Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-25

25. országos ülés 1905 május 13-án, szombaton. 279 márczius hó 8-án 1304./f. ü. 1905. szám alatt kelt felterjesztésében kéri a nevezett ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését a bűnvádi eljárás folyamatba tétele czéljából. A mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy — mivel a felterjesztést illetékes hatóság intézte, s a bizottság előtt személyesen meg­jelent országgyűlési képviselő maga beismeri a kifejezés használatát — dr. Okolicsányi László országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügy­ben felfüggesztessék. Elnök: Kivan valaki ehhez az ügyhez hozzászólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja e a ház a mentelmi bizottság javasla­tát Okolicsányi László képviselő ur mentelmi ügyében? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, s ehhez képest Okolicsányi László országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügy­ben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 28) Pavlovics Ljubomir orsz. képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó: T. képviselőház! Szi­lágyi Zsigmond törökbecsei lakos bűnvádi panaszt emelt Pavlovics Ljubomir orsz. képviselő ellen rágalmazás vétsége miatt, mivel róla Jankó Ágoston torontálmegyei alispán, mint a török­becsei ármentesitő társulat miniszteri biztosához f. évi márczius 23-án intézett beszédében többek jelenlétében ekként nyilatkozott: »a népnek Szi­lágyi Zsigmond társulati igazgatóhoz azért nincs bizalma, mert a bácsföldvári ármentesitő társu­latnál 42.000 koronát elidegenített«. A szegedi kir. főügyész f. é. április hó 1-én 1251/f. ü. 1905. sz. a. kelt felterjesztésében a nevezett orsz. képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kéri abból a czélból, hogy ellene a bűnvádi eljárás folyamatba tétethessék. Minthogy a felterjesztés illetékes hatóság­tól érkezett, s a bizottság előtt személyesen meg­jelent orsz. képviselő beismeri a használt kifeje­zéseket : a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Pavlovics Ljubomir orsz. képviselő men­telmi joga ez ügyben felfüggesztessék. Elnök: Kivan valaki ehhez az ügyhöz hozzá­szólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát be­zárom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja e a ház a mentelmi bizottság javas­latát Pavlovics Ljubomir országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ehhez képest Pavlovics Ljubomir országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom 29.) Griesswein Sándor országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó: T. ház! A nezsideri járás főszolgabirája programmbeszéd megtartá­sának be nem jelentése által elkövetett három rendbeli kihágás miatt, a kihágási eljárás fo­lyamatba vétele czéljából, f. évi márczius 6 án 40/kih. 1905. sz. a, kelt felterjesztésében kéri Griesswein Sándor orsz. képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését. Minthogy a vádbeli cselekmény miatt fo­lyamatba tenni szándékolt eljárás politikai szí­nezettel biró zaklatás jellegét viseli magán: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Griesswein Sándor orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben fel ne függesztessék. (Helyeslés halról és középen.) A mentelmi bizottság bővebb indokolásba nem bocsátkozott azért, mert nemcsak a múlt alkalom­mal, hasonló kérdés tárgyalásánál, de a mentelmi bizottság egész működésének folyama alatt az a fel­fogás jutott érvényre, hogy a jelölt nem köteles a programmbeszéd megtartására engedélyt kérni, és ha a bejelentést el is mulasztja, a mire nin­csen bizonyíték, tekintettel arra, hogy a dolog választási kampány alatt történt, a feljelentés politikai zaklatás nyilvánvaló jelenségeit viseli magán. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen J Buzáth Ferencz: T. ház! Hozzájárulok az előadó ur azon propozicziójához, hogy Griesswein Sándor képviselőtársunk mentelmi joga ne füg­gesztessék fel. De a múltban is tapasztaltam, hogy a szolgabírák visszaélnek azzal a hatalom­mal, a mely kezükben van és a képviselőket a gyülekezési jog gyakorlásánál különösen zaklat­ják, a mint az a jelen esetben is előfordul. Hiszen nem az első eset ez; hasonló esetek voltak a múlt országgyűlésen is, (ügy van! TJgy van! hal/elől.) hogy a képviselők rendszeres zaklatás­sal találkoztak és hogy őket a főszolgabirák szólási jogukban és gyüléstartási jogukban akadá­lyozták. Nem elég tehát, hogy a képviselők men­telmi jogát ilyen esetben fel ne függeszsziik, ha­nem ebben a tekintetben valamely intézkedést kell tenni a jövőre, hogy a képviselők jogai meg védessenek. (Helyeslés bal felől.) Egy hang (a jobboldalon): Törvény intéz­kedik ! J Buzáth Ferencz: Törvény intézkedik, csak­hogy a. törvényt a szolgabirák nem respektálják. Szabó István: Itt van rá egy eset! (Felkiál­tások a baloldalon: Visszaélnek! A belügyminisz­ter pedig jóváhagyja!) Buzáth Ferencz: Visszaéljek ebben az eset­ben, visszaéltek a múltban. Én nem teszek in­dítványt. Hellebronth Géza: A szabadelvűeket enge­dik gyűlést tartani, de minket nem!

Next

/
Thumbnails
Contents