Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-29

%9. országos ülés 1905 május 26-án, pénteken. 323 Az 1904 október 19-én megtartott főtárgyaláson dr. Bozóky Árpád, a ki akkor még országgyűlési képviselő nem volt, beismerte, hogy a vád tárgyává tett közleménynek ő a szerzője és azt ő tette közzé. A szolnoki kir. törvényszék 8644,/B. 1904. sz. a. hozott ítéletével dr. Bozóky Árpádot a vád alól felmentette, mely ellen a főmagánvádló felebbezett. A szolnoki kir. törvényszék mint büntető biróság megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész 1858/1905. sz. a. kelt felterjesztésében kéri a nevezett orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a kir, ítélőtábla által hozandó határozat czéljából. Minthogy a felterjesztést illetékes hatóság intézte, s ez zaklatás jellegével nem bir: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy dr. Bozóky Árpád orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztes=iék fel. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senkisem kíván, a vitát bezárom, Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak javaslatát Bozóky Árpád országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, s ehhez képest kimondom, hogy dr. Bozóky Árpád országgyűlési képviselő joga ez ügyben felfüggeszthetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 45) Ugron Gábor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó: T. ház! A székelyudvarhelyi kir. törvényszék vádtanácsa 1905 január 21-én 181/905. sz. a. kelt végzésével Ugron Gábort a Btk. 416. § 1. és 4. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétsége miatt azon indokból helyezte vád alá, mert ő mint a székelyegyleti első takarékpénztár volt igazgató-elnöke azon ténye által, hogy a nevezett részvénytársaság igazgatósági ülésein oly részvények megvásárlását hozta javaslatba, a melyek megvásárlása az alapszabályok 47-ik szakasza értelmében a takarékpénztár üzletköréből ki volt zárva, továbbá mert az ő indítványára fektette be a takarékpénztár igazgatósága a i'észvénytársaság tartaléktőkéje egy részét nehezen értékesíthető ingatlanba •— és bár a takarékpénztár székelyudvarhelyi anyaintézete minden üzleti évet veszteséggel zárt le, mint igazgató-elnök közreműködött abban, hogy az igazgatók és kinevezett hivatalnokok fizetései ismételten felemeltessenek; továbbá mert a főkép általa megállapított zárszámadást, mérleget, nyereség- és veszteségszámlát a kereskedelmi törvény 199. §, 5. pontjának figyelmen kívül hagyásával állította össze; továbbá mert általában mint a takarékpénztár igazgató-elnöke a kereskedelmi törvény és takarékpénztár alapszabályainak rendelkezését elsősorban maga sértette meg és a kötelezettségét képező vesetést és ellenőrzést a kölcsönök engedélyezése, azok biztosítása tekintetében gondatlanul teljesítette és ezzel is előidézője volt a takarékpénztár fizetésképtelensége, illetve bukása bekövetkezésének, és végül azért, mert midőn a takarékpénztár fizetésképtelenségét már tudnia kellett, a csőd bejelentését elmulasztotta, és a fizetésképtelenség beállta után is a takarékpénztárba betéteket fogadott el, tehát mint a takarékpénztár fővezetője uj adósságokat csínált. Ellenben Ugron Gáborral szemben a vádtanács a Btk. 414. §. 1. és 4. pontjaiban meghatározott csalárd bukás büntette miatt beadott vádiratot a BP. 264. §. 1. pontja alapján elutasította, s ez irányban a bűnvádi eljárást megszüntette, mivel a hivatkozott törvény konstitutív ismérveinek fenforgását megállapítottnak nem találta. A határozatnak ezen elutasító része ellen a kir. ügyészség felfolyamodással élt. melynél fogva a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla által ez felülvizsgálandó. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék vádtanácsának megkeresése alapján a marosvásárhelyi kir. főügyész 1905 márczius 7-én 864/905. sz. a. kelt felterjesztésében ismételve kéri az időközben újra megválasztott nevezett orsz, képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a bűnvádi eljárás folytathatása czéljából. Ugron Gábor orsz. képviselő a mentelmi bizottsághoz intézett levelében, a mely mellékelve van, maga is kéri ez ügyben mentelmi jogának felfüggesztését. Áz iratok illetékes hatóság által lévén felterjesztve, zaklatás jellegét nem mutatják; tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, hogy a tisztelt képviselőház kimondani méltóztassék, hogy Ugron Gábor orsz. képviselő menteimi joga ez ügyben felfüggesztessék. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát Ugron Gábor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja ós ehhez képest kijelentem, hogy Ugron Gábor országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyben fölfüggesztetik. Következik a msntelmi bizottság jelentése (írom. 46) Kapotsfy Jenő országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Áz előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó: T. ház! Tóth Ferencz kaposvári városi rendőrnek 1905. márczius 16-án az ottani rendőrkapitányi hivatalhoz intézett hivatalos jelentése szerint Kapotsfy Jenő a nevezett hivatalos szolgálatot teljesített rendőrt, a miért ez az ő Varga Lajos nevű inasát a közlekedési szabályok megtartására, illetve a város egy utczáján az ut javítása folytán, a kocsiforgalom megakadályozása végett felállított, 41*