Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-28
28. országos ülés 1905 m< Ferencz indítványát a magyar autonóm vámtarifa elkészítése ügyében). Elnök: Kérdem a házat: kívánja-e Kossuth Ferencznek most felvasott indítványát tárgyalás alá venni ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az indítványt tárgyalás alá venni óhajtják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház tárgyalás alá óhajta venni Kossuth Ferencz most felolvasott indítványát. Egyszersmind javaslom, hogy annak tárgyalása a hétfőn, f. hó 29-én megtartandó ülés napirendjére tűzessék ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik napirend szerint Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur indítványának (írom. 58) indokolása a kivándorlásról szóló 1903: IV. t.-cz. módosítása iránt. Simonyi-Semadam Sándor képviselő urat illeti a szó. Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Indítványt adtam be az 1903 : IV. t.-cz. módosításáról olyan irányban, hogy e törvényczikk azon intézkedései, a melyek a törvény bevallott intencziója ellenére a kivándorlásnak nem csökkentésére, hanem ellenkezőleg, emelésére szolgálnak, megváltoztattassanak. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kénytelen leszek megnevezni azokat a képviselő urakat, a kik nem hallgatják figyelemmel a szónokot. Simonyi-Semadam Sándor: Akármilyen terhes fellegek borítják is hazánk egét a közjogi kérdésekben, akármilyen szomorú a jelenlegi helyzet azon okból, mert a nemzetnek ősjog szerinti óhajai nem találnak megfelelő helyen visszhangra: ilyen időben is, a midőn a nagy közjogi kérdések felé terelődik a figyelem, mégis vannak olyan nagyfontosságú jelenségek a nemzet életében, a melyek az összesség figyelmét feltétlenül megkövetelik és kiérdemlik. Ha valaki figyelemmel kisérte a kivándorlás menetét, ha valaki mérlegeli a számszerű adatokat és látja, hogy míg 1903 előtt 10 éven át a kivándorlók maximális évi száma az 59 ezret nem haladta meg, addig az ez idei év első három hónapjában a kivándorlók száma 108 ezren felül van . .. Gr. Batthyány Tivadar: A közös vámterületnek üdvös hatása! Simonyi-Semadam Sándor: ... a t. ház komolyan fogja mérlegelni azon okokat, a melyek okai látszanak lenni annak, hogy a kivándorlók száma ilyen ijesztő mértékben növekszik, T. ház! Az 1903 : IY. t.-cz., a kivándorlási törvény egy intézményt létesített, a mely ellen már akkor, a mikor azt tárgyaltuk, nagy aggályok merültek fel. Az eredeti javaslatban kivándorlási ügynökökről volt szó; a mint az eredeti javaslat 15. §-a mondja (olvassa): »A szállítási szerződések előkészítése és megkötése czéljából ügynököket alkalmazhat.« Már az igazságügyi bizottságban nagy reszenzust ájüs 25-én, csütörtökön. 303 keltett minden oldalról az, hogy mi honfiainkat, véreinket az ügynökök utján egyszerűen üzlet tárgyául statuáljuk törvényben, s az ellen élesen kikeltünk az igazságügyi bizottságban, a minek eredménye az volt, hogy Széll Kálmán akkori miniszterelnök ur ezt a dolgot megfontolta, s maga is, hogy ugy mondjam: nem fair, nem szép dolognak tartotta az ügynöki intézményt mint ilyent, s azután meg is változtatta az intézmény nevét és lett belőle »kivándorlási meghatalmazott«. Mindnyájan, a kik ezen törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával itt felszólaltunk, kifejeztük aggályainkat az iránt, hogy egy törvényjavaslatban, a mely a kivándorlók érdekeit van hivatva védeni, s a melynek elsősorban az a czélja, hogy a kivándorlást ne emelje, hanem lehetőleg csökkentse, olyan intézményt statuálunk, a mely minden valószínűség és az összes nyugati államok praxisa szerint azt eredményezheti csupán, hogy a kivándorlás emelkedjék. Széll Kálmán akkori miniszterelnök ur kijelentette expressis verbis: hogy ha pedig a törvény életbelépte után bármely rövid idő alatt azt fogná tapasztalni, hogy ezen törvénynek bármely intézkedése nem előmozdítja, hanem csak némileg lanszirozza, lehetőbbé teszi a kivándorlást, mint addig volt, ő első kötelességének fogja tartani a törvény ezen intézkedésén változtatni. Nos hát, két év után ott állunk, hogy a kivándorlás nem kétszeresére emelkedett, hanem, hogy ha a kivándorlók ez idő szerinti számát, három hónap alatt 108 ezret, veszszük alapul, ma négyszázezerre tehető az egy év alatt kivándorlók száma; a kivándorlás tehát az 1899 —1904. évek átlagához képest nyolezszorosra emelkedett. Ezen tények elől nem lehet elzárkózni, hanem kutatni kell azoknak okait. Mi áll ezzel szemben? Az 1900. évi statisztika szerint az egész évben a kivándorlók összes száma volt 120 ezer, míg most három hónap alatt van 108 ezer kivándorló. Ebből a statisztikából kiviláglik az, hogy Magyarországon azelőtt voltak területek, a hol a kivándorlás meglehetős kis mértékű volt; igy pl. a Duna jobbpartján az egész évben volt 2600 kivándorló; most, az idei három hónap alatt volt 10.600, tehát ötször annyi; a DanaTisza közén egész évben 8000 volt, a mostani három hónap alatt 7000-nél több ; a Duna balpartján 4000 egész évben, most pedig három hónap alatt 10.000. Rövidség okáért kerek számokat mondottam. Hát, t. képviselőház, ha már most összehasonlítom az eddigi u. n, gyengébb kivándorlási területek fluktuáczióját azon idő óta, a mely óta a kivándorlási meghatalmazottak szerepelnek, a következőket látom: kivándorlási meghatalmazott van a minisztérium kegyeiből 67 ! (Felkiáltások a baloldalon: Hallatlan !) Förster Ottó: Ez a 67-es alap! Simonyi-Semadam Sándor: Még pedig van a Cunard részére 50 és az Adria részére 17.
