Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-29

324 29. országos ülés 1905 május 26-án, pénteken. azonban helyéről a gazdáját lakására szállító kocsival való áthaladás végett kimozdított korlát visszahelyezésére figyelmeztette, inasát ettől el­tiltotta, őt pedig összeszamarazta, sőt egyéb durva sértésekkel is illette. Szederkényi Nándor: Ilyenért nem lehet ki­adni ! (Felkiáltások a baloldalon: Nem adjuk ki!) Kálosi József előadó : A panasz tárgyát képező ezen cselekményben a k. b. t. k. 46. §-ába ütköző hatóságsértés tényálladékát látja az ennek el­bírálására illetékes kaposvári rendőrkapitányság lenforogni, a melynek megtorlása czéljából 273/kih. 1905. az. a. .kelt felterjesztésében kéri a nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését. Minthogy eme felterjesztést illetékes hatóság intézte; s minthogy zaklatás esete nem látszik fenforogni: (Felkiáltások a baloldalon: Bizony ez zaklatás!) a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Kapotsfy Jenő országgyűlési kép­viselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Nagy Sándor: T. ház! Nem fogadom el a mentelmi bizottság javaslatát, (Helyeslések bal' felöl.) és pedig azon indokból, mert nem találom azon büntetendő cselekmény tényáliadéki elemeit megvalósítva, a melyeket a mentelmi bizottság a maga javaslatában és az illetékes hatóság fel­terjesztésében megállapít. Már pedig akármilyen elasztikus fogalom a zaklatás fogalma, kétségtelen, hogy zaklatás esete forog fenn mindig, a mikor büntetendő cselekmény nincsen. (Helyeslések a baloldalon.) Hogy a jelen esetben zaklatás esete forog fenn, azt a következőkkel vagyok bátor igazolni. (Halljuk! Halljuk!) Két okból állíttatik, hogy a kihágás tóny­álladéka elkövettetett. Nevezetesen először, hogy Kapotsfy Jenő képviselőtársunk inasát a kimoz­dított korlát visszahelyezésétől eltiltotta, másod­szor, hogy sértő kifejezéseket használt. Nagyon természetes, hogy az, hogy inasát ettől eltiltotta, nem valósítja meg az érintett kihágás tényálladékának elemeit. Ezzel tehát foglalkoznunk nem kell. A mi pedig a máso­dikat illeti, hogy sértő kifejezéseket használt, erre nézve utalok a kihágási büntető tör vény­könyv 46. §-ára, a mely szerint csakis azon esetben állapítja meg a sértő kifejezés ezt a kihágást, ha az illető hatósági közeg ellen beadványban történt a sértés, a mi a jelen esetben nem forog fenn, vagy pedig ha az az illető hatósági közeg ellen annak hivatalos el­járásában követtetik el. (Helyeslések a bál­oldalon.) A jelen esetben azonban egyáltalában nincsen igazolva, hogy a sértés a rendőr ellen hivatalos eljárásában követtetett el. Nézetem szerint tehát ez más büntetendő cselekményt nem képezhet, mint a büntetőtörvénykönyv 261, §-ában fixirozott becsületsértést. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha ez a rendőr becsületsértés miatt tette volna meg a föl­jelentést és ez alapon kéretett volna az illeté­kes hatóság által a mentelmi jognak felfüggesz­tése, nem is lehetett volna vitázni a felett, hogy a mentelmi jog felfüggesztendő-e. Mint­hogy azonban ennek felfüggesztése nem helyesen kéretett, és miután egy rendőri hatóság által kéretett, még pedig helytelenül és igy nagyon is fenforognak a zaklatás jelenségei, ennélfogva elleninditványt vagyok bátor beadni, hogy jelen esetben Kapotsfy Jenő országgyűlési képviselő mentelmi joga ne függesztessék fel. (Helyeslés balfelöl.) Vermes Zoltán: Szolgálatban volt a rendőr ? (Felkiáltások jobbról: Halljuk az előadót!) Kálosi József előadó: T. képviselőház! Az előttem felszólaló és elleninditványt benyújtó t. képviselő ur nagy tévedésben van. Ezt bizonyí­tom a következőkkel: Először nem volt szíves azt a fáradságot venni magának, hogy ezt az alig pár ívből álló iratot megtekintette volna és igy csupán odadobott állítása nem felel meg a tényállásnak, a miről meggyőződhetik, ha betekint az iratokba, a melyekben arra nézve, a mit a jelentés »egyéb durva sértések« szavak­kal jelez, olyan dolgok vannak, a melyeket ha a ház hallani kívánna, kénytelen lennék zárt ülést kérni. (Felkiáltások: Nem kell!) Ezek mind összefüggenek a dologgal, ugy, hogy csak­ugyan elkövettetett az, a mi az inkriminált tényálladékot képezi. A mi másodszor azt illeti, hogy nem szol­gálatot teljesített rendőr sértetett meg, tehát más beszámítás alá eső cselekmény, egyszerű becsületsértés forog fenn, ez az ellenvetés, elte­kintve attól, hogy a bíróság dolga a minősítés, szintén nem áll meg, mert az alap, a melyre a bizottság hivatkozik, szintén megállapított tény, hogy t. i. Kapotsfy képviselő ur olyan rendőrt illetett sértésekkel, a ki ebben a minőségében épen a közlekedési akadályok elhárítása czéljá­ból teljesített szolgálatot. Az előttem szóló kép­viselő ur különben azt sem mondia meg, hogy honnan van tudomása erről, s ezt még kevésbbó bizonyítja. Ezzel szemben tényként van meg­állapítva az, a mi a mentelmi bizottság jelen­tésében benfoglaltatik. Én tehát a mentelmi bizottság nevében bátor vagyok ragaszkodni az előterjesztett ja­vaslathoz és kérem, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a kérdéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem ki­van, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Szavazás előtt fel fog olvastatni Nagy Sándor képviselő ur elleninditványa. Okolicsányi László jegyző (olvassa): »Hatá­rozati javaslat. Kapotsfy Jenő országgyűlési képviselő mentelmi joga a 46-ik számú esetben ne függesztessék fel.« Elnök: Fel fogom tenni a kérdést a kép­viselőház mentelmi bizottságának javaslatára. Ha ezt méltóztatnak elfogadni, akkor Nagy Sándor képviselő ur elleninditványa elesik. Ha pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents