassa) : »Mélyen tisztelt képviselőház ! Vármegyénk az országgyűlésnek 1905. jan. 4-én történt feloszlatását és az ujabb választás elrendelését ugyanazon hónapban tartott bizottsági közgyűlésén alkotmányunkba ütközőnek jelentette ugyan ki, de azért az alkotmányos jogunk fen tartásához szükséges óvás elhatározása mellett nem gördített akadályt útjába annak, hogy a választók, legfelsőbb kívánatra, uj választással adjanak kifejezést akaratuknak. »Az országgyűlés képviselőházába a választások meg is történtek, és a nemzet elitélte az eddigi kormányrendszert, s azoknak adott többséget, kik a mellett, hogy a nép szabadságát, jogait és érdekeit belügyi reformokkal kívánják biztosítani, nemzeti létünknek alapfeltételét: hazánknak önállóságát és függetlenségét is érvényre akarják juttatni, vagy legalább az 1867: XII. t.-czikknek olyan végrehajtását követelik, mely e törvényben említett »teljes paritás«nak megfelel. »Mi ugyan a perszonális unió alapján állunk, mert az u. n. pragmatika szankczióban elvállalt kötelezettségekre való tekintettel, hazánk önállósága, függetlensége ily módon biztosítható a legjobban, de azért hazafias örömmel és rokonszenvvel kisértük a t. képviselőház mostani többségének azt a törekvését, mely az ország gazdasági önállóságának megvalósítását, a szükséges belügyi reformok életbeléptetését és a hadsereg magyarországi részében a magyar vezénylő- és szolgálati nyelvnek, a magyar zászlónak és a magyar, jelvénynek meghonosítását tűzte ki czélul. {Elénk helyeslés a baloldalon és a középen.) »Mély megdöbbenéssel értesülünk azonban, hogy a t. képviselőház többségének ezen igyekezete is akadályokba ütközik legfelsőbb helyen, jóllehet ezen kívánalmak egytől-egyig törvényeinken alapulnak. (Felkiáltások a baloldalon: Nagyon igaz! Helyes!) > Mélyen t. képviselőház! Néhai Ferencz király az 1827: III. t.-cz. szerint a következő kijelentést tette: »Azon aggodalom megszüntetése végett, melyet a Karok és Rendek az alaptörvényeknek a maguk érvényében való megtartására nézve az elmúlt eseményekből, — melyeknek hatása különben immár kegyelmesen el van hárítva — merítettek: 0 szent Felsége teljesen meggyőződvén a felől, hogy a király és az ország boldogsága a törvények pontos tiszteletben tartásán és sértetlenségén nyugszik, (ügy van! balfelöl.) és hogy ha akár a királynak, akár az ország Karainak jogaiból valami elvétetik, a törvényeknek és az ország törvényes rendszerének századok gyakorlata által megszilárdított szerkezete romba dől, kegyesen kijelenteni méltóztatott, hogy az országnak a felavatási esküvel megerősített alkotmányát minden időben védelmezni és fentartani kiváló gondjai közé sorozza és azért az 1790/91. évi X., XII. és XIX. czikkelyeket, mind ő maga állhatatosan megtartandja, mind mások által megtartatja.* » Vármegyénk közönsége teljes bizalommal tekint a t. képviselőház többségének alkotmányszeretetére és elismerését fejezvén ki eddigi hazafias működése iránt, ősi alkotmányunk védelmében kitartásra kéri a t. képviselőházat, mert bizunk a magyarok Istenében, hogy felséges királyunk is be fogja látni, miként a nemzet erejének és jólétének előmozdítása, valamint törvényeinknek végrehajtása nemcsak hű Magyarországának, hanem a felséges uralkodó háznak is javára fog szolgálni. »Kelt Egerben, Heves vármegye törvényhatósági bizottságának 1905 márczius 27-én tartott rendes közgyűlésében. Heves vármegye közönsége nevében: Majzik Viktor, vármegyei alispán.« (Elénk éljenzés és taps a baloldalon és a középen.) Azért, igen tisztelt ház, minthogy a kérvénynek nincs olyan tartalma, nincs olyan petituma, kérelme, melyet elfogadni, vagy visszautasítani kellene, — mert hiszen azt hiszem, hogy a t. ház többségének véleményét fejezem ki ugyanakkor, mikor kijelentem, hogy tulajdonkép a többség akarata nem más, mint az, a mit Heves vármegye kér a képviselőház többségétől, (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) — ugyanazért a kérvény! bizottság a következőket javasolja a ház által való elfogadásra: (Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) »A képviselőház Heves- és Somogy vármegyék feliratait, melyekben a nemzeti akarat hű tükrét látja, örvendetes tudomásul veszi és a feliratokat irattárban elhelyezni rendeli.« Igaz, hogy különösen az utolsó passzus kissé kegyetlennek látszik e tartalommal szemben; de mondom, a kérvényi bizottság gondos mérlegelés után sem látta más módját az elintézésnek. Kijelentem azonban a kérvényi bizottság felhatalmazása folytán már most, mielőtt beszédemet befejezném, hogy ha a t. ház bölcsesége valamely tartalmasabb, a kérvény tárgyához méltóbb elintézési módot talál, a mely véleményem szerint csakis stiláris lehet, de olyasvalami, a mi többet kivan, mint a mi javaslatunk, mondom, kijelentem a kérvényi bizottság nevében, hogy ahhoz már előre hozzájárulok. (Helyeslés balfelöl.) T. képviselőház! íme Heves és Somogy vármegye kérvénye az alkotmány ellen folytatott küzdelmünk kellő közepén talál bennünket. Nem