Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-25

25. országos ülés 1905 május 13-án, szombaton. 283 Á XX-ik században három millió román nem tudja eltűrni, hogy a mi verejtékünkből is adott pénz csak mások javára s a mi ká­runkra használtassák, hogy fiainkat katonáknak küldjük, s a mikor jogok osztásáról van szó, akkor mellőzve legyünk.« A temesvári kir. főügyész, a fehértemplomi kir. törvényszék" mint illetékes bíróság megke­resése alapján, f. évi márczius 15-én 584, sz. a. keit felterjesztésében kéri dr. Vlád Aurél orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a bűnvádi eljárás folytatása czéljából. Minthogy eme vádbeli cselekmény elköve­tésének jelenségei fenforogni látszanak: a men­telmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy dr. Vlád Aurél országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem: kiván-e valaki ehhez hozzászólni ? Senki sem kivan hozzá szólni és igy a vitát be­zárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Felkiáltások a bal- és a jobboldalon: Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát és ezért kérem most azokat, a kik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek feláilani, (Megtörténilc.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a többség elfogadja a mentelmi bizottság javas­latát és ahhoz képest dr. Vlád Aurél ország­gyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben föl­függesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 32) Lengyei Zoltán országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Várady Károly előadó: T. ház! A buda­pesti kir. büntetőíörvényszék a budapesti kir. főügyész utján dr. Len gyei Zoltán orsz. kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntette miatt, a melyet a vádirat szerint akként követett el, hogy a vasúti sztrájk idejében, jele­sül pedig 1904 április hó 24. napján, a Rovó Aladár magánhivatalnokot előállító rendőröket a hatóság meghagyásának végrehajtásában erő­szakkal megakadályozta, sőt Bán Balázs rend­őrt tettleg bántalmazta. A budapesti kir. főügyész, a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése alapján, f. é. márczius hó 9-én 1363. sz. a. kelt felterjeszté­sében kéri dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a bűnvádi eljárás folytathatása czéljából. Tekintettel azonban arra, hogy sem ebben a bűnügyben, sem pedig az annak a bűnügynek tárgyául szolgáló esetből kifolyólag dr. Lengyel Zoltán és Zboray Miklós országos képviselők által mentelmi joguk bejelentett megsértése miatt a mentelmi bizottság által e bűnügygyei egy­idejűleg folyamatba tett eljárás során nem me­rült fel adat arra, hogy dr. Lengyel Zoltán orsz, képviselő a rendőrök bármelyikét is tett­leg bántalmazta vagy a hatóság meghagyásának meggátlásában csak egy pillanatra is megaka­dályozta volna; tekintettel arra, hogy a mentelmi bizott­sági eljárás folyamán kihallgatott számos pol­gári tanú s/.erint dr. Lengyel Zoltán a közbejött letartóztatása miatt a Rovó Aladár bekisérését eszközlő rendőrökig el sem juthatott, de a bűn­ügyi nyomozás folyamán kihallgatott Rudnay Béla főkapitány. Schmidt Ede rendőrfelügyelő, Bán Balázs és Bertalan István rendőrök szerint Lengyel Zoltánnak eljárása mindössze abból állott, hogy Bán Balázs rendőrnek karját meg­fogta; az eset közvetlen szemlélője, "Weigler István rendőr szerint pedig, a Bán Balázs kezére téve papirt és czeruzát tartó kezét, kérdezte: »mutassa a számát* ; tekintettel tehát arra, hogy Lengyel Zoltán az ebben az esetben kétségtelenül érdekelt rend­őrök vallomása szerint is csak azért fogta meg a rendőr karját, illetve azért tette czeruzát és papirost tartó kezét Bán Balázs karjára, hogy mellszámát megtudja, nyilvánvaló, hogy a rend­őröket igy nemcsak nem akadályozta, hanem az még szándékában sem volt; tekintettel végre arra, hogy a nyomozás adatai szerint a m. kir. államrendőrség ebben az esetben nyomozást a saját inicziativájából, s nyilvánvalóan a mentelmi bizottság által meg­indított eljárás ellensúlyozásául teljesített; mindezeknél fogva a mentelmi bizottság nevében tisztelettel javaslom, hogy a ház dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi jogá­nak erre az esetre való felfüggesztését tagadja oieg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. képviselő urakat: kiváu-e valaki a most tárgyalás alatt lévő mentelmi bizottsági jelentéshez hozzászólni, igen, vagy nem? Miután senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Követ­kezik a szavazás. Felteszem a kérdést: elfogadja e a ház a mentelmi bizottságnak Lengyel Zoltán képviselő ur mentelmi ügyére vonatkozó javas­latát? (Felkiáltások a baloldalon: Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház . . . Egy hang (a jobboldalon): Csak a többség! Elnök: . . . Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát erre az esetre fel nem függeszti. T. ház! Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Azonban az ülés folyamán Polónyi Géza és Olay Lajos t. képviselő urak mentelmi eset bejelentése czéljából szólásra jelentkeztek. Polónyi Gézát illeti a szó. Polónyi Géza: T. ház! A mentelmi jog sérelme a ház jogán ejtett sérelem, a melylyel szemben a képviselőt csupán a bejelentési köte­lezettség terheli, A mentelmi jog súlyos sérel­36*

Next

/
Thumbnails
Contents