Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-28

310 28. országos ülés 1905 május 25-én, csütörtökön. Holló Lajos: T. képviselőház! Az kétségte­len, hogy ha ezt az indítványt, mint érdemle­geset letárgyaljuk és elfogadjuk és azután küld­jük az osztályokhoz vagy bizottságokboz, akkor ennek semmi értelme nem lenne, mert ez már akkor a képviselőház befejezett határozata volna, melyről nem lehet tovább valamely bi­zottságnak tárgyalni. (Helyeslés a baloldalon.) A mi azonban bennünket tévedésbe hozott, az az, hogy t. képviselőtársunk nem felelt meg a házszabályok rendelkezésének. A házszabályok azt mondják, ha valaki törvényalkotást czélzó inditványt tesz, ezt ebben az esetben törvény­javaslat alakjában kell beterjeszteni. Ez az indítvány ugyan szakaszokba van foglalva, de a törvényjavaslatnál kell hogy az mint törvény­javaslat legyen közöttünk szétosztva, ez pedig mint indítvány lett szétosztva; a czime: Indít­vány. (Helyeslés a baloldalon.) Egyikünk sem volt abban a tudatban, — egész őszintén megmondom, — hogy itt egy egészen kész törvényjavaslatot fo­gunk tárgyalni, hanem azt hittük, hogy egy olyan inditványnyal állunk szemben, a melyet bi­zottsághoz fogunk utasítani, a mely tehát egy tör­vényjavaslat előkészítését involválja. Ennek követ­keztében nem tekinthettük ezt a házszabályok azon szakasza alá tartozónak, a mely azt mondja, hogy a kész törvényjavaslat mindjárt a meg­felelő bizottsághoz utasítandó. Azonban ha ettől az alakszerűségtől eltekintünk, azon esetben mindenesetre áll a miniszterelnök ur felfogása, Tehát vagy törvényjavaslatnak tekintsük az in­ditványt, mert paragrafusokba lett szedve, bár nem mint ilyen lett benyújtva és akkor a mun­kásügyi vagy más bizottsághoz kell utasítani; vagy indítványnak tekintsük és azt nem fogad­juk el általánosságban, hanem majd letárgyaljuk annak eszmei menetét és előzetesen valamely bi­zottsághoz utasítjuk. Szakáts Zoltán jegyző : Krasznay Ferencz ! Krasznay Ferencz : T. képviselőház! Nagyon röviden a házszabályokhoz óhajtok szólni. Csat­lakozom Rakovszky István t. képviselőtársam álláspontjához. (Helyeslés iái felől.) A mikor indítványnak lett czimezve ez a javaslat, akkor az indítványozó képviselő ur a generális elneve­zést használta, mert hisz minden indítvány, akár törvényjavaslatot czéloz, akár egyebet, indítványnak mondható. A külső formája is megfelel a törvényjavaslat formájának, szaka­szokba van szedve, indokolással van ellátva. Nincs tehát semmi ok arra, hogy eltérjünk a 201. §. imperativ rendelkezésétől. Szavaztunk már a felett, hogy ezt az indítványt, a mely törvényjavaslatot képez, tárgyalni óhajtjuk; nincs tehát más hátra, mint határozni a felett, hogy melyik bizottsághoz utasittassék. (Helyes­lés.) Bátor vagyok indítványozni — és főképen ezért szólaltam fel, — hogy ezt az inditványt, a melynek óriási közgazdasági jelentősége is van, mindenesetre a közgazdasági bizottsághoz uta­sítsuk, esetleg lehet a pénzügyi bizottsághoz is utasítani. (Felkiáltások balfelöl: A közigazgatási bizottsághoz!) Elnök: Minthogy több ága van ennek a kérdésnek és kívánatos volna, hogy mind az igazságügyi, mind a közigazgatási és a köz­gazdasági bizottság tárgyalja ezt a törvény­javaslatot, azt vagyok bátor proponálni, hogy egy ad hoc bizottság küldessék ki, a melynek összeállítására nézve egyik közelebbi ülésben lenne a javaslat megtehető, mert azt most itt összeállítani lehetetlenség. (Helyeslés.) Más alka­lommal is ugy szokott a ház eljárni, hogy mikor valamely kérdésnek több vonatkozása van és több bizottság is szóba jöhet, a melyekhez azt utasítani kellene, egy ad hoc bizottságot küldött ki. (Helyeslés.) Én különben csak fel­vetem ezt az eszmét, a melyhez talán méltóz­tatnak hozzájárulni. (Helyeslés.) De semmi esetre sem lehetne ezt a bizottságot ma összeállítani, hanem holnap vagy hétfőn, a mikor a ház ezt az ad hoc bizottságot megválasztaná. (Helyeslés.) Szakáts Zoltán jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok a házszabályokra való hivat­kozással. Ez a határozat a házszabályok értel­mében ki sem mondható. Legfényesebben illusz­trálja álláspontom helyességét az. hogy méltóz­tatnak látni, hogy akkoi 1 , a mikor az elnök ur egy indítvány felett már a határozatot ki is mondta és ki is tűzte annak érdemleges tár­gyalására a hétfői ülést. . . Elnök: Bocsánat, ezt én nem mondtam ki. Polónyi Géza: Ki méltóztatott mondani, hogy a ház tárgyalni kívánja. Csak a napirendet illetőleg méltóztatott javaslatot tenni, hogy hétfőre tűzessék ki, Elnök: Csak javaslatot tettem, de a hatá­rozatot nem mondtam ki. Polónyi Géza: Az elnök ur azt konstatálta, hogy a ház kívánja az inditványt érdemleges tárgyalásra kitűzni. Ezzel kapcsolatban tette azt a propozicziót, hogy hélfó're tűzessék ki a tárgyalás. Ha tehát az az indítvány érdemleges tárgyalásra a ház által elfogadva nem lenne, propozicziót az iránt, hogy hétfőn tárgyaltassék, az elnök ur nem is tehetett volna, mert hogy határidő tűzessék ki, annak bázisa az, hogy a ház elhatározta már, hogy kivánja érdemlegesen tárgyalni. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Azután felmerült az a kérdés, hogy melyik bizottsághoz utasittassék ? Hogyan fog a ház e felett határozni? Van indítvány ez iránt? Van az inditványban indítvány ? (Felkiáltások bal­felöl: Szabályt) Szabály, hogy akkor, a mikor az ügy érdemleges tárgyalásra utasittatik, bi­zottsághoz utasittassék, de hogy melyik bizott­sághoz, arra nézve indítványnak kell a ház előtt feküdnie. (Ellenmondások a jobb- és a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon): Az elnök tesz inditványt!

Next

/
Thumbnails
Contents