Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-23
május 11-én, csütörtökön. 265 23. országos ülés 1905 , Szavazás előtt még szó illeti az előadó urat, valamint Miháli Tivadar képviselő urat, a ki egy külön felirati javaslatot nyújtott be, s miután kivüle kilenezen is aláirtak e felirati javaslattervezetet, ennélfogva őt is megilleti házszabályaink értelmében a zárszó joga. Kivan az előadó ur szólni? Gr. Batthyány Tivadar előadó: Nem fogok visszaélni a t. ház türelmével annál kevésbbé, mert ugy a t. szabadelvűpárt vezérszónokai, mint a többségi pártnak vezérlő tagjai részéről itt elhangzottak eléggé megvilágították a szituácziót, s az én szerény nézetem szerint teljesen beigazolták annak szükségét, hogy ebben a súlyos, alkotmányunkra oly sérelmes helyzetben (Halljuk! Halljuk !) felirattal járuljunk ő Felsége elé, kérve, hogy alkotmányunkat megvédeni, alkotmányunk értelmében eljárni kegyeskedjék (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kötelességem azonban erről a helyről egész röviden reflektálni azon ellenfelirati javaslatra, a melyet Miháli Tivadar t. képviselőtársunk és társai, előterjesztettek. (Halljuk! Halljuk!) Én emlékeztetem t. képviselőtársaimat a következőkre: (Halljuk! Halljuk!) Magyarország az egyetlen állam, azt hiszem nemesi-ik Európában, de az egész világon, a hol ezerszámra vannak olyan népiskolák, a melyek nemzetiségi alapon állanak fenn, a melyekben a nemzetiségek nyelvét nemcsak respektálják, hanem a nemzetiségek nyelvén folytatják az oktatást. Magyarországon törvény biztosítja a nemzetiségeknek, hogy egyházi téren nemzetiségi alapon a saját nyelvük, a saját vallásuk szerint szervezkedjenek, biztosítja nemzetiségi alapon az egyházak autonómiáját. Magyarországon van az, hogy nemcsak a községek, de a megyék tanácstermében is élhetnek a nemzetiségek saját nyelvükkel. Magyarországon van olyan helyzet, és ezt különösen ajánlom azon t. urak figyelmébe, a kik itt a jogegyenlőséget hangoztatják, hogy a különben igen hibás választási törvény a magyar elemmel szemben a nemzetiségeknek ad előnyt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ily körülmények között nem jól fest, ha az önök padjairól panaszkodnak a jogegyenlőtlenségről. Csak Magyarországon lehetséges, hogy nemzetiségi alapon létesülnek pénzintézetek, csak Magyarországon lehetséges, hogy a Lukácsokból Lucaciuk, a Eáczokból íUüuk, a Szűcsökből Suciuk, a Pappokból Poppok legyenek és ilyen körülmények között azt mondani, hogy mi erőszakkal elmagyarositjuk önöket, jogosan nem lehet. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Elismerem, hogy vannak önöknek sérelmeik, de azok az egész vonalon a mi sérelmeink is. (Ugy van! a baloldalon.) Sérelmek, a melyeket az ellenzéki pártok évtizedek óta panaszolnak, sérelmek a közigazgatás pártatlansága szempontjából, sérelmek a közgazdasági és szocziálpolitikai téren. Igenis, van önöknek panaszuk, van nekünk KÉPVH. NAPLÓ. 1905 1910. I. KÖTET. is; a magyar nép, legyen az magyarul beszélő, oláhul beszélő vagy tótul beszélő, nem találhatja meg a megélhetés feltételeit a mai viszonyok között. De ez nem ad jogot önöknek arra. a mit tesznek és ha elvbarátaikat akarják védeni, nem az a helyes ut, a melyen járnak, a midőn még közigazgatási és gazdasági kérdésekben is a nemzetiségi momentumot léptetik előtérbe. Mindnyájan közösen, karöltve törekedjünk arra, a mire a felirati bizottság javaslatában a koaleált pártok törekszenek, hogy szocziális téren, közgazdasági és közigazgatási téren, az igazságnak, a jognak, a nép nagy rétegei javának előaiozditása lehetővé tétessék, (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Ezek után egész röviden levonhatom ennek a nagyórdekű vitának a konzekvencziáit. A t. szabadelvűpárti felszólalók mind kifejezték abbeli aggályukat, hogy a többségi pártoknak nincs közös alapjuk arra, hogy programmjukat, — a melynek főbb arányait jelezzük a feliratban — megvalósíthassák; ezt at. urak bizonyára illetékes felsőbb helyen is hangoztatták; hangoztatták, hogy nincs meg az egység, nincs meg a lehetősége az egységnek, hogy egységes programm alapján alakuljon koalícziós kormány. Ilyen körülmények között, t. ház, nekem teljes jogom van megnézni és vizsgálat tárgyává tenni egész röviden azt, hogy azon pártban, a mely évtizedeken át vezette az ország ügyeit, s a mely másfél év óta gr. Tisza István miniszterelnöksége alatt intézte ez ország kormányzatát, vájjon önök között megvan-e az a teljes egyetértés'? Hát, t. ház, csak egy-két pontra kívánok kiterjeszkedni. (Halljuk! Halljuk!) Önök kifogásolták, hogy a mi katonai programmunk, vagy — a mint mondták — a mi álláspontunk a katonai kérdésben, nem egészen világos, hanem általános. Barabás Béla; Az övék világos, mert fekete-sárga ! Gr. Batthyány Tivadar: Hát én tisztelettel kérem a szabadelvűpárt bármelyik tagját, mondja meg nekem, mi volt a szabadelvűpártnak részletes katonai programmja, és mi a részletes katonai programmja ma, ugy a mint annak megjelölését tőlünk kérte Nagy Ferencz t. képviselő ur? Mi az álláspontja a szabadelvűpártnak nevezetesen a katonai bíráskodás nyelvére nézve, továbbá a czimer és jelvény kérdését illetőleg ? Tessék nekem erre nézve részletes felvilágosítást adni, s akkor követelhetnek önök tőlünk is részletes megjelölést. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Batthyány Tivadar: Azt méltóztattak továbbá mondani, hogy a közgazdasági különválás kérdésében a mi álláspontunk nem eléggé részletes, nem eléggé alapos. Hát ezzel szemben kérdem, t. ház, az, a mit mi a feliratban mon34