Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-28

nájus 25-én, csütörtökön. 309 28. országos ülés 1905 gyalni kívánja, mindenesetre osztályülési vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó.« Polónyi Géza: Ha tárgyalni kívánja! Előbb a felett kell határozni! Gr. Tisza István miniszterelnök: Most elhatározta a ház, hogy tárgyalni kívánja. Nézetem szerint a következő feladat azt a bizottsághoz utasítani. Tehát akkor, mikor a 199. §. értelmében az érdemleges tárgyalás elrendeltetett és a ház annak további tárgyalása iránt intézkedik, ez a további tárgyalás iránti intézkedés nem lehet egyéb, mint hogy egy bizottsághoz, vagy az osztályokhoz utasíttassák. (Helyeslés a jobboldalon.) Én tehát azt hiszem, hogy ez a további tárgyalások iránti intézkedés kell, hogy ma megtörténjék és ma kell határoznunk az iránt, hogy az osztályokhoz, vagy egy bizottsághoz utasittassék-e ? (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! A házszabályok helytelen magyarázatáról lévén szó, néhány szóval igyekszem azt felvilágosítani. Ma a ház csak a felett határozott, hogy akarja-e érdemlegesen meghallgatni és tárgyalni a kérdést. A felett még határozatot kell hogy hozzon, hogy érdemlegesen is akarja-e a bizottsághoz utasítani, vagy pedig nem. Hiszen a felszólalások ma korlátozva vannak, ehhez a kérdéshez ma az indítványozón kiviil senki hozzá nem szólhat. Ez tehát nem a kormány által benyújtott törvényjavaslatra vonatkozó indítványa egy egyes képviselőnek, a melynél vitának, érdemleges határozathozatalnak helye sem lehet, mert csak azt indokolja az illető képviselő, hogy érdemleges tárgyalás czéljából az napirendre tűzessék. Ma ezt határozta el a ház. Azon a második tárgyaláson, mikor érdemlegesen tárgyaltatik a kérdés, a háznak a felszólalások után teljesen jogában van az egész indítványt elutasítani és semmiféle bizottsághoz nem küldeni. Annak nem prejudikálhat ma a ház egy anteczedens határozattal, mert ha azt bizottsághoz utasította, az már elfogadását jelenti annyiban, hogy a bizottság véleményét kikérje. Előkészíteni törvényjavaslatot csak akkor lehet és kell, ha azt a törvényjavaslatot a kormány nyújtja be, mert a kormánynak törvényjavaslataitól a bizottsághoz való utasítását megtagadni nem lehet, de ha egy privát képviselő ad be egy törvényjavaslatot, a ház hozhat olyan határozatot is, hogy azt bizottsághoz sem utasítja. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ma már határozott. Polónyi Géza: Engedelmet kérek, ma nem a felett határozott a ház, a ház csak a felett határozott, hogy napirendre tűzze annak érdemleges tárgyalását. (TJgy van! balról.) Ezért a jövő tárgyaláson a háznak természetesen határoznia kell a felett, hogy bizottsághoz utasitja-e vagy nem, és ha bizottsághoz fogja utasítani, a bizottság a javaslatot el is fogja készíteni. (Helyesléseié a baloldalon.) Elnök: T. képviselőház! A házszabályok 201. §-a értelmében csakugyan igaza van a miniszterelnök urnak. (Helyeslés balról.) E szakasz imperative ugy rendelkezik, hogy ilyen indítványok mindenesetre osztályülési vagy bizottsági tárgyalásra utasitandók. (Helyeslés bal- és jobbfelöl.) Már most csak az a kérdés, t. ház, hogy ma méltóztatik-e e felett határozni, vagy pedig a legközelebbi vagy valamely más ülésen. E felett lehet csak a vita. A felett azonban nem lehet vita, hogy az ilyen indítványok feltétlenül az osztályokhoz vagy bizottsághoz utasitandók. Polónyi Géza: De nem ma! Elnök: Rakovszky István képviselő ur kivan szólni. Rakovszky István: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót ! (Halljuk! Halljuk !) Én is osztozom a t. miniszterelnök ur nézetében és szerintem nem áll az a felfogás, a melyet Polónyi Géza t. képviselőtársam kifejtett. A házszabályok 198., 199. és 200. §§-ai indítványokról, szóval minden indítványról szólnak. De, t. képviselőház, kétféle indítvány lehetséges; lehet olyan, a mely egyszerűen csak indítványt tartalmaz egy bizonyos ügyre vonatkozólag, és lehet olyan, mint a minőt t. barátom ma beterjesztett, törvényjavaslat alakjában. A közönséges indítványok — hogy megkülönböztessem azoktól, a melyek mint törvényjavaslatok adatnak be — a 198. és 199. §§. értelmében kezelendők; ezek elmondják az egész proczedurát azokra nézve. "Viszont olyan indítványokra nézve, a melyek törvény alkotását czélozzák, a házszabályok peremptoricze azt fejtik ki és azt rendelik, hogy ezeket szakaszokba szedve, törvényjavaslat formájában kell benyújtani és ezek felett a 201. § világosan külön rendelkezik, azt mondván, hogy ezeket pedig osztályokhoz vagy bizottsághoz kell utasítani. Polónyi Géza: De mikor? Rakovszky István: Akkor, a mikor a ház jónak látja. Polónyi Géza: Hát Kossuth Ferencz indítványát miért nem tetszett odautasitani ? (Felkiáltások a jobboldalon: Az nem törvényjavaslat alakjában nyújtatott be!) Ellenkezőleg, az is azt czélozza! (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: Épen Kossuth Ferencz t. képviselőtársam esete mutatja, hogy igazam van, mert ezen indítvány nem volt törvényszakaszokba szedve és így benyújtva, hanem csak egy törvényjavaslat kidolgozását czélozza. Ezen szempontból tehát, azt hiszem, hogy ezen indítvány felett ma határozhatunk akként, a mint a 201. §. rendeli, t. i., hogy ez az indítvány az illető bizottsághoz utasíttassák. Ennélfogva csatlakozom a miniszterelnök ur indítványához. (Helyeslés.) Elnök: Holló Lajos képviselő ur kíván szólni!