Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-25
280 25. országos ülés 1905 május 13-án, szombaton. Buzáth Ferencz: De ha még hasonló eset előfordul, akkor konkrét indítványt fogunk tenni, hogy a fó'szolgabirák ellen a képviselőház ilyen esetekben erélyesen járjon el. (Helyeslés balfelöl.) Kálosi József előadó: Egy ténybeli helyre igazítást kell tennem. A közbeszóló képviselő ur azt állította és ragaszkodik ezen állításához, hogy törvény intézkedik, a mivel kifogásolni látszik a felszólalást. Határozottan állítom, hogy ez a felfogása téves; törvény nem intézkedik. Épen a múlt alkalommal, a mikor mentelmi ügyek tárgyaltattak, került szóba ez a kérdés, és a miniszterelnök ur kijelentette, hogy itt egymással ellentéteseknek látszó miniszteri rendeletek vannak csak, a melyeket az illető hatóságok különbözőképen értelmeznek. Ennélfogva az, hogy törvény lenne e kérdésben, nem áll, és én részemről hozzájárulok ahhoz, hogy igenis, törvényhozásilag tétessék intézkedés. (Helyeslés balfelöl,) Gr. Zichy Jenő: A legutóbbi országgyűlésen és a mostani választásoknál is napirenden voltak azok az esetek, midőn a képviselők elmentek kerületeikbe, egy párat én is elkísértem, és nem egyszer tapasztaltam, hogy órára lévén kitűzve a gyűlés, ha pár perezczel később jöttek, a szólástói már eltiltattak. Ha akarnak példákat, hozhatok fel. Az egyik képviselőjelölt az élesdi kerület egyik községében gyűlést tüzetett ki. Azon a iiapon a kerületnek nyolcz községében kellett programmbeszédet tartani és Nagybáród községben a déli órákra jelentették be a népgyűlést; és délutánra Beznyére, a szomszéd községben, a mely a hegyen túl fekszik. Útközben több község lévén, mindenütt küldöttségekkel, beszédekkel fogadtak és a község népe csatlakozott hozzánk; ennek folytán egy kis késés állt be és 12 óra 5 perczkor érkeztünk Nagybáródra. Nagy csodálkozásomra ott 28 zsandár állott sorban és előállott a strázsamester ós azt kérdezte — mert több kocsin voltunk— melyik a kegyelmes ur? Nagyon csodálkoztam. — Mit akar ? — kérdeztem tőle. — Azért jövök ide, hogy kijelentsem, hogy nem szabad beszélni. nem szabad szónokolni. A mire válaszom persze az volt, hogy igen tisztelem a hatalmat, az erőt, de sem parancsolatot, sem tiltást, lerendelést az úrtól el nem fogadok. Kitől tetszett azt az utasítást kapni? kérdem. — A szolgabirótól. — Hát akkor a. szolgabíró ur szíveskedjék idejönni. Egy hang (balfelöl): Azzal el kellett volna bánni! Gr. Zichy Jenő : Majd! Várjanak ! Ne búsuljanak, erre is rákerül a sor. Erre az illető strázsamester elment és megjelent, gondolom Beöthy Dávid — nem tudom, micsoda rangja van: talán szolgabíró, talán iruok — és a nélkül, hogy rólam tudomást vett volna, az orrom előtt elszaladt, s a báródi kaszinó előtti három lépcsőfokra felugrott, Én azonban valamivel fiatalabb és fürgébb lévén, (Derültség balfelöl.) a háta mögé kerültem és a lépcső tetején megelőztem. 0 az óráját kivette és azt mondta: Most 12 óra 10 perez van, tehát ezennel betiltom a gyűlést, mert délre volt hirdetve. Lévén én, mondom, fürgébb és három lépcsőfokon egy ugrással felhaladván, onnan a feje felett azt mondottam a közönségnek: Itt tehát nem szólunk, de a népgyűlés ott túl a hegyen délutánra van kitűzve; a ki szives akar lenni velem jönni, az jöjjön, ott fogjuk a népgyűlést megtartani. És megtörtént akkor, hogy az összes községek, 19 fokos hidegben, térden felül érő hóban átsétáltak — vagy ötezer ember — a hegyen és ott volt alkalmunk mindent elmondani. Az összes községek eljöttek velünk és hátul postseriptumnak koezogott a kövér szolgabíró. (Derültség balfelöl.) Ez oly eljárás... . Ugron Gábor: Botrány! Gr. Zichy Jenő: . . . a minőről csak olyanok tudnának bővebben referálni, a kik végigcsinálták azokat a választásokat, a melyeket főszolgabíró, bíró, s a többi bihari nagyhatalmak hivatali hatalmukkal visszaélve, kényükre-kedvükre rendeztek. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ez a dolog ugyan nem tartozik egészen ide, de a miket elmondottam, azokkal tartoztam önmagamnak és tartoztam azoknak a választóknak is, a kiket ott meghurczoltak egy órahosszat, a kiket hidegben, hóban, éhen-szomjan hagytak álldogálni akkor, a mikor csak párpereznyi időkülönbségről volt szó. (Helyeslés balfelöl.) Hencz Károly: T. ház! Csak néhány szóval akarok hozzászólni Giesswein Sándor t. képviselőtársam kiadatása esetéhez. Azt mondta itt az igen tisztelt közbeszóló képviselő ur, hogy erre nézve tőrvények intézkednek, t. i, a programmbeszédek megtartására vonatkozólag. Hallottunk már több esetet arra vonatkozólag, hogy a szolgabirák és a főszolgabirák mennyire nem respektálják ezeket a törvényeket. Annyira nem respektálják, t. ház, bogy pl« az Án programmbeszédeim tartása alkalmával a szolgabirák és a kiküldött főszolgabíró korteskedtek és közbekiáltottak a kormánypárti programra érdekében. Én azonban e tekintetben nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni; tisztán csak ehhez az esethez akarok néhány szóval hozzájárulni. Giesswein Sándor t. képviselőtársam a törvény idevonatkozó azon rendelkezésének, a mely szerint beszéde megtartásának idejét be kellett volna jelentenie, csak annyiban nem tett eleget, a mennyiben nem a főszolgabírónak, illetőleg az illetékes szolgabírónak, hanem a községi elöljáróságnak jelentette azt be, már pedig a törvény azt mondja, hogy akár a főszolgabírónak, akár a község elöljáróságának 24 órával előbb kell azt bejelenteni. így tehát Giesswein Sándor megtartotta a törvényt. (Mozgás a baloldalon.) Szabó István: Ki volt az a szolgabíró?
